Minden esztendő novemberében az MTA, a szaktárcák, a társadalmi intézmények, tudományos szervezetek, egyetemek és iskolák együtt ünneplik meg az Országgyűlés határozata értelmében Magyar Tudományos Akadémia alapításának napját,  „A magyar tudomány ünnepét". A rendezvénysorozat célja a tudomány és a kutatómunka népszerűsítése, a hazai tudományos kutatás eredményeinek bemutatása.

 

Minden esztendő novemberében az MTA, a szaktárcák, a társadalmi intézmények, tudományos szervezetek, egyetemek és iskolák együtt ünneplik meg az Országgyűlés határozata értelmében Magyar Tudományos Akadémia alapításának napját,  „A magyar tudomány ünnepét". A rendezvénysorozat célja a tudomány és a kutatómunka népszerűsítése, a hazai tudományos kutatás eredményeinek bemutatása.

Ez évben országszerte változatos programokkal várják a szakmai és laikus közönséget,  a rendezvények a tudomány minden területét felölelik, az ország valamennyi régiójában.

A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára 2007. november 5-én került sor  a budapesti Városmajori Gimnáziumban.  A tudományos laboratórium és a könyvtár elefántcsonttornyából való kilépést jelképezi, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe ez évi ünnepélyes megnyitóját most rendhagyó módon egy olyan iskolában rendezték, ahonnan világhírű tudósok, akadémikusok, gazdasági szakemberek indultak a siker felé.

Az ünnepélyes megnyitó beszédet  Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, az Ünnep fővédnöke tartotta. Elmondta, a megnyitónak helyet adó iskolából milyen kvalitások kerültek ki, a mostani ünnep üzenete; világhírű tudós és kisdiák együtt ünnepli a tudományt.  Figyelmeztetett, az iskola, a tudomány és a gazdaság dolgai szorosan összefüggenek, ha a nemzet nem tudja ösztönözni a kutatást és fejlesztést, nem lesz versenyképes gazdasága. 

Az idei év rendezvényeinek központi témája;  „A tudomány iskolája", utalva a tudományban való elmélyedés iskolai lehetőségeire, ill. a tudománynak a közvéleményt „iskolázó" lehetőségeire.  A téma magában foglalja a tudomány és az oktatás, a tudomány és a közgondolkodás teljes kérdéskörét, a közoktatástól a felsőoktatáson át a kutatóintézetek oktatói szerepéig.  Az elnök, szakemberként leszögezte, a kiválóság nem genetikai szerencsés együttállás kérdése, hanem a nyitott, jó tanárok és közösség terméke. 

A tudomány fejlődése az anyagi javak irányába tolja el a társadalom érdeklődését, ez erkölcsi, nézetbeli válságot okozhat, ezt a veszélyt felismerve a magyar értékeket tovább kell ápolni és fejleszteni, erkölcsi alapon, ez az  MTA alapállása.  A Mindentudás Egyeteme sikeres volt, az országban megnőtt az érdeklődés a tudomány iránt, olyannyira, hogy az EU is programjába fogja illeszteni.  Itthon is lesz folytatása!

A 10. Tudomány Világfórumról szólva;  központi gondolatát az iskola és a tudomány sokszínű kapcsolata alkotja, 5 ország alelnöke, az UNESCO főigazgatója, a Római Klub elnöke és más magas tisztségű látogatói lesznek.

Az elnök szavaival: a Fórum  „Davosi jelentőségű" szerepet tölt be.

Az elnök Széchenyi szavait idézte zárógondolatként; (egyszerűsítve:) sokan azt gondolják Magyarország volt, de azt mondjuk lesz.

Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénytanácsának elnöke arról szólt, hogy a tudományos fesztivál témáinak kiválasztásakor olyan kérdéseket emeltek ki, amelyek a tudomány művelői és az egész társadalom számára fontosak.  Európa és hazánk közös gondja, hogyan tudunk helytállni az erősödő tudományos és innovációs versenyben, hogyan oldjuk meg a kutatóhiányt. 

Jelenleg a magyar társadalomban a tudás leértékelődik a felnövekvő nemzedék szemében. Törekednünk kell, hogy az iskolában és a társadalomban méltó helyére kerüljön a tudomány, nyerjen teret a tudományos világnézet által képviselt nyitott szemléletmód. 

Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója is utalt a november 8-10 között Budapesten zajló World Science Forumra, a Tudomány Világfórumára, amely foglalkozik a világban zajló azon kedvezőtlen változásokkal, melyek előrehaladását, globális érvényesülésüket a tudomány igazolta. Ezek a változások folytatódnak,  a bioszféra változásai szellemi válsággal járnak. A jelenlegi globális technológiai változások fenntarthatatlanok. A tudomány, a politika, a gazdaság nem kerülheti meg kérdéseit, kezelésükhöz valódi  tanulónevelésre, valamint kutató-tanári képzésre van szükség. A Tudomány Világfóruma az aktív cselekvés módozatait keresi. 

A Városmajori Gimnázium ezt az utat követte az un. Városmajori Akadémia működtetésével, a Mindentudás Egyeteme támogatásával.  Az igazgató Széchenyi szavait idézve utalt az anyagi és szellemi kiteljesedés egyensúlyának fontosságára.

A Gimnázium módszertani, információs, felnőttképzési, továbbképző és vizsgaközpont, ökoiskola,  speciális és egyedi tantervű osztályokkal, angol és német nyelvi vizsgaközpontként működik. Kitűnik a matematika, a biológia, a zenei képzés, valamint a tehetséggondozás területén.

A szakmai modernizáció, a módszertani fejlesztésben való aktív részvétel alapelve a Gimnázium szakmai közösségének, ennek megfelelően lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Karának hivatalos gyakorlóhelye, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanárképző karainak,  a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Szakának gyakorlóhelye.

Pokorny Zoltán, a XII. kerület polgármestere figyelmeztetett, a Városmajori Gimnázium jó iskola, vannak még mások is, de az a fajta iskolarendszer, az a modell, amely a Nobel díjasainkat termelte, már nem létezik. Nagyon nagy a baj a magyar közoktatásban, mondta. Tenni kell a mai állapotok javításáért, hogy pl. ne legyenek halálra ítélve a kis falusi iskolák…

Patkós András akadémikus tudományos előadása  A tudomány és az iskola címet viselte.

Néhány gondolata;  közel 200 éve hirdette meg Wilhelm von Humboldt a kutatás és a tanítás egységét hordozó felsőfokú iskola gondolatát. Ez   a koncepció alkotta a sikeres magyarországi képzés alapjait, de a tömeges képzés feltételei között  válságba került.

A hazai kutatók vallják, a társadalmi feljebbjutás mindenkinek kijáró lehetőség. Ezt magas színvonalú tudás elsajátításával, a világszínvonalú alkotómunkára felkészítő iskolával, nagyhatású, tudományosan felkészült tanárszemélyiségek és a tanítás szolgálatát is vállaló kiemelkedő tudós kutatók egyenrangú együttműködése révén lehet elérni. Szükség van a kutató-tanárokra akik a gyakorlatot és a kutatást össze tudják kötni!

Egy 1910-es tankönyv előszavából idézve:  nem örökre szóló, hosszú igényű tantervre van szükség, hanem évente megújulóra, egyik év tananyaga se legyen azonos az előzővel, mindig újuljon meg…

Az előadások és a kórushangverseny után tudományos díjak átadására került sor,  kiváló tudósok , kutatók kaptak Eötvös József koszorút,  Oláh György díjat,  Simonyi Károly díjat,  Wígner Jenő díjat, Bruckner Győző díjat,  Hevessy György díjat,  Mikó Imre díjat,  MOL tudományos díjat,  Vitális István tudományos díjat.

http://www.tudomanyunnep.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük