Dr. Szakács Ferenc Sándor: Vallásturizmus, mint a hosszútávú nemzetstratégia része

Máriapócs

A magyar élettér szakrális központjainak a kiaknázása újabb lehetőséget nyit meg a magyar társadalom életminőségének javítása érdekében. Számos európai példa sarkall arra, hogy szakrális erőtereink fejlesztését megfontoltan és tervszerűen hajtsuk végre. A vallási központok fejlesztése olyan lehetőségeket hordoz magában, amelyeknek pozitív hatásai érzékelhetők úgy lelki, mint szellemi, társadalmi illetve gazdasági téren.

Máriapócs

A magyar élettér szakrális központjainak a kiaknázása újabb lehetőséget nyit meg a magyar társadalom életminőségének javítása érdekében. Számos európai példa sarkall arra, hogy szakrális erőtereink fejlesztését megfontoltan és tervszerűen hajtsuk végre. A vallási központok fejlesztése olyan lehetőségeket hordoz magában, amelyeknek pozitív hatásai érzékelhetők úgy lelki, mint szellemi, társadalmi illetve gazdasági téren.

A modern ember a „szabadság” máza alatt teljesen kiszolgáltatott, és mivel a társadalom immunrendszerét erősíthető intézmények (család, egyházak, iskola) nagyon gyengék, ezért elhatalmasodik benne a félelem és a harag. Modern rabszolgaként nemcsak képtelen megoldást találni életének hatalmas problémáira, hanem a körülötte játszódó folyamatokat sem érti.

Deszakralizált civilizációnk egyre inkább atomizálódik és a kapzsiság csapdájában vergődik, miközben az őszinteség, erkölcsösség, hitelesség, a gyerekvállalás „maradi” értékekké degradálódnak. Mindez vészreflexet alakít ki az eladósított, a mediatizált butítás hatása alatt vergődő emberben: ez a vészreflex rövidtávú gondolkodást, demotivációt, állandó nyugtalanságot eredményez és nagyban csökkenti a szociális érzékenységet. A hosszútávú stratégia hiánya káros az egyénre és a társadalomra egyaránt. A kultikus erőterek aktivizálása erős szerepet játszhat abban, hogy a magyar társadalom immunrendszere mielőbb megerősődjön, a bizalmatlanság helyére újra a bizalom lépjen. A zarándokközpontok egyik fontos feladata az, hogy visszaadja az embereknek az igazságba vetett hitüket, az elveszített bizalmukat, amely az egészséges együttműködés feltétele és amely nélkül nincs jövője az emberiségnek. A nagy európai zarándokközpontok működése jól mutatja, hogy mekkora erő rejlik a jól megszervezett vallásos központokban.

A vallási központok és zarándokutak (pl. a több országon átívelő Mária Út koncepciója) hatalmas potenciális lehetőséget adnak a helyi kkv-k fejlődésének. A zarándokutak és központok kiépítése és fejlesztése a gazdaság fellendülését is maga után vonja az adott régióban. A turizmus, a vendéglátás, az építőipar, a nyomdák, a szállítócégek az elsők, amelyeket azonnal érint a változás. Jól kiépített kultikus erőterek segítik a magyar gazdaság fellendülését, összekötik az anyaországi magyarságot a szomszédos országban élő nemzetrészekkel, és elősegítik a határon túli magyar megmaradást. Olyan komplex feladatkörök ellátását is fel tudják vállalni, mint a felnőttképzés, szellemi műhelyek üzemeltetése (elég, ha ebben a kérdéskörben Csíksomlyóra gondolunk). A Kárpát-medencei magyar kultúra fejlődésében és terjeszkedésében, valamint az ország alapvető nemzeti és gazdasági érdekeiben is nagy szerepet játszhatnak.

A kultikus erőterek fejlesztése szervesen illeszkedik a Magyar Kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési koncepciójába belefoglalt programokba és stratégiai célokba egyaránt.

Legfontosabb javaslatok:

– A program szakmai-, humánerőforrás hátterének azonosítása.

– A magyar kultikus erőterek meghatározása, feltérképezése, összekapcsolása.

– A program részletes kidolgozásáért felelős, megvalósítását koordináló kormányzati intézményi keret felállítása és hatáskörökkel való felruházása.

– Jól működő európai kultikus központok működésének elemzése.

– A rendelkezésre álló pénzügyi eszközök meghatározása.