Tangóharmonika
2 perc olvasás
A múlt század harmincas, negyvenes éveinek népszerű hangszere. Mint sok év múltán a gitár. Többnyire magán zeneiskolában tanították, igaz, akkor még nem voltak zenetagozatos gimnáziumok.
A múlt század harmincas, negyvenes éveinek népszerű hangszere. Mint sok év múltán a gitár. Többnyire magán zeneiskolában tanították, igaz, akkor még nem voltak zenetagozatos gimnáziumok.
A számos tanár közül kiemelkedett Jáhn Antal, karmester, zeneszerző, zenetanár. Sajnos nem szerepel a Wikipédián. Nevéhez fűződik a tangóharmonika hazai elterjedése. Még a hangszer magyar nevét is ő találta ki, eredetileg akkordeonnak nevezték. Jáhn tanár úr szigorúan, szűkszavúan tanított, szinte csak arcizmaival fejezte ki véleményét. A növendékek szorgalmasan gyakoroltak. Aki készületlenül ment az órájára, attól megvált. Néha leült a zongora mellé. Úgy mutatott meg egy-egy részletet, motívumot.
Azt is elmagyarázta, hogy kell szétszedni egy tangóharmonikát, a kisebb hibák kijavítása céljából. A tangóharmonika fúvós hangszer, több száz kis síp van benne és a billentyűk, gombok nyomogatásával adják ki a hangot. A levegőt a bal kéz mozgatta fújtató adagolja.
A hangszert igazán népszerűvé Jáhn Antal Orosz fantáziája tette. Kottája félmillió példányban kelt el. Öt-hat évi tanulás és sok gyakorlás kellett a lejátszásához. A zenemű az Ocsi csornia, a Fekete szemek motívumának variációja volt. Mindenki úgy véli, hogy orosz népdal. De nem, eredetileg zongorára és hegedűre írt keringő, eredeti címe Valse hommage, azaz Hódolat keringő, 1850-ben komponálta Florian Hofmann, balti német. Igaz, orosz állampolgár, a cár alattvalója. Ő sem szerepel a Wikipédián, a Magyar Katolikus Lexikon említi két sorban. A keringő motívum több variációban is megtalálható az Orosz fantáziában.
Jáhn tanár úrnak harminc tagú tangóharmonika zenekara is volt, sikeres előadásokat rendezett a Zeneakadémián és az Erkel Színházban. Amelyen neves szólóharmonikások, így Tabányi Mihály is fellépett.
A tanár úr lakása zeneszobájának falán intarziás felirat állt: Musica laetitiae comes medicina dolorum. A tanítványok találgatták, mit jelenthet. Aztán egyszer Jáhn tanár úr csinos, fiatal felesége, Hidasi-Hajós Éva, harmonika művész és zenetanár, lefordította: A zene az öröm kísérője és a bánat orvossága.
Láng Róbert
