Rajzokon beszél a múlt — Egyházművészeti vázlatok Veszprémben

Királyi rajziskola 1799-1818 címmel Müntzberger Antal (1770-1824) eszéki professzor minta-rajzgyűjteményéből nyílt kiállítás Veszprémben a Dubniczay Ház téglamúzeumának kiállítótermeiben.

Királyi rajziskola 1799-1818 címmel Müntzberger Antal (1770-1824) eszéki professzor minta-rajzgyűjteményéből nyílt kiállítás Veszprémben a Dubniczay Ház téglamúzeumának kiállítótermeiben.

A 150 tételből álló, különösen gyönyörű tervrajz-együttest Müntzberger Mária, az Eszéki Királyi Rajziskola professzorának, Müntzberger Antalnak (1770/74-1824) egyenes ági leszármazottja ajánlotta fel 2002-ben a Magyar Építészeti Múzeumnak megvételre ősének rendkívül magas színvonalú, és az építészet, belsőépítészet és tárgytervezés széles skáláját átölelő, megőrzött rajzgyűjteményének múzeumi őrzésére.

Gy. Lovassy Klára, a veszprémi téglamúzeum igazgatója mint házigazda köszönetet mondott az építészeti múzeumnak, hogy a tárlatot Veszprémben most bemutathatják. A kiállítást Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg. Sokakban felmerül e kiállítás rajzvázlatait szemlélve, hogy a régebbi korokban készült tárgyakkal összevetve a mai formatervezés mennyire alulmarad – mondta. Felmerül a kérdés: lehet, hogy képzetlen mesteremberek, tanulatlan iparosok kezéből szebb, izgalmasabb tárgyak, sőt műtárgyak kerültek elő, mint ipari formatervezést tanult mai designerek asztaláról? Magyarázatot talán a rajzoktatás kezdetei adhatnak erre – mutatott rá Szőcs Géza, s utalt Mária Terézia 1777. évi királyi tanügyi törvényére, a Ratio Educationisra, amely már előírta a művészek és kézműves tanulók számára a vasárnapi rajztanítást a mintarajziskolákban: a tanoncok felszabadításának egyik feltétele volt az ezen való részvétel. Ennek nyomán Magyarországon húsz rajziskola kezdi meg működését, Eszéken 1799-ben Münzberger Antal vezetésével. A professzor hagyatéka az e korból ismert legfontosabb dokumentum-együttes.

A kiállítás rendezője, Bugár-Mészáros Károly, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója elmondta: a tárlaton a belsőépítészetnek olyan elemei láthatók, amelyek a királyi palotába és templomba készültek. A rajzegyüttes a világi belsőépítészet legmagasabb színvonalú vázlatterveivel kezdődik, s faburkolatok, stukkók, tükör-konzolasztalok együtteseivel folytatódik. Az emeleten egyházművészeti vázlatok láthatók, amelyek egy templom komplett felszereléséről, belsőépítészeti megoldásairól adnak képet. Fő- és mellékoltár-tervek, tabernákulum, miséző kehely, cibóriummal, talpas kereszttel, tömjén tartóval és füstölővel, végül örökmécsessel, templomi padok, bútorok, a sekrestye szekrény, illetve virágminták a falak, a kárpit, a miseruhák díszítéséhez láthatók itt a falakon.

A kiállítás megtekinthető 2010. október 17-ig.

Toldi Éva/Magyar Kurír