Révay András: Bárányok a Városligetben

Második alkalommal lesz házigazdája a Bárányfesztiválnak a budapesti Mezőgazdasági Múzeum. A fesztivált a Húsvéthoz illeszkedően április 4 – 6. között tartják. A rendezők reményei szerint – amennyiben az idő is kegyes lesz – felnőttek és gyerekek egyaránt kiválóan szórakozhatnak itt néhány napig.

Második alkalommal lesz házigazdája a Bárányfesztiválnak a budapesti Mezőgazdasági Múzeum. A fesztivált a Húsvéthoz illeszkedően április 4 – 6. között tartják. A rendezők reményei szerint – amennyiben az idő is kegyes lesz – felnőttek és gyerekek egyaránt kiválóan szórakozhatnak itt néhány napig.

Kihasználva az alkalmat, hogy a fesztiválra sokan kíváncsiak, a Múzeum is erre időzített egy fontos eseményt. Április 5-én – az intézmény fennállása óta először – megnyitják a látogatók előtt a mindeddig bezárt Apostolok tornyát – jelentette be Szász Anna Tünde, a múzeum munkatársa. Március 15 óta a Kaputorony és az Ostromfolyosó is látogatható. Mindkét helyről nagyon szép kilátás nyílik a ligetre, és a város környező részeire. Hagyományosan nagy érdeklődésre tart számot az Orchidea kiállítás, amit idén április 17-én nyitnak meg. A középpontjában Thaiföld áll majd. A Múzeumok majálisa május 18-19-én lesz a Nemzeti Múzeum kertjében, de ezen a Mezőgazdasági Múzeum is részt vesz, mert témája a fény és a talaj. Ugyancsak megszokott rendezvény a „Miénk a vár", amire május 23-25. között kerül majd sor. Ilyenkor az egész vár hatalmas játszótérré alakul.

A tavalyi Bárányfesztivál sikere felbátorította a rendezőket és most is színes programokkal várják a látogatókat. A szervezők egyik bevallott célja, hogy megtartsák a húsvéti hagyományokat, hiszen a nagyvárosokban ezek elveszni látszanak. A gyerekek már nem járnak locsolkodni, elfelejtjük, hogy a szüleink, nagyszüleink hogyan ünnepelték a Húsvétot. A múzeum körüli szabad terülten nagy kézműves vásár is lesz, ahol nemcsak megvenni lehet a portékát. Szombaton, vasárnap és hétfőn is a gyerekek ingyenes foglalkozásokon festhetnek, rajzolhatnak tojást, megismerhetik a tojáshoz kapcsolódó művészet összes lehetséges ágát. Tanulhatnak húsvéti játékokat, simogathatnak bárányokat, nyuszikat. Korosztályonként eltérő csoportok számára még locsolóvers-író verseny is lesz.

Azért a fesztivál középpontjában mégis csak a gasztronómia áll majd. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a birka a legősibb magyar haszonállatok közé tartozik, húsa ezért a legrégebbi élelmiszereink között is megtalálható. Bár még sokan idegenkednek tőle, a fogyasztók száma ismét növekedőben van. A birkafőzés mesterei a pásztorok voltak, a különféle elkészítési módok közül pedig napjainkban a karcagi birkapörkölt vált a legismertebbé. Még a hungaricumok sorába is felvették, bár erről azóta is komoly vita folyik. Az elfogadott szabályozás szerint ugyanis hungaricum az, amit a külföldiek a magyarsággal azonosítanak, a magyarság pedig önmagával azonosnak tekint. Ez a pörkölt pedig kifejezetten tájjellegű, nem jellemző az egész országra.

Történetének és az elkészítés módjának egyik legjobb ismerője Kohlmayer Zsolt, mesterszakács. A Karcag környéken legelő birka jobbára a szikesen kiszáradt torzs töveket eszi, ezért a húsa kevésbé vizes. Ráadásul a levágás után még szikkasztják egy napig, csak utána kezdik feldolgozni. A főzéskor az egész testet felhasználják, a fülétől a farkáig. Különlegessége, hogy a letisztított fejet félbevágják, kiveszik a velőt, megfűszerezik és visszateszik a koponyába. Így főzik bele a pörköltbe. A hagyományok szerint ezt a fejet a legmegbecsültebb vendégnek kínálják. A pörköltfőzéshez a legjobb a 4-5 éves birka, amelyik ebben a korban még nem túlságosan faggyús. Lehetőleg ne legyen kos. Egy kevés faggyúra szükség van, mert az adja a birka megkülönböztethető ízét. A Kunságon főzik a birkát, Karcagon előbb lepirítják. Majdnem sütik a húst, ezért a pörkölt sem nem azonos a többi hasonlóval.

A fesztiválon természetesen nemcsak enni, de inni is lehet majd. Bemutatkozik egy különleges, kézműves sörcsalád, melynek egyik tagja Dublinban a világ szinte legnagyobb sörversenyén aranyérmet nyert. A „Csupor sörök" gazdája, Csupor Márton először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kézműves sörök négy hétig készülnek, ellentétben a gyári sörökkel, amiket 5-6 nap után kiadnak a fogyasztóknak. Ráadásul nemcsak sört hoznak a fesztiválra, készül sörben pácolt birkahús kolbász is. Az már magától értetődik, hogy a saját sörüket használják a pácoláshoz és azt kínálják a kolbász mellé. A báránynak is köze van a sörhöz, mert életében malátát evett, így a húsa is merőben más lesz. A Csupor főzdében szűretlen, pasztörizálatlan sörök készülnek, ami azért fontos, mert a szűrt sörökben nincs benne sem az élesztő, sem a sok nyomelem, pedig a sör éppen ezektől igazán egészséges ital. A jó sörben 48-féle vitamin is megtalálható. Ez utóbbiak persze a sütéskor eltűnnek, de a korsókban benne lesznek. Az aranyérmet a Bunny Hop sörkülönlegesség nyerte, mely különösen illik a Húsvéthoz. A név első felének jelentése angolul nyuszi, a hop pedig komló, a kettő – keverten – együtt pedig magyarul is értelmes.