AZ AKTUÁLIS TREND: TÉRFOGLALÁS A KERESKEDELMI MARKETINGBEN

Idén márciusban a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. ismét megrendezte a hagyományosan nagy érdeklődéssel várt szakmai találkozót, a III. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferenciát, amely Magyarország egyetlen, nagykereskedő és gyártó cégekre specializálódott szakmai rendezvénye. A közönség soraiban a hazai gyártói és nagykereskedelmi szféra legjelesebb képviselői foglaltak helyet, míg az előadólistáról közismert és népszerű szakemberek, tanácsadók neve köszönt vissza. „- A konferencia célja az volt, hogy a cégvezetőknek bemutassa a legújabb marketing-, gazdasági, pénzügyi és internetes trendeket." – nyilatkozta a Jagodics Rita, a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. ügyvezetője, vezető marketingszaktanácsadója.

A III. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferenciával egyidejűleg hozták nyilvánosságra annak a kutatásnak az összefoglaló elemzését melyet 156 hazai nagykereskedelmi cég és gyártó vállalat vezetőinek kérdőíves megkérdezésével készített a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft.

A kutatóknak arra a kérdésére, hogy „Az elmúlt évet gazdasági szempontból javuló vagy gyengülő tendenciának gondolja-e?" a legtöbben pozitívan válaszoltak. (156 válaszadó közül 70-en).

Hasonlóan pozitív az internetes viszonteladók véleménye is. Ez a kutatási eredmény azt jelenti, hogy a nagykereskedők gyártók közül 49-en mondták azt hogy „sikerült növelniük az új viszonteladók számát" – (azaz több partnerük lett). 36-an nyilatkozták azt, hogy „nincs viszonteladójuk". Az elmúlt évek tendenciáiban látható, hogy egyre több értékesítési csatorna esik ki a láncolatból:

– Gyártók értékesítenek kiskereskedőknek, multinacionális cégeknek, vagy épp végfelhasználóknak. Ebben az esetben kimarad a klasszikus nagykereskedelmi szereplő a láncolatból.

– Arra is van azonban precedens, hogy a nagykereskedő kezd el saját márkás termékeket gyártani, vagy kiemelni kínálatából egy stratégiai márkát, így a neki beszállító gyártó szerepe csökken.

„A nagykereskedelmi értékesítések körülbelül hány százaléka történik az interneten keresztül?" kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy a kereskedelem legnagyobb része nem interneten keresztül történik. 47 válaszadó jelölte meg a „30% alatt" lehetőséget. Ezekből az adatokból az következtethető ki, hogy nem szívesen kereskednek az interneten keresztül. Még mindig tapasztalható egyfajta tartózkodás ezen opció iránt.

Ugyanakkor pedig a nagykereskedők, gyártók többsége (45-en) említette azt, hogy növekedett azon viszonteladóik száma, akik interneten értékesítenek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vevőik már az interneten rendelnek, azonban a nagykereskedők, gyártók internetes megjelenése még nem elég erős.

A viszonteladókra vonatkozó kérdésre adott válaszokból az világlik ki, hogy kevés viszonteladóval rendelkeznek a cégek.

Az „50 alatt" válaszra 56 felelet érkezett. A megkérdezettek közül (második

leggyakoribb válasz) 35-en a „nem rendelkezik viszonteladóval" kategóriát jelölték meg.

A „viszonteladók vásárlási összege" leginkább stagnál, azon cégek között is, amelyeknek van viszonteladójuk.

A viszonteladók az olcsóbb termékeket keresik (összesen 57 ilyen válasz érkezett), míg a drágább termékekre mindösszesen „csak" 11. További érdekesség az, hogy érkezett felelet az egyetlen termék lehetőségre is, amelyet 18-an választottak. Azonban a cégek tapasztalata, hogy leginkább ez változó (70 válasz). Ebből az tűnik ki, hogy ez a szektor még mindig nagyon változó, és még érződnek a válság utóhatásai, ez arra mutat rá, hogy nehezen befolyásolják a viszonteladóikat a magasabb minőségű, de tartósabb termékek továbbértékesítésére.

A legtöbb cég nem rendelkezik export tevékenységgel (103 ilyen válasz érkezett, míg a „rendelkezik"válaszra mindösszesen csak 53.) Ebből nyilvánvaló, hogy a cégek túlnyomórésze az import tevékenységre fókuszál.

A cégek a „viszonteladóikat segítik valamilyen eszközzel, illetve támogatással". Ellenben a beszállítókról ugyanez nem mondható el, amelynek egyrészt az az oka, hogy nincs beszállítójuk a viszonteladóknak, másrészt nem kapnak támogatást (válaszok: 99 igen, 57 nem). Ezzel szemben a beszállítókról szóló kérdésben a válaszok: 59 igen, 75 nem, 22 nem rendelkezik beszállítóval.

A legtöbben „kiskereskedőknek, illetve végfelhasználóknak értékesítenek".

A cégeknek való közvetlen értékesítés is jelentős, míg a multinacionális cégeknek kevesen adnak el.

A válaszadók közül a kiskereskedőknek 109, a végfelhasználóknak 107 ad el valamilyen terméket.

Az „elmúlt évekhez való viszonyításból" kiderül, hogy régebben is ugyanúgy az olcsóbb termékeket keresték, (90 válaszadó felelt így), tehát arányaiban ez sem sokat változott.

A „marketingre, reklámozásra fordított összeget" növelték a cégek.

Kevés válaszadó jelölte meg a „csökkentettem" opciót.

Ez az adat a 2013-as évhez képest nőtt. Láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a cégük megismertetésére, egy-egy termék bemutatására. (68 növelte, 16 csökkentette, 59 ugyannyit költött rá.)

A „képzésre szánt összeg" adatai mást mutatnak. Majdnem azonos számúan növelték az erre szánt ráfordítást, mint akik ugyanannyit szántak rá. A válaszokból az is kiderül, hogy ugyan kevesen, de csökkentették a képzési költségeket. Egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy a cégvezetők belátják a képzés fontosságát.

Cserpes István, Jagodics Rita és Geszti Péter előadásai a Kereskedelmi Marketing Trendek III. országos konferenciáján

„- Minden eddiginél fontosabb az alkalmazkodás. Amelyik vállalat nem képes gyorsan, kreatívan reagálni a 2014-es év technológiai és gazdasági változásaira, az nem fog életben maradni." – így lehetne summázni Jagodics Rita beveztőjének központi gondolatát, mely a 300-nál is több cégvezető részvételével megtartott III. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferencia legfőbb üzenetévé vált.

Jagodics Rita – a nagykereskedelem marketingszakértője -, és csapata által szervezett rendezvény az ország egyetlen gyártókra és nagykereskedőkre specializálódott országos konferenciája, ami a három évvel ezelőtti újdonságból immár hagyományos eseménnyé vált, a szektor szereplői között ezen a napon ismét intenzív kommunikáció és ismeretcsere valósult meg.

A III. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferencia a „Területfoglalás" koncepciója mentén lett felépítve, így aztán az egymást követő előadások során is előtérbe kerültek a 2014-es év marketing-, értékesítési-, és gazdasági trendjei, és a vevő- és partnerszerzés legújabb módszerei. A Kereskedelmi Marketing Trendek olyan előadókat kért fel, akik az elmúlt évek viszontagságos körülményei ellenére is mérhető eredményeket tudtak felmutatni: a konferencián -többek között -, előadott az ország „kreatív doenjének" kikiáltott Geszti Péter, és a prémium termékeivel hatalmas sikereket elért Cserpes István is.

A rangos szakmai eseménnyel egyidejűen hozták nyilvánosságra annak a nagykereskedelmi- és gyártói kutatásnak az összefoglaló jelentését, ami visszaigazolja az előző évek trendjóslatait, másrészt tiszta képet fest e piaci szektor pillanatnyi állapotáról. Az például határozottan megmutatkozik a legutóbbi kutatási eredményekből, hogy a cégvezetők mintegy fele azt nyilatkozta, hogy „összességében pozitív gazdasági tapasztalatokat szerzett az elmúlt gazdasági évben" – ami a többi szektor 20-30%-ához képest kiemelkedő.

Az is látszik, hogy a cégek szakítottak a megszokott módszerekkel: egyre több értékesítési csatorna esik ki a láncból, ahol a gyártó például megkerüli a nagykereskedőt, és közvetlenül a kiskereskedőnek értékesít, vagy egy nagykereskedő saját márkás termékek gyártásába és forgalmazásába kezd. Ezek a piacszerző technikák mind annak az alkalmazkodásnak a jelei, amit ma már minden vállalatnak el kell sajátítania, amikor a rendkívül gyorsan változó piaci közegben szeretne érvényesülni – márpedig ma már a piacok zöme ilyen.

Ennek az alkalmazkodó „területfoglalásnak" a régi-új, egyre fontosabb eleme az online tartalommarketing, a közösségi média, és – ahogy Geszti Péter fogalmazott az előadásában – a „mémkorszak". Ezeknek hatására megváltoztak a fogyasztók, tehát a cégeknek is változtatniuk kell.

Már nem csak az üzenet a fontos, hanem az arra érkező közösségi reakciók is, melyek a B2C mellett B2B környezetben is nagyon fontossá váltak.

Jagodics Rita által „VAD" marketingnek hívott módszer lényege pedig az, hogy szerinte teljesen új alapokra kell helyezni a fogyasztói kommunikációt, és mindez arra sarkall, hogy minél szokatlanabb, közvetlenebb módokon lépjünk a vásárlóink, vagy a partnereink felé. Ahogyan a nagykereskedelem vezető marketingszakértője fogalmazott: „- Nem azért kell a cégedhez jönnie a vevőnek, mert leértékelted az árut. Ez a szemlélet már kihalt. A hagyományos akciók helyett intenzíven be kell őket vonnod a céged életébe, ehhez azonban páratlan kreativitásra, és időnként extrémen hatékony kommunikációra lesz szükséged!"

A telt házas konferencia egyik legfontosabb tanulsága is a közösségi médiához köthető, ugyanis hiába mutatták ki a kutatók, hogy a nagykereskedők és gyártók körében az értékesítés jellemzően nem az interneten történik, mégse lehetett olyan előadással találkozni, ahol ne került volna előtérbe az online marketing vagy a közösségi média egy-egy esettanulmány, vagy módszer bemutatásakor.

Bár ma már véget ért a házaló ügynökök korszaka – hála ezeknek a technológiai megoldásoknak -, a márkáknak újra lehetőségük nyílik egyesével beférkőzni a háztartásokba. Ehhez azonban változtatni, alkalmazkodni, sőt, ha szükséges, akkor visszalépni kell korábbi ötletekhez.

Az konferencia záróakkordja Cserpes István és Jagodics Rita szakmai beszélgetése volt, melynek során a jelenlévők megismerhették a 20 éves Cserpes sajtbrandből kinőtt tejivó sikertörténetét. Ez bármely vállalkozó számára tanulságos lehet, hiszen a legnagyobb gazdasági mélypont közepén alkotott egy olyan tejivó brandet, ami mára kedvelt és ismert lett az egész országban.