Hazánk 2012-ben 4,2 milliárd forintot költ – négy európai uniós Alapon keresztül – a Magyarországon tartózkodó menekültek, menedékkérők és bevándorlók helyzetének javítására, valamint határaink védelmére.

Az Európai Unió célja, hogy tagállamai egységes elveket alkalmazzanak a harmadik országból érkező külföldiekkel szemben. Ennek értelmében biztosítani kell az EU-n kívülről érkezők számára a védelmet, ha valóban szükségük van rá, és legálisan tartózkodnak az Unió területén, ugyanakkor hatékonyan ki kell tudni szűrni azokat, akik nem jogosultak védelemre vagy az itt tartózkodásra. Annak érdekében, hogy az illegális határátlépés ne ismétlődjön meg, a hazájába visszatérő külföldi számára segítséget kell nyújtanunk, hogy javíthassa életkörülményeit, és hazájában boldoguljon. E célok megvalósulását biztosítja a négy uniós alap, amelyek a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program keretében működnek 2007 és 2013 között.

Európai Integrációs Alap

2012-ben csaknem 607 millió forinttal támogatja 25 pályázó 30 projektjét. A projektek célja a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének javítása, például a nyelvoktatás, a munkaerő-piaci esélyek növelése, a befogadó környezet kialakítása által.

Európai Menekültügyi Alap

Az Európai Menekültügyi Alap a védelemre szoruló harmadik országból érkezett állampolgárok helyzetét javítja azáltal, hogy hatékonyabbá teszi a menekültügyi eljárást, javítja a befogadási feltételeket és a menekültek, oltalmazottak beilleszkedését. Ezért támogatást kapnak oktatási-, a beilleszkedési esélyeket és a befogadási feltételek javítását-, valamint a szakemberek felkészítését célzó projektek is. 2012-ben 450 millió forintot biztosít az Alap 12 pályázó 22 projektjére.

Európai Visszatérési Alap

Az Európai Visszatérési Alap ösztönzi és támogatja a harmadik országból érkezett, az Európai Unió területén jogosulatlanul tartózkodó külföldiek hazatérését. Azok a külföldiek, akik nem felelnek meg a belépési feltételeknek választhatnak, hogy önkéntesen térnek haza, vagy kitoloncolás útján. A Visszatérési Alap kiemelten támogatja az önkéntes visszatérést, mert ez hatékonyabb és emberségesebb megoldást nyújt. A kérelmezőket a menekültügyi eljárás során ellátó intézmények támogatást igényelhetnek az Alaptól szociális munkások alkalmazására, valamint szakemberek képzéséhez is.

Fontos feladat az is, hogy az EU az elvándorlás kiváltó okait is kezelje, vagyis segítse a visszatérők otthoni gazdasági, társadalmi beilleszkedését. Ennek érdekében támogatja az önkéntes visszatérők üzleti vállalkozásait, amennyiben megfelelő üzleti tervet nyújtanak be. 2012-ben több mint 231 millió forintot kapott 4 pályázó szervezet 7 projektje.

Külső Határok Alap

A Külső Határok Alap feladata a schengeni határok hatékony védelme. Ennek eléréséhez forrást biztosít a legmodernebb eszközök beszerzésére és a legjobb gyakorlatok alkalmazására, valamint a vízummal és az úti okmányok ellenőrzésével kapcsolatos fejlesztésekre. Csak megfelelő felszereltség és a kihívásokhoz igazodó képzés biztosíthatja, hogy azok lépjenek az Unió területére, akiknek joguk van ehhez. A hatékony határvédelem teszi lehetővé az arra jogosultak gördülékeny utazását, a szakszerű és emberséges ügyintézést, valamint a jogtalan határátlépés megelőzését. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy aki valóban jogosan kér védelmet az EU-tól, az részesülhessen ebben. Idén 2,9 milliárd forintot költünk 5 pályázó 14 projektjére. Ebből az összegből a határátkelőhelyek fejlesztése, a zöldhatár-őrizettel, határellenőrzési szakrendszerekkel kapcsolatos fejlesztések, valamint különböző képzések valósulhatnak meg.

A tagországok az Európai Bizottság által jóváhagyott éves programok alapján dolgoznak, erre írnak ki pályázatokat. A röviden SOLID Alapoknak nevezett programhoz pályázó szervezetek száma az első pályázat kiírása óta folyamatosan nőtt. A négy alap 2007-ben összesen 2,1 milliárd forintot ítélt oda támogatáskánt 35 pályázó 65 projektjére, 2008-ban már 3 milliárd forintot biztosítottak az alapok 18 pályázójának 53 projektjére. 2009-ben 3,1 milliárd forintot nyert el 44 pályázó 65 projektje, tavaly pedig 3,3 milliárd forintot használhatott fel 43 pályázó 73 projekt megvalósítására. 2012-re a különböző projektek megvalósítására már 4,2 milliárd forintot terveztek, ezt 41 szervezet 73 projektjének megvalósítására fordítják.

Az Alapok forrásait egyre javuló hatékonysággal felhasználó pályázóknak köszönhetően valósult meg például hőkamerák telepítése, határellenőrzési informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése, számos, a nyelvoktatást, iskolai beilleszkedést segítő projekt, a menekültek, oltalmazottak helyzetével foglalkozó szakemberek képzése.

Tények – számok – adatok

Hazánkban 2011-ben csaknem 200 ezer külföldi tartózkodott huzamosabb ideig. Ebből 90 ezer volt nem európai uniós, ún. „harmadik országból" érkezett bevándorló, amely magában foglalja a legnagyobb, mintegy 10 ezer fős kínai közösséget is.
2011-ben 1500-an kérelmezték a menekülti státuszt, és 10%-uk meg is kapta.
2011-ben 330 fő tért vissza támogatással hazájába, és 30 fő kapott segítséget ahhoz, hogy vállalkozásba kezdjen.

www.solidalapok.hu

Kifejezések értelmezése

1951. évi Genfi Egyezmény

Az egyezmény meghatározza, kiket és milyen körülmények között kell menekültnek tekinteni, és hogyan kell róluk gondoskodni. Az egyezménynek a világ 145 állama, köztük az EU valamennyi tagállama részese, hazánk 1989-ben csatlakozott hozzá. Az 1951. évi egyezmény 1A. cikke szerint menekült az, aki üldözéstől való megalapozott félelme miatt nem tudja, vagy nem kívánja az állampolgársága szerinti ország védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. A Genfi Egyezmény határozza meg azt az 5 üldözési okot, melyre hivatkozva valaki kérvényezheti a menekültstátuszt.

harmadik ország állampolgára

Minden olyan személy, aki nem az Európai Unió illetve az európai gazdasági közösség valamely tagállamának (pl. Magyarország, Ausztria) állampolgára. Harmadik ország állampolgára például egy szerb, ukrán, bolíviai állampolgár.

áttelepítés

Amennyiben egy olyan országban tartózkodnak nagy számban menekültek, amely nem tudja biztosítani számukra a valódi menekültjogokat, lehetőség van csoportos, szervezett áttelepítésre egy biztonságosabb országba. Magyarország először 2012-ben vállalja 5 fő áttelepítését.

BÁH

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A belügyminiszter, valamint az egyszerűsített honosítással kapcsolatos eljárások esetében a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartoznak az állampolgársági, idegenrendészeti, vízumokkal kapcsolatos, menekültügyi és a bevándorolt, letelepedett, hontalan és menekült személyek útleveleivel kapcsolatos ügyek. Irányítása alá tartozik többek között a 3 befogadó állomás (Békéscsaba, Bicske, Debrecen) és két közösségi szállás (Balassagyarmat, Nyírbátor).

befogadott

Olyan nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgár, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy halálbüntetés áldozata lenne, és nem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják (utána hosszabbítható), és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel.

bevándorló

Bevándorlóknak nevezzük a hazánkban huzamosabb ideig legálisan, tartózkodási- vagy letelepedési engedéllyel tartózkodó külföldieket. Itt tartózkodásuk célja lehet munkavállalás, tanulmányok folytatása, kutatás, családi vagy egészségügyi ok. Sokan közülük magyar nemzetiségűek vagy más uniós tagállamból érkeztek. Jelenleg mintegy 200 ezer külföldi él hazánkban, ebből 90 ezer a harmadik országbeli bevándorló. Ez a kategória nem összekeverendő a bevándorolt státusszal, amely alatt a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldieket értjük.

ORFK – Határrendészeti Főosztály

Az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti, idegenrendészeti szakirányító szerve. Feladata a határforgalom ellenőrzés, a határőrizet az illegális migráció kezelésével összefüggő rendészeti tevékenységek felügyelete, szakirányítása. Az említett szakirányítási feladatok a Külső Határok Alap hatálya alá tartoznak.

Dublini Egyezmény/Rendelet

Ez az egyezmény azt a célt szolgálja, hogy elkerülhető legyen az, hogy ugyanazon személy menedékkérelmét több tagállam vizsgálja meg, ugyanakkor biztosítsa, hogy a kérelmet legalább egy tagállam megvizsgálja. Az egyezmény néhány tagállam között jött létre 1990. június 15-én, 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba és 2003-ban felváltotta egy valamennyi tagállamra érvényes rendelet. A rendelet tartalmaz egy kritérium-listát, amely azon az alapelven alapul, hogy az a tagállam válik felelőssé a kérelem elbírálásért, amely a legnagyobb szerepelt töltötte be abban, hogy a kérelmező az Unió területére lépett. A rendelet alapján a menedékkérőt át- vagy vissza lehet adni abba a tagállamba, amely a kérelem elbírálásáért felelős.

Európai Integrációs Alap

Ez a pénzügyi alap az Európai Unió területén (így Magyarországon) legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedését segíti. A finanszírozott tevékenységek célja a harmadik országbeli állampolgárok számára a társadalmi beilleszkedést elősegítő programok, szolgáltatások biztosítása, a nyitott és befogadó társadalmi közeg kialakítása, az idegenellenesség csökkentése.

Európai Menekültügyi Alap

Célja a menekültek, oltalmazottak és menedékkérők helyzetének javítása, a menedékkérők befogadási feltételeinek fejlesztése, a menekültügyi eljárások hatékonyságának és minőségének javítása, a menekültek integrációjának ösztönzése, a menekült-politika, stratégia fejlesztése.

Európai Visszatérési Alap

Olyan harmadik országbeli állampolgárok önkéntes vagy kényszerített hazatérését támogatja, akik nem vagy már nem teljesítik a belépés és tartózkodás feltételeit. Amennyiben egy hazánkban jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgár ellen idegenrendészeti eljárás indul, választhatja az önkéntes visszatérést, amelyet a Nemzetközi Migrációs Szervezet Önkéntes Visszatérési Programjain keresztül támogat, az Európai Visszatérési Alap finanszírozásával. Amennyiben rendelkezik megvalósítható üzleti ötlettel, akkor reintegrációs támogatást is kaphat ennek megvalósításához. Ez az alap biztosít forrásokat arra is, hogy menekültek vagy az oltalmazottak visszatérjenek hazájukba, ha ezt már biztonságosan megtehetik.

Hágai Program

2004 novemberében Hágában a tagállamok állam- és kormányfői meghatározták a menekültügy és a bevándorlás-politika területén a 2005-2010 közötti időszakra megvalósítandó célokat (Hágai Program), többek között az egységes menekültügyi eljárás, valamint a menekült, illetve oltalmazott védelemben részesített személyek számára biztosított egységes jogállás létrehozását, és javaslatot tettek az Európai Menekültügyi Alap továbbfejlesztésére. A Hágai Program hangsúlyozza a külső határokon a felelősség megosztását és külön pénzügyi forrásokat nyit a hosszabb schengeni határral rendelkező tagállamoknak. Az úti okmányok egységesítése (a biometrikus azonosítók bevezetése) és a közös vízumpolitika szintén hangsúlyosan szerepelt a tervek között.

A 2007-2013 közötti időszakra a Hágai Program továbbfejlesztéseként és a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása program részeként került a Külső Határok Alap, az Európai Visszatérési Alap, és az Európai Integrációs Alap létrehozására, valamint a már létező Európai Menekültügyi Alap továbbfejlesztésére.

idegenrendészeti eljárás

A külföldiek magyarországi beutazásával, tartózkodásával kapcsolatos eljárások gyűjtőneve. Ide tartoznak a tartózkodási-, letelepedési engedélyre irányuló kérelmek elbírálásával, valamint az idegenrendészeti kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárások.

irreguláris migráns

Az irreguláris migránsok egy része a szükséges okmányok (vízum) nélkül vagy hamis okmányokkal lép az ország területére. Sokan azonban a megfelelő formaságok betartásával érkeznek Magyarországra, és már itt, jogszerű tartózkodásuk során sértik meg valamelyik szabályt: lejár a vízumuk, vagy az itt maradás érdekében névházasságot/érdekházasságot kötnek.

jogszerűtlen tartózkodás

Olyan külföldi jelenléte hazánkban, aki az érvényes beutazási és tartózkodási feltételeknek nem, vagy már nem felel meg.

KEK KH

A közigazgatási és igazságügyi miniszter felügyelete alá tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatkezelőként vezeti a legnagyobb közhiteles nyilvántartásokat: többek között a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a bűnügyi nyilvántartást, az úti okmányok nyilvántartását. A KEK KH a legnagyobb állami okmánykiállító, ő adja ki az okmányok 80%-át például a személyazonosító igazolványt, lakcímigazolványt, útleveleket. Ez a hivatal üzemelteti a nemzeti SIS rendszert is.

kísérő nélküli kiskorú

Harmadik ország olyan állampolgára, aki 18. életévét még nem töltötte be, ha a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett az EU területére. Ide tartoznak azok a kiskorúak is, akik a tagállamok területére történt belépést követően maradtak felügyelet nélkül.

kiutasítás

Jogszerűtlen tartózkodás esetén az idegenrendészeti hatóság határozatot hoz arról, hogy a tartózkodás feltételeinek megsértése miatt az illetőnek el kell hagynia az ország területét. A kiutasító határozatokat rendszerint beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése kíséri, amely alapján az illető személy a határozatban megjelölt időtartamig (legfeljebb 10 évig) nem térhet vissza.

kitoloncolás – kényszerített visszatérés

A visszatérési kötelezettség kikényszerítése, azaz a tagállamból hatósági kísérettel történő fizikai eltávolítás.

külső határok

A schengeni egyezményt alkalmazó országok és az egyezményt nem alkalmazó országok határai.

(szárazföldi határok, álló vagy folyóvízen áthaladó határok, tengeri határok, légikikötők, folyami , tengeri, tavi kikötők) Például külső határ a magyar-szerb határ, mert Szerbia nem uniós tagállam, de a magyar-román határ is, mivel Románia még nem alkalmazza az egyezményt. A magyar-osztrák vagy a magyar-szlovák határ viszont belső határnak számít.

Külső Határok Alap

2007/574/EK határozattal létrehozott pénzügyi alap, azon tagállamok részére melyek külső határaikon alkalmazzák a schengeni rendelkezéseket. Az alap olyan támogatásokat nyújt, amelyek segítségével növelhetik a vízumkiadás és az illegális migráció elleni küzdelem hatékonyságát, az integrált határellenőrzést és a külső határok magasabb szintű védelmét. Továbbá fejlesztik az egységes európai határőrizeti rendszert és javítják a konzuli szolgáltatásokat a harmadik országokban.

Külügyminisztérium – konzuli képviseletek

A külügyminiszter felügyelete alá tartozó önálló külképviseleti szervek, a konzulátusok feladata többek között a vízumok kiadása a küldő államba utazó külföldiek számára. E tevékenységük a Külső Határok Alapból támogatható.

letelepedési engedély

A letelepedési engedély a harmadik országbeli állampolgárok által megszerezhető állandó tartózkodási jogosultság, melynek eredményeként állandó lakóhelyet létesít Magyarországon. Magyarországon többfajta letelepedési engedély létezik az alapján, hogy az engedély megszerzésének feltételeit uniós szinten fogadták-e el (EK és ideiglenes letelepedési engedély), vagy a feltételeket kizárólag a hazai jogszabályok fektetik le (nemzeti letelepedési engedély). Nemzeti letelepedési engedélyt főszabály szerint az kaphat, aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, lakhatása és megélhetése biztosított. Az unión belüli hosszútávú mobilitás lehetőségét megteremtő EK letelepedési engedély megszerzéséhez ugyanakkor ötéves folyamatos, jogszerű magyarországi tartózkodás szükséges.

menedékkérő

Menedékkérőnek nevezzük azokat a harmadik országból érkező külföldieket, akik menedékjog iránti kérelméről még nem hoztak döntést, és akit ezáltal megilletnek a magyar és uniós jogszabályok szerinti ellátások, befogadási feltételek.

menekült

A menekülti státuszt az 1952. évi Genfi Egyezmény határozza meg, ez az ún. nemzetközi védelem egyik, legtöbb jogosultságot adó formája. . Ez sorolja fel azt az öt üldözési okot, amely alapján valaki jogosult lehet a védelemre. Ha valakit politikai, vallási, faji, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás miatt vagy etnikai okból üldözésnek, kínzásnak, embertelen bánásmódnak van kitéve, jogosult a menekülti státuszra.

A menekültek jogai megegyeznek a magyar állampolgárokéval, kivéve a választójogot, mert csak az önkormányzati választásokon szavazhatnak, de ők nem választhatóak. 10 évre kapnak személyigazolványt, kérhetnek útlevelet, és kedvezményesen, 3 év itt tartózkodást követően folyamodhatnak magyar állampolgárságért.

menekültügyi eljárás

A menekültügyi eljárás során vizsgálják, hogy fennállnak-e a feltételei a menekültként vagy oltalmazottként való elismerésnek. A kérelmet írásban és szóban is be lehet nyújtani a menekültügyi hatóságnál. Az eljárás hossza néhány héttől néhány hónapig tarthat.

NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal

2011. január 1-től integrálja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrséget. A NAV végzi tehát a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, mozgó egységekkel az országhatáron belüli ellenőrzést, valamint a közúti határátkelőhelyek létesítését, a fenntartását és fejlesztését. Ez utóbbi tevékenység Külső Határok Alapból támogatható.

Oltalmazott

Az oltalmazotti státusz a menekültstátusznál valamivel kevesebb jogosultságot adó nemzetközi védelmi forma. Ezért másképpen kiegészítő védelemnek hívják. Oltalmazotti védelemben részesülhet az a személy, aki nem felel meg a menekültstátusz követelményeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné.

önkéntes távozás

A támogatott önkéntes hazatérés alatt azon legálisan és illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérési folyamatát értjük (a származási, tranzit vagy egy másik országba), akik esetében nem kerül sor kényszerítő intézkedések alkalmazására, azaz kitoloncolásra.

reintegrációs támogatás

Az EVA keretén belül működő támogatás a harmadik országból érkező külföldiek számára. Amennyiben az EU-s tagállamba érkező menekült úgy dönt, hogy önkéntesen visszatér hazájába, és emellett rendelkezik vállalkozási tervvel, amelyet otthon megvalósítana, igénybe veheti a reintegrációs támogatást. Ennek összege 2000 EURO.

sérülékeny személyek

A menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint ebbe a csoportba tartoznak a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékossággal élők, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők és a kínzásnak, nemi erőszak vagy testi, lelki, illetve szexuális erőszak egyéb súlyos formáinak áldozatai, akikről megállapítható, hogy különleges szükségletekkel rendelkeznek.

SIRENE

A SIRENE Irodák a schengeni vívmányokat alkalmazó államokban kizárólagos kapcsolattartó pontként szolgálnak a SIS-ben és a schengeni rendőrségi együttműködésben részt vevő valamennyi nemzeti bűnüldöző hatóság számára. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be a határokon átnyúló rendőrségi együttműködésben. Legfontosabb feladatainak egyike a segítségnyújtás a rendészeti és igazságügyi hatóságok számára a kiadatási/átadási esetekkel, valamint a gyanúsítottak schengeni országokból légi úton történő hazatelepítésével és a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatban.

SIS II.

A Schengeni Információs Rendszer második generációja olyan átfogó információs rendszer, amely személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tartalmaz. A rendszert szigorú biztonsági okokból a schengeni térséghez tartozó államok határőrei, bizonyos részterületeit vámtisztviselői, valamint vízumellenőrző és bűnüldöző hatóságai fogják használni. Az új rendszert jelenleg az Európai Unió tagállamaival és a schengeni térség tagországaival közösen fejleszti és teszteli az EU, a továbbfejlesztett verzió fogja majd felváltani a jelenleg használatban lévő rendszert. A SIS II egy központi rendszerből és (minden tagállam) a nemzeti rendszerekből, valamint a központi és a nemzeti rendszereket összekötő kommunikációs infrastruktúrából áll.

A SIS adatbázisában szerepelnek többek között: a harmadik országbeli állampolgárok beutazási és tartózkodási tilalmát elrendelő; a letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján, átadásra vagy kiadatásra kerülő személyekre vonatkozó; az eltűnt személyekre vonatkozóan kiadott; a bírósági eljárásban keresett személyekre vonatkozó; a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések.

SOLID Alapok

A Hágai Program nyomán a migráció összefogottabb, célzottabb kezelése érdekében a Bizottság a külön költségvetési kategóriák helyett egy egységes programba, a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása című általános programba, rövid nevén SOLID programba, foglalta a migrációval kapcsolatos alprogramokat a 2007-2013 közötti időszakra. Az általános programba tartozó alapok a következők: Külső Határok Alap, Európai Visszatérési Alap, Európai Integrációs Alap, Európai Menekültügyi Alap.

tartózkodási engedély

A tartózkodási engedélyt meghatározott érvényességi időre adja ki az idegenrendészeti hatóság meghatározott célra. Ezek lehetnek: családi együttélés biztosítása, kereső tevékenység folytatása, magas szintű végzettséget igénylő munkavállalás, kutatás, tanulmányok folytatása, gyógykezelés, látogatás, önkéntes tevékenység folytatása .

távozás/visszatérés/hazatérés

Lényegében szinonim fogalmak. A távozás fogalmát akkor használhatjuk, amikor az adott ország elhagyásának ténye a lényeges, a célország nem. A visszatérés és hazatérés közti különbség úgy határozható meg, hogy az első a tranzit vagy származási országba való távozást, az utóbbi viszont csak a származási országba való visszatérést jelenti.

VIS

Az Európai Tanács 2004-ben határozott a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról, amely a tagállamok közötti vízumadat-cserét szolgálja, és az engedéllyel rendelkező nemzeti hatóságok számára lehetővé teszi a vízumadatok bevitelét és frissítését, valamint az adatok elektronikus úton való megtekintését.