SZEMen jártam
7 perc olvasás
_8.preview.jpg "szemen jártam 3")
A Miskolci Nemzeti Színház és a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem 2013. február 5 – 10. között első alkalommal rendezte meg az európai színművészeti egyetemek és akadémiák fesztiválját, a miskolci SZEM-et. A közönség számára is nyitott előadások nem véletlenül vonzották a nézőket, hiszen a meghirdetett program garantálta a színvonalat.
A Miskolci Nemzeti Színház és a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem 2013. február 5 – 10. között első alkalommal rendezte meg az európai színművészeti egyetemek és akadémiák fesztiválját, a miskolci SZEM-et. A közönség számára is nyitott előadások nem véletlenül vonzották a nézőket, hiszen a meghirdetett program garantálta a színvonalat.
Az első nap délutánján a Miskolci Nemzeti Színház előtt és a környező utcákon 10-12 fiatal hangosbeszélővel sétálgatva és a levegőben lobogtatott Színművészeti Egyetemek Miskolcon feliratú lobogóval különleges kunsztokat mutatva hívták fel a figyelmet az este kezdődő SZEM Fesztiválra. Az első nap fő attrakciója a Budapesti Színház- és Színművészeti Egyetem esti előadása, és ehhez remek felvezetés volt a délutáni Miskolci Nemzeti Színház A „Forint" / Médeia kétrészes táncjátéka. Két magas színvonalú Kozma Attila koreográfiát láttunk, melyekből számomra A „Forint" volt igazán ütős. Eltáncolták Miskolc életét, a kemény vasgyári munkától kezdődően a kilátástalanságba torkolló és erőszakot eredményező, majd kiutat kereső életig, Funktasztikus (többek között) dübörgő rappelése mellett. A Médeia elgondolkodtatott a gyermekei gyilkosává váló anya szörnyű tettén, amire nincs magyarázat. Két kemény darab volt, minden elismerés a miskolci táncosoknak, és kissé csendben elmerengve hagytuk el a nézőteret.
Rövid pihenő következett a nézőknek, hiszen hamarosan a Nagyszínpadon kezdődött a budapestiek előadása. (BÍÍT, lásd: http://euroastra.hu/node/68295) Feltételeztem, hogy ez a produkció nagy érdeklődést kelt, és valóban telt ház volt. A BÍÍT témája bizonyára mindenki előtt ismert lehetett, mert fiatalok, középkorúak és idősebbek egyaránt képviseltették magukat, tudván, hogy a Beatles zenéje lesz a központban. Na és mellesleg Rimbaud.
A zenés előadás előtt Kiss Csaba igazgató köszöntötte a nézőket és megtudtuk a SZEM igazi jelentését. Sokat agyalhattak a találó elnevezésen, ami egyrészt a Színművészeti Egyetemek Miskolcon rövidítése, másrészt a szem a bizalom, a kíváncsiság, a nyitottság és az őszinteség érzékszerve. Ezért tűzték ki a szemet a fesztivál zászlajára, ezért fontos a szem kifejezés, mert úgy érezték, hogy ebben a kíváncsiságban, nyitottságban, kontaktuskeresésben nagyon szűk esztendőt élünk. Igazából a fesztivál a találkozások jegyében született: külföldi diákok találkoznak magyar diákokkal, miskolci nézők találkoznak mindkét táborral, színházi egyetemisták találkoznak olyan oktatókkal, akik a színészi létezés alapjait fogják nekik közösen megtanítani.
Végezetül Goethe meséjéből – A zöld kígyó és a szép liliom – idézett egy részletet, amikor
a király találkozik egy zöld kígyóval.
– Honnét kerültél ide? – kérdezte az aranykirály.
– Az aranytermő hasadékokból – válaszolta a kígyó.
– Mi pompásabb az aranynál? – kérdezte a király.
– A fény – válaszolta a kígyó.
– És mi üdítőbb a fénynél?
– A beszélgetés.
Mindezt azért említette, mert azt szeretné, hogy a következő öt napban gyönyörködjünk a fiatalokban, találkozzunk velük szakmai beszélgetéseken, hozzászólóként és az egész fesztivál a nyitottságnak, a bizalomnak és a kíváncsiságnak a fesztiválja legyen.
Az elgondolkodtató köszöntő beszédet lelkes tapssal honorálta a fullra telt nézőtér, majd fények ki, és sötétség borult ránk. A nézőtér széleken halk neszezés, suttogó hangok hallatszanak és good night … good night … ismét fények, bejön a kéttagú zenekar és kezdődik a produkció a Beatles 1968-as albumának talán kissé feledésbe merült számával a Good Night Sweetheart-al. Jön a Let it be, aztán követi a Because the world is round … de nem sorolom „soundtrack" szerűen tovább, Beatles utazásra indultunk. Természetesen a dalokat angol nyelven énekelték, de kivetítőn olvashattuk a magyar fordítást. Aki eddig nem tudhatta, hogy pontosan miről is énekeltek a Beatles fiúk az most megtudhatta. Megelevenedett és beszélt minden dal, megjelent a színen a rozmár és a képzeletbeli figurák, ült a bolond a hegyen, színtiszta látvánnyá vált minden hang, minden zene és mindenki fantasztikusan énekelt. Sőt, különböző hangszereket megragadva kamarazenélésbe illő hangzást produkáltak, gitárral, fuvolával, dobbal. Egy álomszerű zenéléssé varázsolták az estet, miközben Rimbaud idézetek színesítették a muzsikát, megértetve, hogy miért BÍÍT Rimbaud is, miként kerülhetnek egymás mellé, ő és Lennon. Nehéz egy ilyen produkciót befejezni, két óra zenélés után a közönség nagyon nehezen engedi el a művészeket, főleg ha tetszett is az előadás. Ráadás ráadást követ, de egyszer vége kell lennie. Kellemes este benyomása tükröződik az embereken, nincs tolongás a ruhatárban, kifelé jövet sem, boldogok a szemek, talán mindig ilyennek kellene lenni, vagy hatott a muzsika, hogy LET IT BE.
Az előadás után sikerült Kiss Csaba igazgatóval néhány szót váltani, és elmondta, hogy a fesztivált fél éves szervező munka előzte meg. Európában 60-70 hasonló felsőfokú színészképző intézet, egyetem vagy akadémia van, amelyeknek körlevelet írtak, hogyha van olyan produkció, amit el tudnának hozni, akkor küldjék el DVD-n és ezek alapján válogattak. A fesztiválokat általában az egyetemek szervezik, most a SZEM egyedülálló abban, hogy egy vidéki kőszínház hívja meg az európai színi akadémistákat. Ez nagy lehetőség a legjobbakat vendégül látni és reméli, hogy erre az öt napra és Miskolcra emlékezni fognak hosszú ideig. A hazai diákokat, mint tanítványait ismeri és az a fantasztikus bennük, hogy minden vizsgájukon ez az eredetiség, életkedv, dinamika és erő van, mint amit az esti előadáson láthattunk. Amikor az igazgatói pályázatra készült, abban már szerepelt egy ilyen típusú fesztivál szervezése. Igazából ez nagyon olcsó fesztivál, ugyanis főiskolás produkciókról lévén szó nincs honorárium. Gyakorlatilag az előadások így annyiba kerülnek, hogy szállítás, útiköltség, ellátás és szállás. Másik szempont az volt, hogy szeretett volna egy A kategóriás fesztivált szervezni, ami azt jelenti, hogy minden költséget ők, a szervezők állnak, viszont így válogathatnak a produkciók között. Nincs kizáró tényező, tehát ha valakit meg szeretnének hívni és elhangzik, hogy minden költséget a szervezők fedeznek, akkor többnyire rendelkezésükre áll gyakorlatilag bármely társulat. Ez azért fontos, mert az volt az egyetlen kitételük, hogy az 5 nap alatt mindenki itt, Miskolcon legyen. Általában az szokott lenni, hogy lejátsszák a produkciót és visszautaznak. Tehát dolgozzanak együtt, legyenek műhelymunkák, ismerkedések, mélyebb viszonyba kerüljenek egymással és Miskolccal is.
A Novák Eszter – Selmeczi György végzős osztályból három színész Miskolcon tölti gyakorlatát, minden bemutatóban benne vannak, egy évbe négy produkciót próbálnak, és rengeteg előadásuk van. Valószínűleg a többiekkel is hasonló a helyzet, nagyon kapósak és szeretik őket, ez egy jó hangú osztály. Zenés színész osztályba is ritka, mikor ennyi tehetség van és ennyi jó hang. Szinte azt mondhatnánk, hogy egy kiugróan tehetséges társaságról van szó. Az osztályon belül nagyon magas a színvonal és a két véglet között nagyon kicsi a különbség. Ma este nagyon a szívébe fogadta a közönség őket. Valami olyan boldogság áradt a nézőtérről, ami ritka a színházi előadásokon. A nyári színházba számítana rájuk, ha sikerül egyeztetni.
A pillanatban hiszek, amit magunkévá teszünk … egy jó beszélgetés, egy jó találkozás az elkísér … aztán kézzelfogható haszna lesz e, az már… – mondta Kiss Csaba igazgató.
Ez volt az első nap, indításnak nagyszerű és a folytatás is hasonló volt. De arra még visszatérek.
Lantai József
