Cisco Expo 2010 – Business Class
10 perc olvasás
2010. november 23-24-én tizenharmadik alkalommal került sor a Cisco Expora, az év legnagyobb hálózati konferenciájára és kiállítására a budai Novotell Kongresszusi Központban.
2010. november 23-24-én tizenharmadik alkalommal került sor a Cisco Expora, az év legnagyobb hálózati konferenciájára és kiállítására a budai Novotell Kongresszusi Központban. Az iparág szakembereinek és döntéshozóinak legjelentősebb hazai szakmai fórumán a mottó: együttműködés határok nélkül. Ez jelzi a korábbi technológiai határok megszűnését, a szervezeti és földrajzi határok informatikai átjárhatóságát, az informatikai és üzleti párbeszédet a gazdasági válság fényében.
A Cisco Magyarország éves hálózati rendezvényének első, üzleti napja az IT szakemberek és vállalati döntéshozók érdeklődését kívánta felkelteni. Üzleti megközelítésben tekintették át az előadók az informatika és a gazdaság aktuális trendjeit, összefüggéseit.
György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója utalt azokra az új típusú kapcsolattartási megoldásokra, melyek a vállalati vezetők videokonferencia-készségét erősítették (vulkáni hamu okozta utazási zavarok, stb), ill. a call-centeres megoldások új hulláma, majd maga is videokapcsolatba lépett a kaliforniai San Jose-ban a Cisco stratégiai és tervezési alelnökével, Inder Shidu-val.
Az alelnök a „Doing Both – Jöttem is, meg nem is" című könyve köré építette a vállalatról szóló, nagy dinamizmussal előadott mondandóját, melynek lényege; egyszerre, egy időben kell a profitról és a vállalati növekedésről gondoskodni, gondolkodni. Az elmúlt néhány évben rendkívül instabillá vált a világgazdaság. Ebben az időszakban tudta a Cisco bevételét kétszeresre, profitját háromszorosra, az egy részvényre jutó eredményét (EPS, earning per share) négyszeresre növelni. Hogyan?
Amikor egy vállalat stratégiai döntések előtt áll, gyakran csak egyfajta megoldást talál magának és minden mást mellőz. Vagy az innovációt, vagy az alaptevékenység új üzleti modelljét helyezik a középpontba. Erősítik a fegyelmet, feláldozva a rugalmasságot. Az ügyfelekre összpontosítva elhanyagolják a partnereket. Küszködnek a fennmaradásért.
A Cisco szerint van megfelelőbb megoldás; mindkét tennivaló egyidejű végigvitele; „Doing Both". Minden döntést a lehetőségek megragadása, ne pedig az áldozatok elviselése irányítson.
Az alelnök a San Francisco-i Golden Gate híd történelmi szerepével, analógiájával jellemezte a Cisco fontos, összekötő híd-szerepét. Rámutatott, a Cisco hang-, tároló- és konferencia-megoldásaival a cégek időt és pénzt takaríthatnak meg.
Barabási Albert–László fizikus, akadémikus (USA) „A hálózatokról kicsit másképp" címmel tartott előadást a természeti jelenségek és az ember közötti párhuzamok kutatási lehetőségeiről.
Definíciószerűen; a természeti jelenségek mérhetők, leírhatók matematikailag, előre számolhatók, ily módon megérthetők, felidézésük egyszerűsíthető, ismételhető. A Cisco tevékenységi körébe tartozó eszközök, hálózatok ki-be kapcsolhatók, de hogy működik ez az ember vonatkozásában, megismerhető-e a társadalmi, stb. működése és prognosztizálható-e, számolható-e? Egy-egy emberi sejttel megtehetjük a ki-be kapcsolást, feljebb léphetünk?
A megismeréshez adatokra van szükségünk. Korábban nem állt elegendő adat rendelkezésre, de pl. a mobiltelefon korában az adatok pl. egy személy napi tevékenységéről jól összegyűjthetők mozgása nyomon-követésével. Rendszer állítható fel belőle.
Node, miért foglalkozik egy fizikus az emberi rendszerekkel? Az emberi viselkedés megismerése eszközt jelent a komplex rendszerek viselkedésének megismerésére. Az emberi agy néhány millió neuron hálózata, az emberi sejt génkapcsolt szerkezet, a gazdaságban pedig sok ezer, vagy milliónyi cég kapcsolódhat össze különböző módon.
Célunk; leírni ezeket a komplex rendszereket.
Két problémakör adott a vizsgálódásra;
a hálózat és az emberi viselkedés.
A hálózat itt van körülöttünk, az internet mintegy 10 éve teljesedett ki. Csomópontok találhatók benne szerverekkel, egyéb berendezésekkel, kapcsolódásra készen.
Egy vállalat csak a dolgozói által létezik, közöttük való kapcsolódásokkal. Kérdés, hogyan alakulnak ezek a kapcsolatok a cégen belül. Központi mag tart kapcsolatot az egységekkel, kommunikáció zajlik. A vállalatot el kell helyezni a gazdaságban.
A kapcsolatok sűrűsödése figyelhető meg a gazdaságban, kooperációra van szükség közöttük. Az együttműködés során csomópontok jönnek létre, ezek létrejöttéről és viselkedéséről szól a nemzetközi viszonylatban is elsőként megjelent munka, mely Erős Pál (1913-1996) nevéhez , tevékenységéhez fűződik.
Ő írta le először a komplex hálózatokat 1959-60 között csomópontokkal és hurkokkal.
A matematikája ezen kapcsolódásoknak nem volt ismert; véletlenszerűen választva kössünk össze két csomópontot, vizsgáljuk, hogyan viselkedik statisztikailag. Ezt taglalja az Erős-Rényi modell (1960) a véletlen háló leírásával. 30-40 éve vizsgálják a metamikusok, hogyan viselkedik egy véletlen háló, amely sok kis csomópontból áll össze, hány „huzal" köti össze őket. A vizsgálódások azt mutatják, hogy a véletlen hálók a Poisson eloszlást mutatják (alap-állapotukban), minden csomóponthoz kb. ugyanannyi huzal kapcsolódik.
http://hu.wikipedia.org/wiki/ErdÅsâRényi_modell
Leírhatja ez a megállapítás a társadalmat is? Véletlenszerűen találkozunk emberekkel és véletlen dolga az is pl., kivel barátkozhatunk össze. Ha ez igaz, akkor a társadalomra is igaz a görbe levonulása, nem lesz olyan ember, akinek 0 barátja és olyan sem, akinek nagyon sok barátja van. Nagyon fontos kérdés, ez az állítás igaz-e?
Tíz éve keresik rá a választ. A kihívást az jelenti, hogy olyan hálót kell keresni, ami nagyon pontosan ellenőrizhető
(mérhető). A megoldást a világháló tanulmányozása jelenti, amelyen a nagy számú résztvevő kapcsolódása kiindulásként véletlenszerűnek tekinthető, s a Poisson eloszlás szerint alakul, gondolták a kutatók, de a valóság mást mutat, nem harang-görbét, hanem egy egyenes mentén való alakulást.
Mi a különbség egy véletlen-háló és az utóbbi alakulása között?
Véletlenhálónak tekinthető pl. egy Európa-térkép. Nem teljesen véletlen, de minden nagyobb városba befut 2-3 autópálya, olyan nem lesz, amelybe egy sem, vagy nagyon sok.
A hatványfüggvény szerinti eloszlás mutatkozik a repülőjáratok térképén, vannak kisebb csomópontok, közöttük egyenes járatok és van néhány nagyobb csomópont (hub), ami összefogja az egészet. Nem tekinthető véletlen eloszlásnak, ezért az ilyeneket skála-független hálóknak nevezzük. (Néhány kis csomópont, plusz egy-két nagy.)
1990-ben a vizsgálódás arra a megállapításra vezett, hogy az internet maga is egy skála-független háló.
Skála-független háló a sejtháló: az anyagcsere-háló, ugyanaz a matematikai modellje, mint az internetnek.
Az AIDS veszély feltűnésekor mérték fel a hasonló formájú svéd szex-háló alakulását.
Másik, idevágó momentum a már korábbról ismert „három kézfogásra egymástól" kapcsolódás egymásnak ismeretlen emberek között ismerősök révén. Korai leírója; Karinthy Frigyes, aki 1929-es, Kiskirályok c. művében írja, 5 emberen keresztül, egyetlen ismerősön át a világon bárki ismerősünk lehet.
Az Erős-Rényi modellen idővel túl kellett lépni, mert statikus képet jelölt. A valóság azt mutatja, hogy a csomópontok viselkedésében megfigyelhető azok folytonosan képződése, s ezek az erős, sok kapcsolódással rendelkező, meglévő csomópontokhoz igyekeznek kapcsolódni. A jelenség a Google és társai viselkedésben figyelhető meg, s természetes módon jelennek meg az ilyen hubok. Azaz, érvényes: „a gazdag gazdagabbá válik" elv, ezek skála-független hubok. A növekedés és a preferált kapcsolódás nem véletlenszerű.
Felmerül a kérdés, mennyire robosztusak a hubok a hibákkal szemben? A tapasztalat azt mutatja, az interneten minden pillanatban több száz szerver működésképtelen, de ezt a rendszer tolerálja. A megállapítás azonban csak akkor igaz, ha véletlenszerű a meghibásodás, ha célzottan, a legnagyobb kapcsolódású hubok, szerverek közül állítunk meg néhányat, akkor összeomlik a rendszer, nem érvényesül a véletlen-törvény.
Megállapítható, a viselkedés leírható a körülmények leírásával, de ez még nem ad lehetőséget a matematikai előrejelzés megismerésére, leírására, mert ehhez a leendő beavatkozás, történés idejének pontos ismerete is szükséges (pl. egy vállalat esetében).
Tovább-vívén a gondolatot, a társadalmi változások rendszerszerűen leírhatóvá válhatnak, megismerhetőek.
Remélhető, hogy ez a megismerés nem érvényesíthető akárkire, akárkitől. Anonim adatokkal lehet csak dolgozni, az emberi jogok érvényesülésével. A mobiltelefon átjátszók, s a rendszerre is alkalmazható entrópia szabály-szerűségek alapján kiszámolták, minden 100 emberből 93-ról megmondható, hol lesz éppen napi tevékenysége során! A mozgásra épül ez a számítás, de még több változó bevitelével a pontosság 98%-ig fokozható.
A gyakorlat példája: a vírusok terjedése. A H1N1 vírus volt az első olyan kórokozó, amelynek terjedését fentiek alapján pontosan meg lehetett határozni. Kitörési helyéből, idejéből kiszámítva októberre tették csúcspontját,
a vírus elleni szer pedig csak novemberre készült el, feleslegessé válva…
Pozitív eredmény lesz az elmélet alkalmazásában, ha a sejtek viselkedését ily módon előrejelezve a metódus a gyógyítás szolgálatába állhat.
György László Cisco ügyvezető a cég jövőjéről tartotta előadását.
A rendkívül felgyorsult fejlődés közepette a cég a hálózati platformokat az üzleti élet segítőjeként definiálja, amelyek rálátást biztosítanak a dolgokra, biztonságos környezetben, valós, interaktív reakciók révén. A videónak a jelenleginél is nagyobb jelentősége lesz, akár házi platformként is, melyhez a Cisco eszközöket biztosít.
A cég virtualizációt kiszolgáló platformja 60-70%-al olcsóbb üzletkezelést tesz lehetővé. (Pl. 15 perc alatt kivitelezhető egy alkalmazás-átállás.) A hatások az ipar, egészségügy, oktatás területére érvényesülnek.
További erős előrehaladásban érdekelt a cég a Smart Grid-nél, melyet az energia jövőjeként fogalmaz meg.
Hogyan tekint az üzleti világ az informatikára? címmel kerekasztal-beszélgetés zajlott az előadások után, ennek résztvevői:
Moderátor: dr. Bőgel György, CEU
Baross Csongor, kormányzati tanácsadási üzletágvezető, A.T. Kearney
Ilosvai Péter, ügyvezető igazgató, ITSH
Litauszki Róbert, vezérigazgató, Synergon
Kerékfy Pál, informatikai igazgató, Deloitte Central Europe
dr. Velkey György, igazgató, Bethesda Gyermekkórház
A felek körüljárták a vállalat-vezetés és az informatikai vezetés aktuális kérdéskörét.
A konkluzió: az általános vezetésnek tudnia kell céljait megfogalmazni, ezeket kell egy informatikai megoldás-szállítóval ismertetni. Az ismertetés-megrendelés történhet közvetlenül, de kellő IT ismeretek nélkül ez nem szerencsés megoldás, inkább közbe kell iktatni egy „fordítót", aki mindkét ismerethalmazra rálátással bír.
A Cisco Expo első napján az előadások során holografikus találkozás is létrejött Amerika és a konferencia-terem moderátora között a Cisco TelePresence megoldása segítségével.
Harmat Lajos
