Révay András: Balatonnál, Rossz Időben - II. Rész

Ha az idő kicsit jobbra fordul, de strandolni azért még mindig nem lehet, jól kihasználhatjuk a buszjáratot. Csak tudnunk kell, hová érdemes bekukkantani! (Az első rész: http://www.euroastra.info/node/72330 )

Érdemes az útvonalat úgy megválasztani, hogy alkonytájt érkezzünk Badacsonytomajba, a Borbély Családi pincészethez. A Gulács-hegy dél-keleti lábánál fekvő birtokot a szülők 1980-ban nászajándéknak kapták. A kiöregedett, hiányos ültetvényt kivágták és 1981-ben újratelepítették, elsősorban a borvidékre jellemző fehér szőlőfajtákkal, de egy hektáron Pinot Noir-t is termelnek. Tevékenységük lényegét a badacsonyi táj, a szőlő, a bor tisztelete, szeretete alkotja. Munkájuk során a modern és a hagyományos technológiát egyaránt felhasználják és ez már egyszeri rápillantásra, a palackokról is megállapítható.

A száraz Muscat Ottonel-2012 címkéjén a mama, Gabriella nevét látjuk. A családban ő harcolta ki, hogy készítsenek száraz muskotályt is. Nem csak a pincészetben aktív, a Badacsony Borvidéki Borút Egyesület elnöke is ő. Ez a bor a kedvenc tétele. Minden évben – a válogatás után – a számára leginkább tetsző bort palackozzák Gabriella néven. A pincében nagy fahordókban érlelik a borokat, így elkerülik a „faíz" kialakulását. Az Olaszrizlingjük évjárattól és dűlőtől függően más – más arculatát mutatja. Badacsonyban fontos fajta a Kéknyelű. A nyár elején a badacsonyi borversenyen ezt a bort külön bizottság bírálja. Amelyik a legjobb, az lesz abban az évben a Vinum Vulcanum Borrend zászlós bora. Az idén ezt a megtisztelő címet a Borbély Pincészet Kéknyelűje nyerte el.

A pincészet borainak egy része a 2012-es évjárattól kezdve új, fiatalos arculattal jelenik meg. A stílus játékosabb, modernebb lett, de azért nem mondtak véglegesen búcsút a régi jelképeknek sem. A cél, hogy a fajta és a terület köszönjön vissza a borokban és a bor a palackban még minél hosszabb ideig fejlődhessen. A fogyasztók véleménye és a versenyeredmények igazolják, hogy helyes úton járnak. A tetszetős külsőhöz beszédes nevek tartoznak. Magyarázat sem kell az Olaszrizlinghez, ha a címkén ez olvasható: „Fröccsnekisjó". Amiből nem a „Gabriella" száraz Muskotály készül az lesz az általában Muskotálytól megszokott íz, „Mosolygós" néven. A Badacsonyi Szürkebarát pedig a „Nemszáraz". A Pinot Noir rosé annyira könnyed, hogy ihatjuk akár még „Kinnagangon" is!

A jó szőlősgazda házánál persze mindig kerül valami az asztalra a bor mellé. Borbélyéknál a pincéhez kis vendégház is csatlakozik. A négy, kétágyas szobában télen is sűrűn van vendég. Szívesen jönnek ide borkóstolóra nemcsak a külföldiek, de a magyarok is. A szálláshoz reggeli és a kóstolóhoz vacsora is jár – nem is akármilyen! Náluk péntektől vasárnapig az egész hétvégét el lehet tölteni. Az itt pihenők – ha igénylik – szakértő vezetéssel ismerkedhetnek meg a borkészítéssel, hagyományaival, a badacsonyi borok páratlan ízvilágával. Aki szeretné, annak kerti grill és bográcsos főzési lehetőség is rendelkezésére áll. Vacsora előtt a ház pálinkáiból is érdemes lehörpinteni egy kupicával.

Egy ilyen hétvégi kirándulás alkalmával érdemes ellátogatni Badacsonytomajon az Egry József házba. Itt élt 1941-től egészen haláláig, 1951-ig az egyik legelső magyar avantgárd festő. Háza, ma múzeum. Jellegzetes képein jól felismerhető, hogy szinte állandóan a fény hatásának vizsgálatával foglalkozott. Alapelve az volt, hogy „A látottakat ismertté, az ismerteket tudottá, a tudottakat élménnyé, az élményeket magasztossá kell tennünk, hogy művészetet hozhassunk létre." Gyakran nevezik őt a Balaton festőjének. Maga is többször mondta, hogy a Balaton párás fényében minden elveszti tárgyi valóját. A házat 2002-ben újjáépítették, tágas kiállítóteret kapott.

A másik szép példáját a családi együttműködésnek, a Tomaj szomszédságában fekvő Badacsonyörsön, a Folly Arborétumban találjuk. Itt már a negyedik generáció folytatja azt, amit az ükapa 1878-ban megkezdett. Ő építette a ma is használatban levő pincét, ahol Szürkebarát, Muscat Ottonel, Budai Zöld borokat készítenek. Ám az igazi nevezetesség mégis a park. A dédnagyapa, dr. Folly Gyula pécsi orvos az 1900-as évek elején a hegyoldalba, ott korábban nem ismert, örökzöld fákat ültetett. Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Esősorban a mediterrán származású és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit hozta ide. A munkát a nagyapa, dr. Folly Gyula, majd az ő fia – ugyancsak Gyula – folytatta, jelenleg pedig a lányok, dr. Folly Réka és Folly Judit viszik tovább a több mint egy évszázados hagyományt. A ritka fák alól csodás kilátás nyílik a Balatonra, a szemközti Fonyódra és közben finom borokat is kortyolhatunk.

Utaztunk már eddig a Balaton partján busszal, taxival, hajóval, de tehetjük ezt lovas fogattal is. A salföldi Majorságból öt fogat szállítja a turistákat körben, az egész Káli-medencében. A Kékkúti forráshoz, egy kecskefarmra, borászatokhoz, de akár kombinált útvonalakra is. A legkedveltebb utak egyike mégis az erdőbe vezet, az egykori Pálos kolostor romjaihoz. Közben Salföld régi házai, majd később a Kőtenger sziklái mellett haladnak. A kocsizás az a kényelmes sebesség, ami mellett még jól körül lehet nézni, ráadásul természetbarát eszköz is. A virágok, füvek, fák illatát is érezhetjük. A lehetőség télen is rendelkezésre áll, még szánok is bérelhetők – ha van hó!

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok kolostorának építését a XIII. században kezdték. Későgótikus átépítésére a XV. század végén került sor. Ennek a maradványai a mai napig láthatók. Középen – nem teljes négyszögű – kerengős udvar volt, itt áll a ma is ép kőkút. Az épület hálótermei alatt a borospince, a hálótermek mellett déli irányban egy nagyméretű élelmiszerpince és egy kamra, a kolostor délnyugati csücskében pedig konyha és refektórium (étkező) volt. A rom a turistáknak és a helybelieknek is kedvelt kirándulóhelye. Olyannyira, hogy a közelebbi településekről sokan itt tartják az esküvőjüket is. Újabban, a romoktól kissé távolabb, a rendezvényeket kiszolgáló épületet emeltek, itt főzni vagy eső elöl behúzódni is lehet.

A hely, ahonnan a lovas fogatok indulnak, Salföld Természetvédelmi Majorsága, ugyancsak bővelkedik látnivalókban. Megtalálhatók mindazok az állatok, melyek egykor a paraszti gazdaságokban előfordultak. A turisták számára minden héten néhány alkalommal lovas bemutatókat tartanak, ügyességi lovasjátékokat szerveznek, lovagolni tanítanak. A gyógynövény – fűszernövény kertben – sok egyéb mellett – tárkony, édeskömény, muskotályos zsálya látható, jó alkalom felismerésük megtanulására. Az egyik öreg gazdasági épület fotókiállításnak ad otthont. A Balaton-környék jellegzetes helyszíneiről készült felvételek sorakoznak egymás mellett. Az ugyanarról a helyről 50 – 60 év különbséggel készített felvételeken jól nyom követhető a táj változása – nem mindig előnyére!

A vízparttól kisé távolabb, a hegyek ölelésében egy igazi érték bújik meg. Az Istvándy Pincészetről ők maguk mondják: „Minél sűrűbbé válnak napjaink, minél nyugtalanítóbb a káosz körülöttünk, annál értékesebbé válnak a zöld szigetek, ahová elvonulhatunk egy kicsit a zajos világ elől. Ilyen rejtekhely a Tóti-hegy déli lejtőjén elterülő Hegymögi szőlőskert." A családi birtok itt is még a dédszülőké volt, ma a legfiatalabb generáció folytatja a munkát. Gergely borászattal, Csilla a konyhával foglalkozik. Boraikat többnyire helyben adják el, bensőséges, intim környezetű borteraszukon, ahonnan különlegesen szép kilátás nyílik a tóra. Nyáron itt előre kell asztalt foglalni és ez valószínűleg Csilla remekművének is köszönhető. A saját tenyésztésű mangalicából készült, kemencében sült mangalicatarja vöröskáposzta rétessel és az utána következő karamellkrémes mákos guba csak egy szóval jellemezhető: felséges! Mivel nem étteremként, hanem borászatként működnek, a meleg ételeket előre kell rendelni, hidegtálak viszont állandóan kaphatók.

A körutazást, mit Badacsonyban kezdtünk, fejezzük is be ott, stílszerűen egy (vagy több) búcsúpohár pálinkával. A Reneszánsz Badacsonyi Pálinkaház építését 2011 augusztusában kezdték és 2012 márciusában már kínálták is saját, prémium kategóriás pálinkáikat. Három méterrel a föld alatt 240 négyzetméteres pincében, állandó hőmérsékleten történik az erjedés. Főzéskor az aromaerősítő toronyban, a vörösréz spirálon lehűl a gőz, találkozik a felfelé áramló párlattal. Ezt ötször – hatszor megismételve, rendkívül erőteljes aromájú italt kapnak. Egy kóstoló során 12 – 14 féle pálinkát, köztük rozspárlatot is kínálnak. Málnapálinkájuk illatáról már messziről felismerhető. Ez a hely igazán jó végpontja egy hosszabb balatoni kirándulásnak.