Az év második felére a magyar állampapír kamatok és a fejlett piaci kötvényhozamok közötti növekvő távolság a forint gyengüléséhez vezethet. Az észak-amerikai és nyugat-európai pénzpiacok további hozamnövekedése és magyar állampapír kamat alacsonyan tartása a befektetők elpártolását vetíti előre. Ezt a magyar jegybanki kamatpolitika módosításával lehet megelőzni, ráadásul csak abban az esetben, ha közben a regionális környezet sem romlik.

 

Az év második felére a magyar állampapír kamatok és a fejlett piaci kötvényhozamok közötti növekvő távolság a forint gyengüléséhez vezethet. Az észak-amerikai és nyugat-európai pénzpiacok további hozamnövekedése és magyar állampapír kamat alacsonyan tartása a befektetők elpártolását vetíti előre. Ezt a magyar jegybanki kamatpolitika módosításával lehet megelőzni, ráadásul csak abban az esetben, ha közben a regionális környezet sem romlik.

 

"Devizapiaci fordulat küszöbén állunk és erre Magyarországnak is érdemes reagálnia. Az országgyűlési választást követően az új kormánynak és a pénzügyi vezetésnek ezzel mindenképp érdemes számolnia" – kommentálta a legfrissebb pénzpiaci mozgásokat Pósa Viktor, az Admiral Markets partner ügyvezető igazgatója. A világ mintegy ötven országában jelen lévő, Magyarországon is a vezető cégek közé tartozó online deviza- és részvénykereskedő cég, az Admiral Markets hazai vezetője szerint a változás kiindulópontja az amerikai jegybanknak a likviditás bőség csökkentésére tett lépése. 

 

"A 2008-as válság után az amerikai jegybank közel 0 százalékos szintre csökkentette a dollár irányadó kamatát, ezzel pedig pénzbőséget indított el. Ennek kumulatív hatásaként globális likviditási bőség alakult ki. Ebben a környezetben a befektetők előszeretettel fordultak a kockázatosabbnak tekintett, de még magasabb hozamot ígérő eszközök felé és vásároltak többek között török, dél-afrikai és magyar államkötvényt." – foglalta össze a folyamatot Pósa Viktor.

 

Jegybank elnökké történt kinevezését követően Matolcsy György a gazdaság élénkítését és a középtávú infláció leszorítását nevezte meg legfontosabb célnak, és ennek elérése érdekében a jegybank jelentős kamatcsökkentési lépéssorozatot indított. A magyar gazdaság céljai és a külföldi befektetők érdekei között azonban a kamatvágások eredményeként feszültség bontakozott ki. A befektetők előszeretettel mozdulnak a nagyobb hozamot ígérő, de még elfogadható kockázatot rejtő lehetőségek felé. Így a kamatcsökkentés és a befektetői elvárások közötti ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a befektetők pénzükkel a magasabb hozamot ígérő lehetőségeket választják.

 

A világgazdaság azonban újabb jelentős fordulat küszöbén áll. Az amerikai jegybank 2013 közepén lebegtette meg először, hogy megkezdi az ösztönző eszközök kivezetését a pénzpiacokról, ezzel pedig a fejlett piacok államkötvény hozamai is emelkedésnek indultak. Miközben a magyar állampapírt a hitelminősítők még a bóvli kategóriában, befektetésre nem ajánlott kategóriában tartották, a csökkenő magyarországi és az emelkedő nemzetközi kamatok révén a hozamolló szélesedni kezdett.

 

"A feszültség idén év elején Indiában, majd Törökországban lett először érzékelhető." – teszi hozzá Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője. "A feltörekvő piacokról kiáramló pénz pénzügyi válságot robbantott ki a két országban, amit csak a kormányok és a jegybankok hathatós közbelépése és a kamatszintek megemelése tudott tompítani, illetve megállítani. Hasonló kamatemelésre kényszerült egyébként Dél-Afrika is. Mindez a forint sorsát sem hagyja érintetlenül. Az hogy a forint sorsa miként alakul az elkövetkező időszakban, a kamatszintek különbségén túl regionális tényezőktől, így az orosz-ukrán válság alakulásától is függ." – mondta Horváth Zoltán.

 

Bár a magyar külkereskedelmi forgalom alig 4,3%-t teszi ki az ebbe a 2 országba irányuló magyar export, és kiesése csak 0,3 – 0,4%-os GDP csökkenést eredményezne, az igazi kockázat nem ebben rejlik. Egy esetlegesen eszkalálódó válság hatására a befektetők könnyen Magyarország kockázati besorolását is megváltoztathatják. Mind egy esetleges válság kiéleződésében, mind pedig annak tompításában óriási szerepet játszik Oroszország megkerülhetetlen szerepe a magyar, sőt európai energiaellátásban. "Egy esetleges kelet-ukrajnai orosz intervenció és az azt követő regionális tőkekivonás  felülírhatja az energiabiztonság szempontjait." – véli Horváth Zoltán.

 

A gazdasági folyamatok figyelembevételével a vezető hitelminősítők  Magyarország államadós-besorolását nemrég negatívról stabilra módosították. Az MNB vezetése is jelzést adott arra, hogy szükség esetén kezd kialakulni a mozgástér a kamatemelésre.

 

"Az MNB tűréshatára nem ismert és így nem lehet látni, milyen feltételek bekövetkezte esetén ítélik úgy, hogy a kamatok emelésére van szükség. Így abból a forgatókönyvből indulunk ki, hogy a fejlett piaci kötvényhozamok tovább kúsznak felfelé és a magyar állampapír kamattal összevetett hozamolló tovább szélesedik. Bár a forint rövid távon erősödhet az euróval szemben, az év második felére éppen ezért inkább a magyar deviza gyengülését lehet prognosztizálni." – összegezte Pósa Viktor, az Admiral Markets magyarországi vezetője.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük