15 roma és mozgáskorlátozott fiatal sikeres médiaképzést végzett.

A megkérdezett lakosság több mint hatvan százaléka még nem látott olyan műsort, amely a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentéséhez tud hozzájárulni – derül ki a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által elvégzett kutatásból.

A megkérdezett lakosság több mint hatvan százaléka még nem látott olyan műsort, amely a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentéséhez tud hozzájárulni – derül ki a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által elvégzett kutatásból.

Ennek az aránynak a javításában lehet nagy szerepe annak a 11 roma és 4 mozgásában korlátozott fiatalnak, akik az Európai Unió támogatásával a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által indított program során szereztek bizonyítványt televíziós és rádiós műsorvezető, konferanszié, illetve műsorvezető és szerkesztői munkatárs képzésen. A képzés célja, hogy e hátrányos helyzetű csoportok tagjainak média világában való megjelenésével javítsák munkavállalási esélyeiket, segítsék az előítéletek visszaszorítását és a „semmit rólunk nélkülünk" elv megvalósulását.
A lakosság közel 70 százaléka a romákat is szerepeltető tehetségkutató műsorokról azt gondolja, hogy médiaeszközként hozzájárulnak a romák elleni diszkrimináció csökkentéséhez. A megkérdezettek több mint fele tulajdonít pozitív szerepet a romákról szóló televíziós riportműsoroknak, a kisebbség helyzetét bemutató televíziós, rádiós magazinműsoroknak – olvasható a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által készített felmérésben. Ezeknek a médiatartalmaknak a létrehozásában már az a tizenöt fiatal is részt vehet, akik a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány által indított európai uniós finanszírozásból megvalósuló képzésen bizonyítványt szereztek.

A programot 2010 februárjában indította el az Alapítvány, melynek során több mint nyolcvan jelentkezőből választotta ki azt a tizenhat fiatalt, akik megkezdhették tanulmányaikat. A jelentkezés minimális követelménye az érettségi volt, de volt olyan is, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, vagy felsőfokú tanulmányokat folytat. A 16 hallgató a program keretében minimálbérnek megfelelő megélhetési támogatásban részesült, illetve szállási és utazási támogatást is kapott, ezzel segítve a képzés elvégzését. A szaktanfolyam indulásakor 11 fő televíziós, 5 fő pedig rádiós képzést választott. A hallgatók 70%-a vidéki.

A program során elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthattak el a hallgatók, a tanulmányaikat sikeresen befejező diákok OKJ-s bizonyítványt kaptak. Az elméleti képzést a Bálint György Újságíró Akadémia bonyolította le, míg a gyakorlati helyet heti 3 napon két médium, az ATV Zrt. és a Klubrádió Zrt. biztosította.

A munkahelyek támogatták és figyelték a diákok munkáját. A médiumok saját munkatársaikból mentorokat választottak, és a mentorok elemzéseket küldtek.

„Egy számukra teljesen idegen környezetben kell nekik érvényesülni és ezt, ahogy én nézem, nagyjából sikerült elsajátítaniuk… Megpróbálnak minden helyzetet úgy kezelni, hogy ne tűnjenek nagyon kívülállónak, megpróbálnak azonosulni a munkahelyüknek légkörével és az ott dolgozóknak a személyiségével és munkahozzáállásukkal…. Abszolút jól felvették a ritmust." (egy mentor)

„Mindenképpen szeretnék hasznos tagja lenni a társadalomnak, szeretnék a médiában dolgozni". (egy diák)

A tanulmányaikat elvégző legjobb hat főnek nyolc hónapon át a továbbfoglalkoztatását is biztosította a program. 10 fő OKJ-s bizonyítványt szerzett: televíziós vagy rádiós műsorkészítő, műsorvezető, konferanszié, 5 fő részbizonyítványt: televíziós vagy rádiós műsorszerkesztő munkatárs. A vizsgák után 3-3 főt 4 hónapon át a projekt keretéből, 4 hónapon át az ATV illetve a Klubrádió saját erőből foglalkoztatott tovább.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a televízióban és rádióban megjelenő anyagok összeállításában olyan személyek is részt vegyenek, akik érintettjei az adott témának. Különösen igaz ez az elmúlt hetek, hónapok, sőt évek roma témában megjelent anyagaira vonatkozóan" – mondta el Puporka Lajos, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány és a program vezetője. ,,Látásmódjukkal, élethelyzetbeli különbözőségükkel más megközelítésbe helyezhetik a beszámolókat, ráadásul hitelesebbé és autentikusabbá tudják tenni az egyes anyagokat. Kiemelten kezeljük tehát azt a kérdést, hogy a médiában megfelelően reprezentálva legyenek a romák és a mozgáskorlátozottak is, ebben nyújthat segítséget ez az uniós program" – tette hozzá az Alapítvány vezetője. Puporka szerint ezt bizonyítja az a reprezentatív kutatás is, melyet a Rubeus Egyesület végzett a lakosság körében. A felmérés tanulsága szerint a megkérdezettek több mint fele szerint a diszkrimináció csökkentéséhez jelentősen hozzá tudnak járulni azok a televíziós és rádiós magazin- és riportműsorok, amelyek a romák helyzetét mutatják be, de 45 százalék szerint hasonlóan nagy segítséget nyújtanak az előítéletek csökkentésében a romákkal foglalkozó újságcikkek is.

„Reméljük – tette hozzá az Alapítvány vezetője -, hogy a képzésben résztvevők megfertőződtek a média szeretetével és a programba bevont fiatalok közül minél többen megállják majd a helyüket a munka világában, és minél többekkel találkozhatunk majd különböző csatornáknál. Úgy gondoljuk, hogy e roma és mozgásukban korlátozott fiatalok média világába való integrálásával segíthető az előítéletek visszaszorítása, a program lehetőséget teremt a munkanélküliség csökkentésére, pozitív példát mutat célcsoportjaink felé, és az esélyegyenlőség megteremtésének egyik kiemelkedő megnyilvánulása lehet."

A program 2011. szeptember 30-án zárul. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, TAMOP 5.5.4. A-09/1-2009-0018

Lantai József