Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei első száma. A Hitelintézeti Szemle írásai a közgazdaság-tudomány, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, valamint a pénzügyi területek legaktuálisabb kérdéseivel foglalkoznak.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei első száma. A Hitelintézeti Szemle írásai a közgazdaság-tudomány, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, valamint a pénzügyi területek legaktuálisabb kérdéseivel foglalkoznak.

A tanulmányok rovatban hét dolgozat jelent meg:

Bethlendi András, az MNB ügyvezető igazgatója tanulmányában kiemeli, hogy a hazai lakossági deviza-jelzáloghitelezés voltaképpen egy rossz termékfejlesztésből származó, rendszerszintű piaci kudarc. A szerző dolgozatában szereplő esettanulmányával jó alapot nyújt arra, hogy megértsük: rendszerkockázati szintű kudarchoz vezethet a fogyasztóvédelmi és prudenciális szempontból egyaránt teljesen „laissez faire, laissez passer" megközelítés.

Biedermann Zsuzsánna és Orosz Ágnes, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársainak tanulmánya eltérő irányú pénzügyi szabályozásokról számol be a 2008-as válságot követően az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. A szerzők rámutatnak arra, hogy a szabályozásban feltárható alapvető különbségek kihívást jelentenek azon vállalatok számára, melyek mindkét környezetben működnek. Mindemellett ki kell emelni azt is, hogy az EU és az USA között zajló rendszeres párbeszédek jó irányba mutatnak, ugyanakkor még nagyon sok téren szükséges a szabályok módosítása ahhoz, hogy megvalósuljon a piaci résztvevők és a szabályozó hatóságok konszenzusa.

Vona Máté, a Debreceni Egyetem oktatója a diákhitelezésben megfigyelhető nemzetközi trendeket tárja az olvasó elé. A tanulmány az OECD-országok diákhitelezéssel kapcsolatos legfontosabb országos statisztikáit mutatja be rendszerezett formában, és összehasonlító elemzéssel következtetéseket von le a felsőoktatás-finanszírozási rendszer ösztönzőire vonatkozóan. A dolgozat egyik legfontosabb következtetése, hogy a 20 millió főt meghaladó országokban a GDP 1%-át meghaladó többletforrás bevonása csak a magánfinanszírozás aktiválásán keresztül valósulhat meg.

Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs és Sisak Balázs MNB elemzők tanulmánya a lakossági portfólió-átrendezés szerepét vizsgálja az állam finanszírozásában. A tanulmányban közölt folyamatok hatására az állam lakossági finanszírozása folyamatosan emelkedett, és jelenleg az EU legfrissebb adatai szerint is magasnak számít. A dolgozat a lakossági megtakarítások állam finanszírozási szerkezetére gyakorolt hatásait elemzi.

Horváth Dániel és Szini Róbert jegybanki munkatársak „A kockázatkerülési csapda – az alacsony kockázatú eszközök szűkösségének pénzügyi piaci és makrogazdasági következményei"     című tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a visszafogott reálgazdasági aktivitás és az alacsony infláció miatt kialakuló deflációs aggodalmak hasonlítanak ugyan a likviditásicsapda-szituációhoz, mégis más fontos tényezők is állhatnak a hátterében. A szerzők a szakirodalmi feldolgozás alapján egy új típusú megközelítést azonosítanak, amely az alacsony kockázatú eszközök túlkeresletében nyilvánul meg.

Erhart Szilárd és Mátrai Róbert MNB munkatársak tanulmánya a jegybank által vezérelt BUBOR-reformok legfontosabb lépéseit hasonlítja össze nemzetközi kontextusban. A szerzők azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy miért volt szükség a BUBOR reformjára és milyen lépéseket tett az MNB a reformok során. A tanulmány rámutat: a reformok legfontosabb célja az volt, hogy a LIBOR árjegyzésekkel kapcsolatban felvetődött legfontosabb kockázatokat a hazai környezetben is kiküszöböljék.

Császár Péter MNB elemző írása a napközbeni átutalások tényleges időszükségletét tekinti át. A szerző legfontosabb következtetése szerint a teljesítési időszükséglethez képest a rendszeres átutalások egy órával több, míg a csoportos átutalások 20 perccel kevesebb idő alatt teljesülnek. Császár Péter az átutalások gyorsítását lehetővé tevő javaslatokat is megfogalmaz írásában.

A legfrissebb Hitelintézeti Szemle vitarovatában Simonovits András írását közöljük, amely Banyár József (Hitelintézeti Szemle, 13. évf. 4. szám) cikkére reflektál.

A Könyvismertetés rovatban, az angol nyelven íródott és nemzetközi kontextusban nagy sikernek örvendő könyvek hazai népszerűsítését célul tűzve, tíz recenziót közlünk.

A Konferencia-beszámoló rovatunk két nemrégiben lezajlott konferencia (Lámfalussy és MABISZ) eredményeiről és tapasztalatairól számol be.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük