2024.április.26. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Türkmenisztán kormánya hivatalosan elismerte a Katolikus Egyházat

3 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/41666"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/turmenisztan.thumbnail.jpg" border="0" alt="Türkmenisztán hivatalos zászlaja" title="Türkmenisztán hivatalos zászlaja" width="100" height="67" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>Türkmenisztán hivatalos zászlaja</strong></span></span>Türkmenisztán mindössze száz katolikus hívőből álló helyi egyháza számára történelmi lépés, hogy az ország elismerte az Egyházat. Andrzej Madej, a közép-ázsiai ország sui iuris missziójának elöljárója márciusban értesítést kapott a türkmén igazságügyi minisztériumtól és a vallásügyi tanácstól arról, hogy a Katolikus Egyház hivatalosan is jelen lehet a közéletben, az ezzel járó előnyökkel együtt. <br />

türkmenisztán hivatalos zászlajaTürkmenisztán hivatalos zászlajaTürkmenisztán mindössze száz katolikus hívőből álló helyi egyháza számára történelmi lépés, hogy az ország elismerte az Egyházat. Andrzej Madej, a közép-ázsiai ország sui iuris missziójának elöljárója márciusban értesítést kapott a türkmén igazságügyi minisztériumtól és a vallásügyi tanácstól arról, hogy a Katolikus Egyház hivatalosan is jelen lehet a közéletben, az ezzel járó előnyökkel együtt.

türkmenisztán hivatalos zászlajaTürkmenisztán hivatalos zászlajaTürkmenisztán mindössze száz katolikus hívőből álló helyi egyháza számára történelmi lépés, hogy az ország elismerte az Egyházat. Andrzej Madej, a közép-ázsiai ország sui iuris missziójának elöljárója márciusban értesítést kapott a türkmén igazságügyi minisztériumtól és a vallásügyi tanácstól arról, hogy a Katolikus Egyház hivatalosan is jelen lehet a közéletben, az ezzel járó előnyökkel együtt.

Antonio Lucibello érsek, Törökország és Türkmenisztán apostoli nunciusa július 17-én kereste fel az országot, hogy találkozzon a külügyi és igazságügyi miniszterrel és kifejezze a Szentszék megelégedését és jóváhagyta a lépéseket.

A volt szovjet köztársaság lakóinak száma ötmillió, 90 százalékuk muzulmán. A száz katolikus mellett harminc a katekumenek száma, illetve létezik egy magát a „keresztény hittel szimpatizálók"-nak nevező csoport. A türkmén katolikusok nagyrészt lengyel és német származásúak. Idáig a főváros, Ashgabat nunciatúrájának diplomáciai területén vettek részt a szentmisén, illetve magánlakásokban találkoztak. Türkmenisztánban két katolikus pap és egy diakónus tevékenykedik, egyetlen szerzetesnő sincs jelen az országban.

Türkmenisztán, a többi közép-ázsiai országhoz hasonlóan, az első evangelizálás területe. Az országban nincsenek katolikus templomok, mivel azokat a szovjet rendszer lerombolta. A helyi egyház 13 évvel ezelőtt nyújtott be kérvényt a hatóságokhoz, amelyben kérte a hivatalos elismerést. Az igazságügyi minisztérium idáig ellenezte ezt, mivel megkövetelték, hogy a vallási közösségek élén türkmén állampolgár álljon.

Andrzej atya a Fides nemzetközi missziós hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Engedélyt kérünk a kormánytól, hogy felépíthessük missziónk első katolikus templomát. Idáig élő kövekből építettük az egyházat, most szeretnénk egy templomot is felépíteni." A keresztény közösség kéri továbbá, hogy visszakaphassa az egyetlen örmény templomot, amely túlélte a szovjet rezsimet, és amely az ország nyugati részén, a Kaszpi-tenger partján, Türkmenbasiban található, és rendkívül rossz állapotban van. Szintén visszakérnek egy olyan kis kápolnát, amit bárrá alakítottak át.

turkmenistan.thumbnailTürkmenisztán a Kaszpi-tenger jobb partján fekszik, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Afganisztánnal és Iránnal határos.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.