Miközben évről évre jelentősen nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk nyomán megítélt kártérítések összege, a kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. Ennek elsődleges oka, hogy a kötelezően előírt minimális limitek az elmúlt években vészesen lemaradtak a gyakorlatban felmerülő igényektől. Eközben számos szakma esetében a jogszabályok továbbra sem követelnek meg semmilyen kötelező biztosítékot a szakmai tévedések, műhibák okozta károk ellentételezésére. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az alábbiakban összegzi, hol jelentkeznek a legszembetűnőbb hiányosságok.

 

Miközben évről évre jelentősen nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk nyomán megítélt kártérítések összege, a kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. Ennek elsődleges oka, hogy a kötelezően előírt minimális limitek az elmúlt években vészesen lemaradtak a gyakorlatban felmerülő igényektől. Eközben számos szakma esetében a jogszabályok továbbra sem követelnek meg semmilyen kötelező biztosítékot a szakmai tévedések, műhibák okozta károk ellentételezésére. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az alábbiakban összegzi, hol jelentkeznek a legszembetűnőbb hiányosságok.

 

Vészesen alacsony limitek

A kötelező szakmai felelősségbiztosításokat nem egy, hanem számos, egymástól teljesen független jogszabály, illetve kamarai előírás szabályozza, eltérő feltételekkel. Ezek az esetek többségében meghatároznak egy minimális térítési limitet, amelynek a szolgáltató által megkötött szakmai felelősségbiztosításnak meg kell felelnie.

 

A gyakorlatban részben a tudatosság hiánya, részben a szolgáltatók rosszul értelmezett költséghatékonysági törekvései miatt a szakmai felelősségbiztosításokat az előírt minimum limittel, kötelező limit híján a piacon elérhető legkisebb limittel kötik meg, függetlenül az adott tevékenységben rejlő reális kockázatoktól – magyarázza Papp Lajos. a FBAMSZ elnöke. – Ezért különösen fontos, hogy az előírt limitek reálisan igazodjanak a kár nagyságához: a túl alacsony biztosítási összeg a károsultak érdeksérelmét okozza, miközben a károkozót is könnyen ellehetetlenítheti pénzügyileg."

 

A szakmai felelősségbiztosítások jelenleg igen kis szeletét képezik a nem élet ágban megkötött biztosításoknak: piaci becslések szerint az éves szinten mintegy 5 milliárd forintnyi díjbevétellel rendelkező szegmens a teljes nem élet ágnak (2015: 430 mrd Ft) mindössze 1,4 százalékát alkotja. Szakmák szerinti bontásban a legnagyobb részesedéssel az egészségügyi és az ügyvédi szerződések bírnak. Bár számos szakma esetében a kötelező pénzügyi fedezet más biztosítékok adásával is teljesíthető, a biztosítási díj fizetése a veszélyközösség miatt más fedezetekhez képest lényegesebb olcsóbb megoldás.

 

A jogszabályok által előírt limitek sok esetben akár egy évtizede is változatlanok, ami nem csak a kárinfláció miatt probléma, hanem amiatt is, mert a szigorodó bírói gyakorlat, a károsultak növekvő tudatossága és a kárigények ennek nyomán növekvő száma és értéke főként a személyi sérüléses károkozás esetében eredményezett kiemelkedő növekedést a megítélt kártérítések átlagos nagyságában.

 

Fókuszban az orvosi, ápolói műhibák

Jellemző, és a látványos műhibaperek miatt a köztudatban is jelenlévő példa az egészségügyi szolgáltatások köre, ahol többnyire személyi sérüléses, maradandó egészségkárosodásokkal járó károk keletkeznek. Az egészségügyről szóló, csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, amelyeket sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötnek a kórházak. Ez baj esetén a legkisebb kár rendezésére sem elegendő. A szakmai konszenzus alapján jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege.

 

Kockázatok az ügyvédi tevékenységekben

Lassan öt éve ugyanakkora, 8 millió forintos az ügyvédi tevékenység káronkénti minimális biztosítási összege. A jellemzően ingatlan-ügyletekkel (adásvétel, öröklés, végrendelet, stb.) okozott ügyvédi műhibák kártérítésének mértéke egyre inkább elszakad ettől a szinttől. Az ingatlanárak elszabadulása miatt egyre nagyobb annak veszélye, hogy a hibázó ügyvédek a jövőben nem lesznek képesek kártalanítani ügyfeleiket – a napi gyakorlatban ugyanis döntő többségük a felelősségbiztosítást az előírt 8 milliós minimum értéken köti meg. A megfelelő védelem jelenleg legalább 40-50 millió forintos minimum limittel lenne biztosítható.

 

„Összehasonlításképpen meg kell említenünk, hogy a független biztosítási alkuszok az uniós előírásoknak megfelelően, a valós kockázathoz igazodó, káreseményenként minimum közel 400 millió forintos minimum limittel kötelesek szakmai felelősségbiztosításokat kötni" – mutat rá a FBAMSZ elnöke.

 

Akiknek valamiért nem kötelező a szakmai felelősségbiztosítás

Jelenleg közel két tucat szakmakör esetében írja elő valamilyen jogszabály kötelező szakmai felelősségbiztosítás megkötését, ám az eltérő időpontokban és jogszabályi környezetben megszületett előírások korántsem tükröznek egységes koncepciót. A limitek meghatározása vagy kihagyása mellett számos esetben az sem világos, hogy mi alapján választotta ki a jogalkotó a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett szakmák körét.

 

Egy jellemző példa: miközben a könyvvizsgálók számára közel tízéves törvény írja elő ezt a fajta biztosítékot, addig az adótanácsadók és a könyvelők számára máig nincsen ilyen előírás. Pedig az állandóan változó jogszabályi környezet, a növekvő adminisztrációs terhek az elmúlt években jelentősen megnövelték a szakmai szabálytalanságok előfordulásának esélyét. A könyveléssel okozható károk is kiemelkedően magasak lehetnek, miközben a NAV fokozatosan javítja ezen a területen is az ellenőrzéseinek hatékonyságát.

 

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy az előírásoknak a valós piaci helyzethez történő igazításával, pontosításával sem oldódik meg az a probléma, hogy ezek az előírások általános jellegűek, és nem veszik, nem vehetik figyelembe egy-egy adott szolgáltató sajátos jellemzőit, kockázatait. E kockázatok pontos felméréséhez mindenképpen célszerű biztosítóktól független biztosítási szakértőt felkérni, aki képes testre szabott megoldásokkal optimalizálni az adott piaci szereplő biztosítási védelmét" – jelentette ki Papp Lajos.

 

Kötelező szakmai felelősségbiztosítások limitjei Magyarországon

 

Forrás: MABISZ gyűjtése

 

 

Szakma

Limit

Jogszabály

Állatorvosok

nincs

2012. évi CXXVII. Törvény

Bizalmi vagyonkezelés

a kezelt vagyon összértéke legalább 20 %-ának, de legkevesebb 70 millió Ft összegű, legfeljebb

1 milliárd 500 millió Ft összegű fel.bizt./káresemény/évente

(más pü-i biztosíték is lehet)

2014. évi XV. Törvény, 87/2014.(III.20.) Kormányrendelet

Egészségügyi szolgáltatók

nincs

1997. évi CLIV. Törvény

Értékpapírt előállító nyomdák

50 millió Ft/káresemény és évente összesen

98/1995.(VIII.24.) Kormányrendelet

Felszámolók

 

70 millió Ft/káresemény és évente összesen (más biztosíték is lehet)

 

114/2006.(V.12.) Kormányrendelet

Független alkuszok

1.251.500 Euro/bizt.esemény

1.876.000 Euro/év felelősségbizt. vagy vagyoni biztosíték

2003. évi LX. Törvény, 319/2004.(XII.1.) Kormányrendelet

Gépjármű eredetiség vizsgálók

nincs

301/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet

 

Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése

nincs

146/2014.(V.5.) Kormányrendelet

Ingatlan értékelő

 

250 millió Ft/káresemény és 375 millió Ft évente összesen (más vagyoni biztosíték is lehet)

78/2014.(III.14.) Kormányrendelet

 

MNB által felügyelt, közérdeklődésre számot tartónak nem minősülő gazdálkodónál, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység

 

Nem MNB által felügyelt, illetve nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység

 

 

50 millió Ft/káresemény és évente

 

 

 

 

10 millió Ft/káresemény és évente

2007. évi LXXV. törvény, MKVK Alapszabálya MKVK küldöttgyűlési határozat

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál könyvvizsgáló

 

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál könyvvizsgáló cég

100 millió Ft

 

500 millió Ft

2007. évi LXXV. Törvény

 

Szakma

Limit

Jogszabály

Hivatalos közbeszerzési tanácsadók

5 millió Ft/ káresemény és 10 millió Ft évente összesen

 

93/2011.(XII.30.) NFM rendelet

Közjegyzők

50 millió Ft/ káresemény közjegyzőnként és évente összesen

 

1991. évi XLI. Törvény

Lőtér üzemeltetők

nincs

 

49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

 

 

Megfelelőségértékelő tevékenység

5/2010.(I.14.) NFGM rendelet szerinti limitek

5/2010. (I.14.)  NFGM rendelet

Nem állami fenntartású szociális intézmény fenntartója

nincs

1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet

Orvostudományi kutatások

nincs

1997. évi CLIV. Törvény

Önálló bírósági végrehajtó

20 millió Ft fel.bizt. vagy 20 millió összegű biztosíték letétbe helyezése a Kamaránál

1994. évi LIII. Törvény

Pénzfeldolgozási tevékenység

50 millió Ft/káresemény

2013. évi CCXXXVII. Törvény

Szabadalmi ügyvivők

2 millió Ft/káresemény

1995. XXXII. Törvény, Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara Szabályzata

Személy- és vagyonvédelem, magánnyomozás

nincs

2005. évi CXXXIII. Törvény, 22/2006.(IV.25.) BM rendelet

Ügyvédek

8 millió Ft/káresemény és 16 millió Ft évente összesen

1998. évi XI. Törvény, 7/2011. (X.24.) MÜK Szabályzat

Vadászok

nincs

1996. évi LV. Törvény

Vasúti közlekedési tevékenységet folytatók

217/2007.(X.19.) Kormányrendeletben előírtak szerinti limitek

271/2007. (X.19.) Kormányrendelet

 

Állapot: 2015. október

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük