2009. május 25-én portugál-magyar tapasztalatcsere a Millenárison
9 perc olvasás 
A Miniszterelnöki Hivatal (MEH), az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), és a Portugál Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete (AICEP) szervezésében, e-learning, e-government, e-inclusion témakörben rendezik meg azt a PORTUGÁL-MAGYAR BEST PRACTICE EXCHANGE címzésű konferenciát és workshop-ot, melynek célkitűzéseiről, témáiról a fenti intézmények közös tájékoztatót tartottak 2009. május 18-án.
A Miniszterelnöki Hivatal (MEH), az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), és a Portugál Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete (AICEP) szervezésében, e-learning, e-government, e-inclusion témakörben rendezik meg azt a PORTUGÁL-MAGYAR BEST PRACTICE EXCHANGE címzésű konferenciát és workshop-ot, melynek célkitűzéseiről, témáiról a fenti intézmények közös tájékoztatót tartottak 2009. május 18-án.
A tájékoztatót tartotta Francisco Henriques da Silva, Portugália rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Dr.Csepeli György, a MEH közpolitikai igazgatója, Gacsal József, az IVSZ alelnöke, Dr.Sallai Gyula, a HTE elnöke, Joaquim Pimpão, kereskedelmi és gazdasági tanácsos, AICEP Portugál Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete.
Da Silva nagykövet kifejtette, földrajzilag távol, de sok mindenben közel vagyunk egymáshoz. Nagy történelmi múlttal rendelkezik mindkét, ma már EU- és NATO-tag ország. Portugália 1986 óta tagja az Európai Uniónak, s mióta Magyarország is belépett, számos esetben voltunk szövetségesek az EU belső ügyeiben.
Számos portugál vállalat van jelen a magyar piacon, s bár Portugália nem akar Németországgal vagy Ausztriával versenyezni a magyarországi jelenlét volumenében, de még sok kiaknázatlan lehetőség van a két ország gazdaságának, vállalatainak együttműködésében, s a globális portugál jelenlét a kapcsolatokat nagy lehetőségekkel töltheti fel. 230 millió ember beszéli a portugált világszerte, Európában az angol és a spanyol után a harmadik, globálisan pedig a hatodik legnagyobb lélekszámban beszélt nyelv.Portugália nagy súlyt helyez a munkaerő megfelelő képzésére, a portugál társadalom nyitott, befogadó jellegű. A portugál gazdaságban a technológiai-műszaki fejlődés 2006-ban 7%-os értékű volt, 2010-ig ugyanennyivel kívánják ezt növelni.
Portugália az elmúlt évtized során világviszonylatban is látványos eredményeket ért el az információs társadalom, ezen belül az e-incluison, e-government, e-learning meghonosítása területén. Az ibériai országban zajló digitális forradalom gyökeresen átalakította a gazdaságot, a közigazgatást, az egészségügyet, az oktatás és a képzés világát. 2000-ben az EU Lisszabonban hirdette meg a tudásalapú társadalomhoz vezető uniós célokat, Portugália, mint a deklaráció névadó állama, nagyon komolyan veszi a benne foglaltakat. Az információs társadalom felé haladva, 2001-ben minden állami általános és középiskolát bekötöttek az internetre, 2006 óta pedig már mindegyikben van szélessávú internet-elérés, a diákok kedvezményesen vásárolhatnak számítógépet. A nagy portugál felfedezőről, Magellánról elnevezett, jelenleg is zajló ambiciózus program során hamarosan minden alsó-tagozatos diáknak saját laptopja lesz (Classmate PC). Internet és számítógép elérésüket az egyetemek bevonásával is fejlesztik; az un. Virtuális Campus program keretében az összes egyetemet hálózatba kapcsolják.
Az informatikai fejlesztéseket adókedvezményekkel is támogatják, Portugália az e-kormányzat fejlettségében az EU rangsor harmadik helyén áll. A nemzeti technológiai tervben foglaltak eredményeként már fél millió számítógépet exportált az ország, a magyar igények kielégítésére is készen állnak. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2008-ban 453 millió euró volt, amelyben a többlet még a magyar oldalon mutatkozik.
A portugál nagykövet elmondta, a portugál cégeknek Magyarországon KKV-kkal vannak jó kapcsolataik, s innen kiindulva jó esélyt látnak a FÁK és a Balkán államai felé való terjeszkedésben. A magyar vállalatok pedig a portugál kapcsolatok révén jó eséllyel érhetik el a hagyományosan kiépült portugál érdekszférát, Afrika államait, Brazíliát és a Maghreb országait.
Fantáziát látnak a megújuló energiák közös kiaknázásában, Portugália energiaszükségletének 40%-át ily módon fedezi napenergia, szélenergia, tenger-hullám energia révén, ezt az értéket 2015-ig 60%-ra kívánják növelni.
Jó esély van az együttműködésre
-a biotechnológia, gyógyszergyártás,
-az idegenforgalom és
-az információs technológiák terén.
Magyarország és Portugália sok mindenben hasonlít egymásra; a két ország területe, lakosságának száma gyakorlatilag azonos. Az informatikai- és tudástársadalom megteremtésében szerzett portugál tapasztalatok, a mechanizmusokra vonatkozó információk átadása hasznos lehet számunkra, ezen ismeretek jól adaptálhatóak a magyar viszonyokra. A jelenlegi világválság nem kíméli az informatikai ágazatot sem, de kitörési pontként is szolgálhat. A konferencia szervezői, a Miniszterelnöki Hivatal, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, az AICEP Portugál Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete határozott véleménye, hogy válsághelyzetben az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) területén nagy jelentőséggel bírnak a kreatív megoldások. A rendezvény páratlan lehetőséget kínál az információs társadalom ügye iránt elkötelezett magyar üzleti, kormányzati, kutatói és a civil társadalmi szereplők számára, kézzelfogható közelségbe hozhatja Magyarország számára azt a jövőt, amely Portugália számára már a jelen.
Magyarország rendelkezik az e-társadalom megvalósításához szükséges szellemi kapacitással, világszerte elismert szoftverek sora rá a bizonyíték. A portugál partnerek tapasztalatára elsősorban a programok megvalósítási folyamatában támaszkodhatunk, ha megismerjük az ambiciózus portugál programok módszereit, eszközeit.
A 2009. május 25-én, 9.00-17.30-ig zajló konferencia során az informatikai szektor prominens portugál képviselői osztják meg velünk tapasztalataikat; jelen lesz Carlos Zorrinho, az Évorai Egyetem Üzleti-Vállalkozási Menedzsment (Business Administration) Tanszékének porfesszora, a Lisszaboni Stratégia és Technológiai Terv Országos Koordinátora; Anabela Pedroso, az AMA (Ügynökség a Közigazgatás Modernizációjáért) igazgatótanácsának elnöke, az UCMA (a Közigazgatás Modernizációját Koordináló Bizottság) koordinációs tanácsának tagja, Vítor Gonçalves, a Lisszaboni Műszaki Egyetem (Universidade Técnica de Lisboa) rektorhelyettese és Basílio Horta, az AICEP Portugal Global (Portugál Befektetési és kereskedelemfejlesztési Ügynökség) elnöke.
Tervezett témák:
Portugál Technológiai Terv. Projektek innovatív tartalommal. Új technológiák.
A tudástársadalom, az információs társadalom. Politikai és közigazgatási irányelvek összehangolása.
Stratégiák a közigazgatás modernizációja terén. e-gov.
Új eszközök az oktatásfejlesztés terén. e-learning. e-kisiskola program
Magellán projekt. Interaktív táblák.
ATM-hálózat megoldások és funkcionalitás. Posta Modernizációs Program. e-inclusion.
A kis- és közepes vállalkozások szerepe, jelenléte. Szoftverfejlesztő cégek.
K+F együttműködés. Egyetemek. Közös részvétel EU finanszírozású projektekben, konzorciumokban
Informatikai megoldások. Klinikai szoftverek, telemedicina, egészségügy. Elektronikus számla, ügyfélkapcsolati szolgáltatások. GPS technológiák.
Eszerint, a délelőtti előadásokat követően a munka délután 4 szekcióban fog folytatódni. A legnagyobb érdeklődésre valószínűleg az e-learning, e-kisiskola és a Magellán projektek, interaktív táblák szekció számíthat, de nem kevésbé érdekes az ATM-hálózat, ill. a Posta Modernizációs Program is.
A portugálok ma már az ATM terminálon keresztül fizethetik be közüzemi számláikat és sokféle üzleti és állami szolgáltatást is igénybe vehetnek, széles körűek a K+F és egyetemek közötti együttműködési lehetőségek, az EU finanszírozás, valamint az informatikai megoldások. (Portugália mindig nagyon sikeres volt az EU-források elnyerésében.)
Dr.Sallai Gyula, a HTE és a BME képviseletében ismertette, a konferencia idején az AICEP Portugal Global és az ITD Hungary egyetértési megállapodást, a Lisszaboni Műszaki Egyetem (UTL) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pedig együttműködési megállapodást ír majd alá.
A rendezvényen számos, nemzetközi sikereket elért portugál cég képviselője lesz jelen, lehetőség nyílik
a magyar cégekkel való kapcsolatfelvételre, közös programok megvalósítására.
A konferencia hivatalos szlogenje: „Jelen a jövő"
Mit kell tudnunk még Portugália eredményeiről?
Adatok a Global Information Technology Report 2008-2009 alapján:
A Világgazdasági Fórum Globális Informatikai Technológia helyzetjelentése (World Economic Forum/Global Information Technology Report 2008-2009) szerint, 134 ország között Portugália, a portugál kormány a 4. helyen áll abban a rangsorban, mely az egyes országok kormányait aszerint értékelte, azok milyen fontosságot tulajdonítanak az információs és távközlési technológiáknak országuk jövőképe alakításában.
A március 26-án Genfben közzétett Világgazdasági Fórum Globális Informatikai Technológiai helyzetjelentése szerint (amely jelentés az NRI, Networked Readiness Index mutatóira támaszkodik), Portugália az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) felhasználási képességét tekintve a közigazgatásban a 13. az IKT-nak a közigazgatásban való gyakorlati alkalmazását illetően pedig a 18. helyen áll a 134 ország között.
Ezzel Portugália a 2006-2007-es jelentéshez viszonyítva 13, ill. 11 helyet ugrott előre a rangsorban.
Az NRI mutatók alapján az Európai Unióban Portugália továbbra is a 14., a vizsgált 134 ország között pedig a 30. helyen áll.
Figyelemre méltó, hogy egy vállalkozás létrehozásának gyorsaságát tekintve Portugália a 9. helyet foglalja el. Ugyancsak a 9-ik az online-hozzáféréssel elérhető államigazgatási szolgáltatások számát, valamint a kormánynak az IKT-felhasználása iránti kiemelt elkötelezettségét tekintve.
http://www.ivsz.hu/engine.aspx?page=showevent&content=calendar_portugalmagyar_Bestpractice_250509
http://www.weforum.org/en/initiatives/gcp/Global%20Information%20Technology%20Report/index.htm
http://www.weforum.org/pdf/gitr/2009/Rankings.pdf
Harmat Lajos
