Hogyan próbálta irányítani az állampárt a könnyűzenét a Kádár-korszakban? Vajon egy új nőideál megjelenésével magyarázható Zalatnay Sarolta egykori slágerének, a "Nem várok holnapig!"-nak a sikere? Milyen kapcsolat fűzi össze a cigányzenét a modern dzsesszel? – többek között e kérdésekre keresik a választ az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által "Könnyűzene – Könnyű zene? Magyar populáris zene a 20-21. században" címmel rendezett, kétnapos tudományos konferencia előadói.

Hogyan próbálta irányítani az állampárt a könnyűzenét a Kádár-korszakban? Vajon egy új nőideál megjelenésével magyarázható Zalatnay Sarolta egykori slágerének, a "Nem várok holnapig!"-nak a sikere? Milyen kapcsolat fűzi össze a cigányzenét a modern dzsesszel? – többek között e kérdésekre keresik a választ az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által "Könnyűzene – Könnyű zene? Magyar populáris zene a 20-21. században" címmel rendezett, kétnapos tudományos konferencia előadói.

"Ez az első olyan tudományos konferencia Magyarországon, amely a történészi, szociológiai és médiaelméleti szempontoknak, illetve a szorosabban vett esztétikai, zenetudományi megközelítéseknek egyaránt teret ad" – emelte ki Dalos Anna, az MTA Lendület-kutatócsoportjának vezetője, a konferencia főszervezője, aki 2012-ben megalapított kutatócsoportjával szeretné elérni, hogy a szórakoztató zene – hasonlóan Amerikához vagy Nagy-Britanniához – Magyarországon is magától értődő kutatási téma legyen, mégpedig a zenetudomány – nem pedig csak a történettudomány, a szociológia vagy a médiaelmélet – részeként. A most megrendezett konferencia e folyamat fontos állomása – mondta a kutató.

Operett, underground, tehetségkutatók és politika

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében rendezett konferencia programjában 21 előadás és 2 koncert szerepel, hat tematikus csoportba rendezve (cigányzene, sláger, táncházmozgalom; dzsessz, operett, a hatvanas-hetvenes évek popzenéje, a nyolcvanas-kilencvenes évek popzenéje és könnyűzene a 21. században). A kétnapos előadás-sorozat első napján, január 31-én a tánc- és operettslágereké, a kupléké, a dzsesszé és a cigányzenéé a főszerep, míg február 1-jén a szűkebb értelemben vett könnyűzene képezi a diskurzus fő témáját. Az egyes szakterületek meghívott előadói a zenetörténeti megközelítés mellett filmtörténeti, szociológiai és politikatörténeti vonatkozásban is vizsgálják egy-egy időszak könnyűzenei alkotásait.

     Bozó Péter a Lendület-kutatócsoport tagja és Heltai Gyöngyi az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa előadásában az ötvenes évek politikai környezetében vizsgálja az operett oly népszerű műfaját. Az undergroundról mint zenei irányzatról beszél "Lehet-e népszerű az alternatív?" című előadásában Barna Emília szociológus és Kusz Veronika, az MTA BTK kutatója pedig egyebek mellett a népszerűség kérdéseit feszegeti a 21. századi tehetségkutatók zenekritikáját taglaló előadásában. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról, az MSZMP irányító szerepéről ad áttekintést a társadalomtudományi kutatásokat is folytató Csatári Bence újságíró, míg Feischmidt Margit, az MTA TK kutatója a populáris zenében megjelenő szélsőjobboldali ideológiát elemzi.

     A szimpózium mindkét napját koncert követi. Pénteken Loch Gergely kupléestje, szombaton pedig László Attila dzsesszgitárművész élő hangszeres bemutatóval kísért szolmizációs elmélete zárja a programot.

Komolyan a könnyűzenéről

"A konferencia célja, hogy fórumává váljon minden olyan kutatásnak, amely azokkal a zenei műfajokkal, stílusokkal kapcsolatos, amelyeket Magyarországon az elmúlt bő száz esztendő folyamán »könnyűnek«, »populárisnak« vagy »szórakoztatónak« neveztek, s amelyek a társadalom nagy része számára ténylegesen a zenét jelentik" – hangsúlyozta az esemény jelentőségét a Lendület-kutatócsoport vezetője, Dalos Anna. Mint elmondta, az amerikai zenetudományban már igen nagy hagyománya van a szórakoztató, illetve populáris zene kutatásának. "A témához nem csupán zeneelméleti vagy zeneesztétikai szempontból közelíthetünk – bár bennünket, zenetudósokat elsősorban ez érdekel -, hanem a kulturális antropológia, a szociológia, illetve a társadalom- és politikatörténet nézőpontjából is – emelte ki a kutató. – Kiváló alapanyagot szolgáltat tehát interdiszciplináris vizsgálatok számára." Dalos Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt több mint száz esztendőben Magyarországon igen nagy zenei repertoár halmozódott fel, a szakma azonban az operett kivételével ennek csak egy töredékével foglalkozott. "Ha meg akarjuk érteni, milyen szerepe van a zenének a társadalom életében, miként alakul-változik maga a zene, a zene fogalma és értelmezése, akkor feltétlenül szükséges a populáris zenekultúrát is tanulmányozni" – foglalta össze kutatásaik jelentőségét.

Zeneszerzői hagyatékok az Akadémián

Dalos Anna a kutatócsoport eddigi eredményeiről szólva kiemelte több zeneszerzői – Lajtha László, Szőllősy András – hagyaték gondozását is. "Február közepén utazunk Floridába, hogy előkészítsük Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának átvételét, amelyet az örökös a Magyar Tudományos Akadémiának adományoz. Hazaszállítása után az MTA tulajdonában lesz a legnagyobb Dohnányi-gyűjtemény a világon" – közölte a kutatócsoport vezetője. Tájékoztatása szerint létrehoztak egy információs weboldalt is, amelyen egyebek mellett elérhető az általuk rendezett konferenciák teljes anyaga, illetve több, folyamatosan bővülő adatbázis. "Kutatócsoportunk megalakulása óta már hat konferenciát rendeztünk, ezek közül kiemelkedett a Ligeti György zeneszerző 90. születésnapja emlékére rendezett nemzetközi tanácskozás. Hasonlót tervezünk az idén a 70 éves Eötvös Péter tiszteletére" – említette Dalos Anna. Hozzátette: egy igen jelentős, dzsessz- és könnyűzenészekkel készített interjúkat tartalmazó oral history gyűjteményt is összeállítottak.


Az MTA BTK ZTI Lendület 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport 2012-ben alakult. Célkitűzései közé tartozik a 20-21. századi magyar zeneszerzés, illetve a magyar szórakoztató és könnyűzene történetének kutatása és elemzése, magyar zeneszerzők hagyatékának őrzése, archiválása és digitalizálása, valamint egy 20. és 21. századi magyar zenei archívum létrehozása