A Generáció Koncert Media 2015 évi első koncertrendezése január 29-én a Zeneakadémia Nagytermében, a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, Gál Tamás Liszt díjas karmester vezényletével, Németh Judit, és Fekete Attila, valamint a Cantemus Kórus közreműködésével bemutatásra kerülő Wagner: Wesendonck-dalok, és Liszt: Faust-szimfónia.

 

A Generáció Koncert Media 2015 évi első koncertrendezése január 29-én a Zeneakadémia Nagytermében, a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, Gál Tamás Liszt díjas karmester vezényletével, Németh Judit, és Fekete Attila, valamint a Cantemus Kórus közreműködésével bemutatásra kerülő Wagner: Wesendonck-dalok, és Liszt: Faust-szimfónia.

 

A 19. századi romantika két remekművét szólaltatja meg az ötvenegy évvel ezelőtt alapított Miskolci Szimfonikus Zenekar a 2014-ben kinevezett művészeti vezető, Gál Tamás vezényletével. A két alkotás ritkán hangzik fel egy koncerten, noha mindkettőnek központi témája a nőiség dicsérete.

 

Richard Wagner sajátos atmoszférájú, a zenetörténetben alighanem egyedülálló dalainak szövegét a zeneszerző fiatalkori nagy szerelme, a Trisztán és Izolda opera ihletője, Mathilde Wesendonck jegyzi. Az öt zenekari dalt az éppen Miskolcról indult, és a Wagner zenéjének szentelt Bayreuthi Ünnepi Játékokon számos alkalommal fellépett, ezt a stílust szinte anyanyelvi szinten beszélő és ismerő Németh Judit /szoprán/ közreműködésével hallhatjuk.

 

A nagyszabású Liszt-szimfónia, amely Goethe misztériumdrámáját a zene misztériumával ötvözi, igazi remekmű, az alkotó fantázia diadala; a mű fináléjában az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai tenor, Fekete Attila énekli majd. A katartikus mennyei apoteózisban a Kossuth-díjas Szabó Dénes vezette, számos versenyen diadalmaskodott és méltán világhírű kórus férfikara a közreműködő.

 

„A Faust-szimfónia Liszt egyik legjelentősebb, a legtávolabbi jövőbe mutató nagyzenekari alkotása. Goethe Faustjának problematikája régóta foglalkoztatta a zeneszerzőt, de a kérdés filozófiai mélységét csak akkor próbálhatta meg zenében kifejezni, mikor már túljutott ifjúkorának kísérletező korszakán; mikor életét végérvényesen az alkotó munkának szentelve, bátran nyúlt új eszközökhöz, és olyan formát teremtett, amely alkalmas lehetett a Faust-téma feldolgozására. Liszt Faust-ábrázolása nem éri be a programzenei ábrázolások lehetőségeivel. Ő nem Faust regényes életútjának megjelenítésére vállalkozik, hanem az alkotó, küzdő ember belső vívódásainak kifejezését tekinti művészi céljának. Így kovácsolódik megbonthatatlan egységgé a kompozíció három – mint Liszt nevezte -„jellemképe". Az első tétel címe: Faust. Lassú bevezetés mutatja be a hős két alapvető jellemvonását, a töprengő magábamélyedést és a tettre való eltökéltséget. Ez utóbbiban szöveg nélkül is mindenki számára nyilvánvalóan tolmácsolja Goethe szavait: „Im Anfang war die Tat" (Kezdetben volt a tett). A tétel főrésze drámai összecsapásoktól mozgalmas, végső kicsengése a diadalé és elszánásé. A lassú tétel címe: Gretchen. Nemesen daloló muzsikája Bellini törékeny finomságú belcantóját idézi. A Mefisztóról elnevezett harmadik tételben Faust arcvonásait eltorzítva, szinte darabokra törve idézi elénk a zeneszerző. A korábban hősünket jellemző dallamok arányai eltolódtak, kifejezésüket megmásította a sátán gúnyos kacaja, démoni tagadása. Csak Margit lénye állhat ellen ennek, az ő profilja töretlen marad a harmadik tétel során is.

Az 1854-ben komponált szimfóniához Liszt három évvel később énekkari finálét illesztett. Akárcsak Beethoven IX. szimfóniájában, a Faust-szimfónia befejezésében is az emberi hang nemes szárnyalása uralkodik, amely Margit dallamából szőtt költői tenorszólót vesz körül megbékítő, humánus zengéssel."

2015. január 29. 19.30

Wagner: Wesendonck-dalok, és Liszt: Faust-szimfónia

Zeneakadémia

Generáció Koncert Media

Lantai József

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük