Az elemző szerint nem hat majd jelentősen az ingatlanpiacra a kilakoltatási moratórium feloldása

Nem lehet megjósolni, hány problémás devizahiteles ingatlan kerül majd valóban értékesítésre a kilakoltatási moratórium feloldása után; vélelmezhető, hogy sokan szeretnének az ingatlanjaikban maradni és megpróbálnak egyezkedni a bankokkal – nyilatkozta Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

Nem lehet megjósolni, hány problémás devizahiteles ingatlan kerül majd valóban értékesítésre a kilakoltatási moratórium feloldása után; vélelmezhető, hogy sokan szeretnének az ingatlanjaikban maradni és megpróbálnak egyezkedni a bankokkal – nyilatkozta Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

Mint mondta: az igazán problémás, tehát a piaci ár alatt illetve csak a hitel összege alatti áron értékesíthető ingatlanok vélhetően nem a fővárosban fordulnak majd elő jellemzően, hanem inkább a kisebb vidéki városokban – itt kaphatna igazi szerepet az eszközkezelő, amely éppen ezeket az ingatlanokat vásárolhatná fel. Az ebben reménykedő elemző szerint emiatt sem  befolyásolja majd az ingatlanpiacot  a moratórium feloldása, és a jó helyen jó ingatlannal bírók a piaci ár körül tudják értékesíteni vagyontárgyukat. 

Megmozdultak a potenciális vásárlók, akik az elmúlt hónapokban arra vártak, mi lesz a kilakoltatási moratórium vége. Eladói oldalon ugyanakkor még nem igazán lehet érezni a hatást – mondta a moratórium feloldása közelgő határidejének piaci hatásairól Rutai Gábor.

Hozzátette:mivel lehetett látni, hogy sem árleszorító hatása nem lesz a várható fejleményeknek, sem nem zúdulnak nagy mértékben a piacra az értékesítendő, hitellel terhelt ingatlanok, ezért azok, akik lakhatási céllal kívántak vásárolni, már az első negyedév végén, március-áprilisban megmozdultak.

Nem véletlen egyébként, hogy a piacra – várhatóan – nem bír majd rendkívüli hatással a devizahiteles ingatlanok értékesítése – hangzott az interjúban. Mind a bankszövetség, mind a kormány igyekezett ugyanis úgy tárgyalni, hogy ne okozzon szociális katasztrófát a bajba került hitelesek körében, másfelől pedig arra is törekedtek, hogy ne kerüljenek ki egyszerre túl nagy számban az ingatlanok az értékesítésbe, mivel annak igen nagy árleszorító hatása lett volna.

A kérdésre, hogy mégis mekkora mennyiségű ingatlan kerülhet majd piacra közvetlenül a kilakoltatási moratórium végéhez köthetően, Rutai Gábor úgy reagált: nem mer jósolni, ahogy szerinte más elemzők sem. Azért nem becsülte meg még nagyjából sem a várhatóan értékesítésre kerülő ingatlanok számát, mert mint mondta: eléggé vegyes a problémás hitellel rendelkezők csoportjának összetétele. "Nem lehet tudni, hogy közülük ki fogja erőltetni a bankkal történő egyeztetést, sokan szeretnének benne maradni az ingatlanjaikban" – tette hozzá. 

Aki nem bajba jutott hiteles, de szeretné eladni a lakását, annak javasolja-e, hogy most próbálkozzon az értékesítéssel? – vetett fel a Közbeszéd.

A jó minőségű lakásokat piaci vagy azt megközelítő áron el tudják eladni most is; a jó helyen lévő, jó megközelíthetőségű, nem lelakott lakásokról van szó – reagált Rutai Gábor. A probléma – tette hozzá -, ott van, ahol az ingatlan piaci értéke alacsonyabb a hitelösszegnél, ezeket nevezi a szakma "víz alatti ingatlanoknak". "Itt lehet az igazán nagy probléma, és ez nem a fővárosra lesz jellemző, hanem inkább vidéki kisvárosokra, ahol ezeket az ingatlanokat valószínűleg jóval a piaci ár alatt vagy a hitel mértéke alatt lehetne csak értékesíteni" – érvelt a szakértő, mondván, ilyenkor kellene az eszközkezelőt segítségül hívni; ám hogy ez milyen területi kvótákkal dolgozik majd, illetve milyen típusú ingatlanokat vásárolna meg, azt még nem lehet tudni.

 S bár az eszközkezelő által évente megvásárolni szándékozott mintegy ötezer ingatlan elvileg befolyásolhatná a lakáspiacot, hiszen az éves adásvételi mennyiség 3-5 százalékát kitehetné, de vélhetően mégsem fogja. Mert ezek az ingatlanok nem kerülnek ki az ingatlanpiacra, így nem is veszélyeztetik azt, lévén szó nagy valószínűséggel olyan ingatlanokról, amelyek egyébként nem keresettek – tette hozzá Rutai Gábor. Mint mondta: az eszközkezelő akkor működne jól, ha azoktól vásárolná meg a lakást, akik nem tudnak tőle piaci körülmények között megszabadulni, így ezzel a bent lakók szociális problémáit is megoldanák.

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.