2013. szeptember 10-én megnyitotta kapuját a Yunus Emre Török Kulturális Központ (Yunus Emre Enstitüsü) a Terror Háza melletti, gyönyörűen felújított, egykori Bobula-palotában.

 

2013. szeptember 10-én megnyitotta kapuját a Yunus Emre Török Kulturális Központ (Yunus Emre Enstitüsü) a Terror Háza melletti, gyönyörűen felújított, egykori Bobula-palotában.

 

A háromemeletes, olasz reneszánsz stílusú palotát Bobula János, szlovák származású építész emeltette 1882-ben. Egyetlen utcára néző loggiáját Lotz-freskók díszítik. A lámpák és az ablakok művészi maratott üvegből készültek. Az udvarán egykor szökőkút működött. A lépcsőházban megmaradtak a csodálatos kovácsoltvas korlátok.

 

Ömer Çelik, Törökország kulturális és idegenforgalmi minisztere, Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere, Prof. Dr. Hayati Develi, az új Yunus Emre Központ elnöke, a török és a magyar kormány, a sajtó képviselői, diplomáciai testületek valamint a kultúrintézmények vezetői ünnepélyes keretek vehették birtokba a Yunus Emre Török Kulturális Központot.

 

A Központ célja egymás megismerése, a török kultúra közvetítése, ezért előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, kiállításokkal és konferenciákkal várja a Törökország iránt érdeklődőket. Az első kiállítást az Oszmán-magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében címmel tekinthettük meg. A mintegy 30 dokumentum között a legrégebbi 1562-ből, I. Szulejmán idejéből, az utolsó 1918-ból származik. A török és magyar nép közös múltjával és eseményeivel foglalkozik levéltári dokumentumok alapján. A múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, az együttélés kultúráját hivatott bemutatni. A dokumentumok között találhatunk mezőgazdasági, kereskedelmi, állattenyésztési termékekkel kapcsolatos törvényeket, az Oszmán Birodalomba emigrált magyar menekültek ki nem adásáról szóló rendeleteket és sok más érdekességet.

 

A Központ a törökül tanulni vágyók számára anyanyelvi tanárokkal indít nyelvtanfolyamokat (nyitási akcióval 54 ezer forintért 72 órán vehetnek részt a beiratkozottak). Munkanapokon bárkinek rendelkezésére áll a könyvtár, a dolgozószoba, a társalgó a hangulatosan berendezett helyiségekben.

 

 A Yunus Emre hálózatnak világszerte 25 központja működik. Többek között Berlinben, Londonban, Tokióban, Kairóban, Varsóban, Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Belgiumban, Szíriában, Koszovóban, Japánban, Egyiptomban, Macedóniában, Grúziában, Iránban és Kazahsztánban. A meglévőkön kívül újabbak nyitására készül Németországban, Franciaországban valamint az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban. (Weboldal: http://yee.org.tr/macaristan-budapeste)

 

Yunus Emre a 13. század közepétől a 14. század első negyedéig tartó időszakban élt, misztikus költő volt. Az anatóliai török irodalom nyelvén írt szúfi költészet legnagyobb alakját tisztelhetjük benne. A szúfizmusból és az iszlám vallásból táplálkozó időmértékes versei mindenkihez szólnak: keresztényhez, muzulmánhoz, szegényhez, gazdaghoz egyaránt. Korának gondolkodásmódját és kultúráját közérthető, egyszerű nyelvezettel írta le. Az előtte élő perzsa költők és kortársaik által használt fogalmakat újraértelmezte, mint az élet szeretetét, az isteni igazságszolgáltatást, és az Allahhal való kapcsolatot. Erkölcsi tanításai máig érvényesek az emberi viselkedésben.

 

DOBI ILDIKÓ

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük