Az unióban a jövőben tilos lesz a növényvédő szerek levegőből való permetezése, illetve lakóterületek közelében történő használata, és betiltanak több, jelenleg használt ártalmas hatóanyagot. Az EU területét három zónára osztanák fel. Az azonos zónába tartozó államok kölcsönösen elismernék a szerekre kiadott engedélyeket. A felszólaló magyar képviselők ezt nem támogatták.

Az unióban a jövőben tilos lesz a növényvédő szerek levegőből való permetezése, illetve lakóterületek közelében történő használata, és betiltanak több, jelenleg használt ártalmas hatóanyagot. Az EU területét három zónára osztanák fel. Az azonos zónába tartozó államok kölcsönösen elismernék a szerekre kiadott engedélyeket. A felszólaló magyar képviselők ezt nem támogatták.

A növényvédő szerek (peszticidek) fenntartható használatának és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló irányelv-tervezeteket nagy többséggel fogadták el kedden az EP-képviselők. (Az együttdöntési eljárás második olvasatában nincs végszavazás, a képviselők csak az egyes módosító indítványokról szavaznak – a szerk.)

Új növényvédő szerek: egyszerűbb engedélyeztetés, de szigorúbb szabályok

Az új szabályozás szerint a peszticidekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt vagy saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy pedig az ún. kölcsönös elismerés elve alapján.

Három zónára osztják fel az EU-t

Az EU területét az új szabályozás három, hasonló mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti-éghajlati feltételekkel rendelkező zónára (északi, középső és déli zónára) osztja fel. Az egyes zónákba tartozó tagállamoknak kölcsönösen el kell majd ismerniük a valamelyikük területén engedélyezett növényvédő szereket. Erre 120 napos határidőt ír majd elő a jogszabály (az elismerés eddig nem volt határidőhöz kötve). Mindez csökkenteni fogja az adminisztrációs terheket, a párhuzamos engedélyeztetéseket, és megkönnyíti, illetve meggyorsítja a növényvédő szerek piacra kerülését és beszerzését – olvasható a Hiltrud Breyer (zöldek, német) által készített jelentésben.

A három zóna a következő:

északi zóna: Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Svédország;

középső zóna: Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia;

déli zóna: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország.

Kivéve, ha

Az EP szerint azonban lehetőséget kell adni arra, hogy egy tagállam a saját területén történő engedélyezést szigorítsa, vagy éppen megtagadja abban az esetben, ha azt a területére jellemző sajátos mezőgazdasági körülmények, illetve az ott lakók vagy a környezet védelme indokolja.

Emellett azokban az esetekben, amikor a növénytermesztést vagy az ökoszisztémát veszély fenyegeti, és ez a veszély csak olyan növényvédő szerrel védhető ki, amely egyébként nem felel meg az előírásoknak, lehetővé kell tenni a szer engedélyeztetését, de csak ideiglenesen és legfeljebb öt évre – áll a jogszabály tervezetében.

A betiltott hatóanyagok

A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet majd engedélyeztetni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is kaphatnak. Ezt mindkét esetben további 15 évre lehet majd meghosszabbítani.

A rákkeltő, a mutagén, a reprodukciót károsító, valamint az endokrin-zavarokat okozó, a „nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező", illetve „a biológiailag nagyon felhalmozódó és tartósan nem lebomló" kategóriába tartozó kémiai anyagokat az új szabályozás betiltja. Kivéve, ha a növényvédő szer az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik.

Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, neurotoxikus vagy immunotoxikus tulajdonságokat okozhatnak. A háziméhekre káros anyagok nem engedélyeztethetőek.

A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetőek ilyenek – szól a jogszabály. Az EP szerint ennek határidejét öt évről három évre kell csökkenteni.

Átállás

Az új szabályozás csak fokozatosan írja majd a felül a most érvényben lévő – egy 1991-es uniós irányelvben meghatározott – előírásokat. A jelenleg engedélyezett növényvédő szerek és összetevők mindaddig a piacon maradhatnak, amíg engedélyezésük időtartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra bevizsgáltatni. Így egyelőre nem kerül majd sor a növényvédő termékek tömeges kivonására, és mind a gazdálkodóknak, mind a gyártóknak elegendő idejük lesz arra, hogy helyettesítő termékek vagy nem vegyi módszerek használatára álljanak át.

Az új jogszabály egyébként becslések szerint mintegy 22 rendkívül ártalmas összetevőt fog betiltani. Ez a szám csak töredéke az 1991-es irányelv által kivontakénak. Akkor mintegy 400 hatóanyagot tiltottak be.

Biztonságosabb növényvédőszer-használat

A növényvédő szerek alkalmazását – így például a mezőgazdaságban vagy erdőkben és parkokban való mindennapi használatukat – jelenleg nem szabályozzák uniós szinten. Az Európai Bizottság ezért új irányelvtervezet dolgozott ki a peszticidektől való függőség, az egészségre és környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése, valamint az alternatív, nem vegyi módszerek támogatása érdekében.

Az irányelvtervezet szerint a tagállamoknak a peszticidek használatának csökkentésére nemzeti cselekvési terveket kell majd kidolgozniuk – mennyiségi célkitűzésekkel és menetrendekkel együtt. A jogszabály fő gondolata az integrált növényvédelem és az alternatív módszerek bevezetése, például a vetésforgó használata mindenhol, ahol csak lehetőség van rá – olvasható a Christa Klaß (néppárti, német) által jegyzett, másik jelentésben.

Az EP a „különös aggodalomra okot adó" hatóanyagok esetében 50 százalékos csökkentést javasolt, de a Tanáccsal való megegyezés biztosítása érdekében végül eltekintett a mutató konkrét meghatározásától.

Tilos lesz levegőből permetezni

A termőföldek levegőből történő permetezése az új szabályozás szerint tilos lesz. Ettől eltérni csak akkor lehet majd, ha „a légi permetezésnek nincs más alternatívája, vagy egyértelműen előnyösebb más permetezési módoknál" – olvasható a jelentésben, de az illetékes hatóságoktól ekkor is engedélyt kell majd kérni. A közterekhez és lakóövezetekhez közel eső területeken azonban egyáltalán nem lesz szabad permetezni.

Tilos lesz növényvédő szereket használni köztereken és lakóterületeken

Az új szabályozás szerint a közparkokban, sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és a közegészségügyi intézetek közelében, valamint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat által védett területeken csak minimális mértékben, vagy egyáltalán nem lehet majd növényvédő szereket használni.

A tagállamoknak védeniük kell a vízfolyásokat és az ivóvizet – írja elő a jogszabály. Ez például ütközőzónák és védőövezetek kijelölését jelenti a „víztestek" közelében, az ivóvíz kinyerésére használt területeken, a szomszédos földeken, illetve a felszíni vagy talajvizekhez közeli utakon és vasútvonalakon. Ezeken a helyeken tilos lesz peszticidek használata és tárolása.

Az irányelvtervezet új szabályokat vezet majd be a növényvédő szereket használó gazdák, a forgalmazók és tanácsadók képzésével, valamint a növényvédők kezelésével és tárolásával, az ilyen szerek veszélyeiről való tájékoztatással és a növényvédelmi felszerelések rendszeres ellenőrzésével kapcsolatban is.

A tagállamoknak az irányelvet 2011 elejéig kell majd átültetniük saját nemzeti jogrendszerükbe.

A következő lépés

A jogszabályok elfogadásához az EP második olvasatbeli álláspontját az együttdöntési eljárásnak megfelelően a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia.

Magyar felszólalók

Tabajdi Csaba (szocialista) a plenáris ülés vitájában azt mondta, a magyar európai parlamenti képviselők, illetve Magyarország a Tanácsban nem fogadják el a jelentést, mert az káros hatással lesz az európai mezőgazdaság számára. „A zónarendszer mesterséges és ellentétes az Európai Unió szubszidiaritási elvével, nem teszi lehetővé a rugalmas reagálást – érvelt. Hozzátette, megnő majd a kockázatok mértéke, a rezisztencia veszélye, nőnek a termelési költségek, és az unión kívüli tagállamok termékeit sem lehet majd ellenőrizni. „A radikális környezetvédelmi szempontok pedig azt eredményezik, hogy a növényvédő szerek visszaszorítása a génkezelt terményeknek fog kedvezni, ami nem kívánatos az EU-ban" – fogalmazott.

Olajos Péter (néppárti) a vitában szintén elfogadhatatlannak tartotta az unió három zónára történő felosztását. „Nem kell növényvédelmi szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember elborzadjon, ha arra gondol, hogy Magyarország például egy zónába kerülne az időjárási és mezőgazdasági termelés szempontjából igencsak különböző Írországgal" – fogalmazott. Olajos támogatta a tagállami szintű cselekvési tervek előírását, a légi permetezésre vonatkozó új szabályozást, az egészségre súlyosan káros szerek betiltását, illetve helyettesítését, és azt, hogy a víztestek körüli pufferzónák kijelölése nemzeti hatáskörbe került. „Gondot látok azonban a harmadik országból érkező anyagok ellenőrzésével kapcsolatban" – mondta.

EP: globális élelmiszertartalékkal az éhínség ellen

A világ élelmezésbiztonsága érdekében globális élelmiszertartalék-hálózatot hozna létre és készletezési kötelezettséget írna elő az EP. A képviselők növelnék a mezőgazdaságra szánt fejlesztési segélyek összegét, és biztosítanák a fejlődő országok kistermelői számára a mikrohitelekhez és hitelgarancia-programokhoz való hozzáférést.

Mairead McGuinness (néppárti, ír) globális élelmezésbiztonságról szóló jelentését 482 igen, 24 nem szavazattal és 59 tartózkodás mellett fogadta el az EP a keddi plenáris ülésen.

Élelmiszertartalékok globális hálózata

„Globális élelmiszer-nyilvántartási rendszert" és „globális élelmiszertartalék-hálózatot" hozna létre az EP, amelynek megtervezésében az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia. A testület minden ország számára készletezési kötelezettséget írna elő, és jobb tárolási rendszert szeretne a termelésben használt fő segédanyagok (műtrágyák, vetőmagok, növényvédő szerek) számára.

A megújuló energiaforrások előállításának és a bioüzemanyag-termelésnek nem szabad veszélyeztetnie a bolygó élelmezésbiztonságát – vélik a képviselők. Az EU-nak ugyanakkor határozottabban kell elköteleznie magát a második generációs bioüzemanyagok mellett – áll a jelentésben.

Az EP-képviselők „olyan politikai eszközök létrehozására is felszólítanak, amelyekkel meg lehet előzni a drámai mértékű és káros áringadozásokat".

Több fejlesztési segélyre és mikrohitelekre van szükség

Az EP sürgeti az Európai Bizottságot, hogy „az uniós fejlesztési segélyek nagyobb hányadát fordítsa a mezőgazdaság vezette növekedésre". A mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt segélyek az összes uniós fejlesztési támogatáson belül ugyanis 1980 óta folyamatosan csökkennek, 2006-ban már csak 3 százalékot tettek ki – olvasható a jelentésben.

A képviselők emellett kérik, hogy az Európai Bizottság „tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a segélyben részesülő kormányok nemzeti költségvetésük legalább 10 százalékát a mezőgazdasági szektorra fordítsák, ahogyan arra kötelezettséget is vállaltak".

Az EP szerint biztosítani kell a fejlődő országok mezőgazdasági kistermelői számára a kölcsönökhöz és a mikrohitelekhez való hozzáférést, valamint a hitelgarancia-programokat a mezőgazdasági termelés növelése és a helyi élelmiszerbiztonság érdekében. A világ legszegényebb részeinek támogatására pedig egy állandó élelmezésbiztonsági alapot hozna létre a testület.

A közös agrárpolitika

Az EP szerint „az élelmezésbiztonságra vonatkozó uniós politika alapját a közös agrárpolitikának kell képeznie most és 2013 után is." „Az agrárpolitikának nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a világ élelmezési egyensúlyához" – szól a szöveg. A közös mezőgazdasági politika 2008-ban elkezdett felülvizsgálatát ezért a képviselők szerint tovább kell folytatni, a közösségi és tagállami ráfordításoknak pedig stabilaknak és változatlan mértékűeknek kell lenniük, hogy tisztességes jövedelmet garantáljanak a termelők számára.

Az éghajlatváltozás és a pénzügyi válság hatása

Az EP szerint meg kell vizsgálni, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló kezdeményezések és a pénzügyi válság milyen hatással vannak az agrárszektorra. Emellett létre kell hozni egy gyorsított kutatási-fejlesztési programot a fenntartható, helyi feltételekhez igazodó és energiahatékony mezőgazdaság megvalósítására – olvasható a jelentésben.

Két év leforgása alatt az élelmiszerárak átlagosan nyolcvan százalékkal emelkedtek szerte a világban, az élelmiszerkészletek pedig ezzel egyidejűleg történelmi mélypontra csökkentek: ma már csupán 40 napra elegendő élelmiszertartalékkal lehet számolni. A Világbank adatai szerint már két évvel ezelőtt is több mint 860 millió ember éhezett, és ez a szám az áremelkedés következtében további 100 millióval emelkedhet. Az élelmiszerek iránti globális kereslet pedig az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegi duplájára fog nőni – írja McGuinness.

Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük