Az Európai Parlament a következő plenáris ülésén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A parlament többek között szavaz a légi utasok biztonságát növelő jogszabálytervezetről, valamint az Európai Technológiai és Innovációs Intézet felállításáról. Az EP plenáris ülése elé kerül Tabajdi Csaba jelentése a biogáz-előállításról. A képviselők vitáznak az Európai Tanács témáiról is.

 

Az Európai Parlament a következő plenáris ülésén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A parlament többek között szavaz a légi utasok biztonságát növelő jogszabálytervezetről, valamint az Európai Technológiai és Innovációs Intézet felállításáról. Az EP plenáris ülése elé kerül Tabajdi Csaba jelentése a biogáz-előállításról. A képviselők vitáznak az Európai Tanács témáiról is.

A plenáris ülés hétfői megnyitását követően Hans-Gert Pöttering házelnök nyilatkozatot tesz a Gázai-övezetben kialakult helyzetről, majd a frakcióvezetők szólnak hozzá a témához.

Ezt követően az „egyes tagállamok és az Egyesült Államok közötti kétoldalú, a vízumokról és az utasadatokról (PNR) szóló tárgyalások" kerülnek terítékre.

Hétfőn este vitáznak a légi közlekedés biztonságának fokozását célzó jogszabályról (Costa-jelentés), majd a fenntartható közlekedéspolitikáról (Albertini).

Március 11-én, kedd reggel az EP elnöke megemlékezik a madridi terrortámadások negyedik évfordulójáról, majd az Európai Bizottság 2009-es politikai stratégiájáról lesz szó. Ezt követően az Európai Innovációs és Technológiai Intézet felállítása (Paasilinna) szerepel a napirenden.

Kedd délben Toomas Hendrik Ilves, észt elnök, korábbi EP-képviselő szólal fel a parlament ünnepélyes ülésén, az Észt Köztársaság függetlenné válásának 90. évfordulója alkalmából.

A kedd délutáni program középpontjában a mezőgazdaság áll. A képviselők vitáznak a tejkvóták kétszázalékos emelését javasoló bizottsági tervről (Jeggle), majd a közös agrárpolitika „egészségügyi felülvizsgálatáról" (Goepel).

Szó lesz a vidéken élő nők helyzetéről (Klaß), aztán Tabajdi Csabának a bioüzemanyagokról írt jelentéséről.

Szerda reggel a március 13-án és 14-én tartandó brüsszeli Európai Tanács előzeteseként vitáznak a képviselők.

Szerda délután, 15.00-kor kezdődik az Európai Parlament 50. születésnapjának megünneplése. A rendezvényen az Európai Unió Ifjúsági Zenekara játszik. Meghívást kaptak az unió jelenlegi vezetői, az EP korábbi házelnökei, sőt az unió nemzeti parlamentjeinek elnökei is.

Az ünnepség után az EU Irakban betöltendő szerepéről szóló jelentés (Gomes) megvitatása következik, este pedig az idősek életminőségének javításával foglalkozó szövegé (Gill).

Még mindig szerdán, éjszakába nyúlóan vitatják meg a képviselők az ólommentes benzin és a gázolaj minimális adószintjének harmonizálásáról szóló bizottsági javaslatot (Schmidt), valamint a börtönben lévő nők helyzetével foglalkozó jelentést (Panaiotopoulosz-Kassziotu).

Csütörtök délelőtt az új EU-tagállamoknak a fejlesztéstámogatásban játszott szerepéről (Budeikaite) vitáznak. Délután, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos témáknak fenntartott idősávban Oroszországról és Örményországról lesz szó.

Ötven éves az Európai Parlament – ünnepség Strasbourgban

Strasbourgban, március 12-én délután ünnepli ötvenedik születésnapját az Európai Parlament. Az ünnepségre az uniós intézmények vezetői mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek elnökei, EP korábbi elnökei és főtitkárai is.

Az Európai Parlament 2008. március 19-én lesz ötven éves, elődje a kizárólag konzultációs jogokkal rendelkező Európai Parlamenti Közgyűlés ugyanis 1958. március 19-én, Strasbourgban tartotta alakuló ülését.

Ötven év alatt a 142 kinevezett tagból álló, négy munkanyelvet használó közgyűlésből közvetlenül választott, 23 nyelvű, széles körű jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési jogkörökkel bíró Európai Parlament jött létre.

A lisszaboni szerződés ratifikálását és a 2009. júniusi EP-választásokat követően 751 képviselőből álló, még erősebb jogosítványokkal rendelkező parlament ül majd össze.

A március 12-én, 15.00-kor kezdődő ünnepélyes ülésen részt vesz Hans-Gert Pöttering az EP és José Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Janez Janša, szlovén miniszterelnök, a Tanács soros elnöke. A parlamenti ülésteremben fellép az Európai Unió Ifjúsági Zenekara.

Háttéranyag: Az Európai Parlament 50 éve – fejlődés, jogkörök, elnökök, választások

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/background_page/008-22351-070-03-11-901-20080226BKG22350-10-03-2008-2008-false/default_hu.htm

Audiovizuális anyagok letöltése

ftp://ftpeps01.europarl.eu.int/epavvideo/archives/50ansPE

Az USA-val kötött kétoldalú vízummegállapodások ügye az EP-ben

Hétfőn este vitázik az EP az „egyes tagállamok és az Egyesült Államok közötti kétoldalú, a vízumokról és az utasadatokról (PNR) szóló tárgyalások" kapcsán.

Mint ismeretes, nemrégiben heves kritika érte Csehországot, amiért külön megállapodást kötött erről Washingtonnal.

Az észt elnök Strasbourgban

Toomas Hendrik Ilves, észt államfő, korábbi EP-képviselő március 11-én délben szólal fel az Európai Parlamentben, ahol megemlékezik a független Észt Köztársaság magalakulásának kilencvenedik évfordulójáról.

Toomas Hendrik Ilves 2004-től 2006-ig volt az Európai Parlament szocialista képviselője és a külügyi szakbizottság alelnöke. 2006. október 9-én választották észt köztársasági elnökké.

Az észt államfő honlapja

http://www.president.ee/en/

EP-vita a Bizottság 2009-es politikai stratégiájáról

Az EP március 11-én vitázik az Európai Bizottság jövő évi politikai stratégiájáról. Az erről szóló szavazás a következő plenáris ülésszakon lesz.

A stratégia fő pontjai a növekedésről, a klímaváltozásról, a közös bevándorlási politikáról, a polgárok előtérbe helyezéséről és az EU-nak a világban játszott szerepéről szólnak.

Az 2009-es stratégia

http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/index_en.htm

EP-vita az Európai Tanács ülése előtt

Március 12-én reggel tart vitát az EP az Európai Tanács másnap kezdődő kétnapos ülése előzeteseként.

Az állam- és kormányfők tanácskozása főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd.

A szlovén elnökség honlapja az uniós csúcsról (angolul):

http://www.eu2008.si/en/Meetings_Calendar/Dates/March/0313_EC.html

Hatékonyabb szabályok a légi utasok védelmében

Március 11-én szavaz az EP a légi utasok fokozottabb védelmét biztosító jogszabálytervezetről. A szöveg egységesíti az uniós szabályokat, szabványokat határoz meg például az utasok és kézipoggyászaik hatékonyabb átvilágítása és a repülőgépek biztonsági ellenőrzése terén. A tagállamok dönthetnek légi marsallok alkalmazásáról.

A január óta tartó tárgyalások után az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megegyezniük a biztonságos légi közlekedésről szóló jogszabály részleteiben. A jelentéstevő, Paolo Costa (liberális, olasz) szerint az új biztonsági előírások jelentős előrelépést jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemben és a légi utasok jogainak fejlődésében is.

Biztonsági programok nemzeti, repülőtéri és légi fuvarozói szinten

Az alapvető biztonsági intézkedések között a tervezet foglalkozik többek között az utasok és a kézipoggyászok átvizsgálásával, a fedélzeti és kézipoggyász, a beléptetés és a repülőgép fokozottabb ellenőrzésével, az áruszállítmányok és postai küldemények ellenőrzésével, a személyzet alkalmazásával és képzésével, az ellenőrző csoportokra és más fizikai biztonságot vizsgáló módszerekre vonatkozó szabványokkal.

Az egységes szabályok alkalmazására a jövőben nemzeti, repülőtéri és légitársasági szintű programokat is ki kell kidolgozni.

A tagállamok szabadon dönthetnek a meghatározottaknál szigorúbb intézkedésekről, feltéve, hogy ezek arányosak és nem részrehajlók.

Fedélzeti ellenőrző tisztek

A jelen jogszabály tervezet foglalkozik először uniós szinten olyan biztonsági intézkedésekkel, mint például a pilótafülkébe történő belépés szigorítása és a fedélzeti biztonsági tiszt (légi marsall) alkalmazása.

Az új jogszabály értelmében a tagállamok maguk dönthetnek a légi marsall alkalmazásának köztelezővé tételéről. Az EP és a Tanács egyetért abban, hogy azon tagállamoknak, amelyek a légi marsallok alkalmazása mellett döntenek, biztosítaniuk kell a körültekintő kiválasztást és a megfelelő képzést. A rájuk vonatkozó szigorú szabályok körüli vita kritikus pont volt az első és második olvasat során is.

Fegyvereket tilos a fedélzeten szállítani. Ettől a szabálytól csak néhány kivételes esetben, a tagállamok által kiadott engedéllyel és a nemzeti biztonsági szabályokkal összhangban lévő biztonsági előírások betartásával lehet eltérni.

Finanszírozás

A tagállamok határozzák meg, hogy az érintettek (például az állam, repülőterek, járatüzemeltetők, felhasználók és ügynökségek) milyen arányban járuljanak hozzá a biztonsági intézkedések bevezetéséhez szükséges költségekhez. A Bizottságnak legkésőbb 2008 decemberéig jelentést kell készítenie arról, hogy az új biztonsági intézkedések díjtételei és a programra fordítható költségek mennyire összehangoltak és átláthatók.

A jelentéstevő úgy véli, a legmodernebb biztonsági tevékenységek szabályozásával mind az utasok egyéni igényeire, mind pedig egy szélesebb körben felmerülő, nyilvánosan is hangoztatott szükségletre reagáltak. A képviselő ezért elengedhetetlennek tartja azt, hogy az utasok is viseljék az ezzel járó pénzügyi terheket. A jelentéstevő a kormányok pénzügyi felelősségét is fontosnak tartja, a polgárok hozzájárulását illetően pedig nem lenne tekintettel arra, hogy azok igénybe veszik-e a szolgáltatásokat vagy sem.

Az EU-n kívülről érkező utasok

Amennyiben az utas az EU-hoz hasonló biztonsági szabályokat alkalmazó országból érkezik, nem kell újból megállítani kézipoggyász-ellenőrzés és átvizsgálás céljából.  Az unió ezért kétoldalú megállapodások megkötését szorgalmazza.

Jelentéstevő: Paolo Costa (ALDE, IT)

Jelentés: (A6- /2008) – A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályai

Az egyeztetőbizottság által elfogadott közös tervezet – Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

Eljárás: együttdöntés, harmadik olvasat

Vita: 2008. március 10., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0191

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

EP-jóváhagyás az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez

Második olvasatban várhatóan támogatásáról biztosítja az EP az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) létrehozásáról szóló jogszabályt. Ha így történik, már a nyáron megkezdheti munkáját az új EU-s intézet, amelynek egyik lehetséges helyszíne Budapest.

A parlamenti jelentéstevő, Reino Paasilinna (szocialista, finn) úgy vélte, az EP első olvasatban, 2007 szeptemberében megszavazott fontosabb módosításait elfogadta a Tanács, így a kompromisszumos javaslat kiemeli az innováció jelentőségét. (Az intézet nevébe például az EP javaslatára került be az innováció – a szerk.)

Az ETI felsőoktatási intézményeket, kutatóközpontokat, cégeket választ ki arra, hogy azok autonóm tudományos és innovációs társulásokat (TIT) hozzanak létre. Ezek mindegyike legalább három darab, legalább két tagállamból való partnerszervezet együttműködése lesz. Minden TIT-ben kell lennie legalább egy felsőoktatási intézménynek és egy magánvállalkozásnak. A TIT-tag egyetemek az ETI-megjelöléssel különböztethetik meg diplomáikat, okleveleiket.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a 2008. január 1-jével kezdődő hat éves időszakban mintegy 2,4 milliárd euróval gazdálkodhatna az elképzelések szerint. Ebből – a Bizottság javaslatát elfogadva – 308,7 millió eurót adnának közösségi pénzből a képviselők. A többi az intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából jönne.

Közlemény az első olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20070823BRI09775+ITEM-004-HU+DOC+XML+V0//HU&language=HU

Ajánlás második olvasatra: Reino Paasilinna (PES, FI)

Jelentés: (A6-0041/2008) – Európai Technológiai Intézet

A Tanács által elfogadott közös álláspont az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. március 11., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0041&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0197

Reino Paasilinna

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2301&language=hu

Fenntartható közlekedés: mobilitás és környezetvédelem

A fenntartható közlekedésről szóló jelentéstervezet alapján a képviselők többek között adó- és díjfizetési kedvezményekkel ösztönöznék a kevesebb károsanyag-kibocsátással járó technológiák kifejlesztését, általában a vasút, továbbá a környezethez barátságosabb repülők használatát.

Az EP közlekedési szakbizottsága számára készített saját kezdeményezésű jelentést Gabriele Albertini (néppárti, olasz).

A szöveg megállapítja, hogy az EU-ban a teljes energiafogyasztás egyharmadáért a közlekedési ágazat, ennek 83 százalékáért pedig a közúti közlekedés a felelős. Az ágazat 97 százalékban fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, az energiaigény 2030-ig pedig legalább 30 százalékkal nő. A járművekből eredő széndioxid-, illetve egyéb szennyezőanyag-kibocsátás 40, illetve 70 százalékát a városi közlekedés produkálja – így a jelentés.

Mobilitás kontra egészség?

A képviselők szerint össze kell egyeztetni „a polgárok egyik alapvető jogának tekintett mobilitást, a közlekedési ágazat gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett fontosságát, a helyi és globális környezet iránti felelősséget és a polgárok biztonsághoz, életminőséghez és egészséghez való jogát".

A szakbizottság úgy véli, „a fenntartható mobilitás környezetvédelmi szempontú követelményeit prioritásként kell kezelni", ugyanakkor hozzáteszi: „valószínűtlen, hogy a polgárok támogatnák a szélsőséges intézkedéseket".

Politikamix

A jelentésben az áll, hogy „egymást kölcsönösen támogató és kiigazító politikák együttes alkalmazására van szükség, biztosítva ezáltal a közlekedési ágazatot, az államot és a polgárokat képviselő, egyre több érdekelt fél bevonását".

A képviselők különösen a következő elemekből gyúrnák össze a követendő politikát:

  • technológiai fejlesztés (az energiahatékonyságot növelő intézkedések; a motorokra és üzemanyagokra vonatkozó új szabványok/szabályozás; új technológiák és alternatív üzemanyagok használata)
  • piacalapú eszközök (a környezeti hatáson vagy a forgalmi torlódáson alapuló díjak/viteldíjak, adóösztönzők, a különböző közlekedési módok egyedi jellemzőit figyelembe vevő kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS))
  • kísérő intézkedések, hogy lehetővé tegyék a közlekedési eszközök és infrastruktúrák lehető leghatékonyabb kihasználását, és hogy a vállalatokat és a polgárokat a szokásaik megváltoztatására ösztönözzék

Díjfizetés az okozott környezeti hatások alapján

A képviselők támogatják az új gépkocsik kibocsátásának 125 g CO2/km értékre történő csökkentését, és úgy vélik, „piacalapú eszközöket kell alkalmazni az alacsony üzemanyag-fogyasztású és alacsony kibocsátású járművek népszerűsítéséhez, például adómentességeket, a járművekkel kapcsolatos jövedéki adók reformját".

A jelentés felszólítja a Bizottságot, „legkésőbb 2008 júniusáig nyújtson be átfogó, átlátható, általánosan alkalmazható modellt az összes közlekedési mód externális költségeinek felmérésére, amelyre az infrastruktúra használatáért fizetendő díjak jövőbeli kiszámítását alapozni lehet".

Atomvasút

A szakbizottság „úgy véli, hogy a vasúti közlekedésben – amely kevesebb energiafelhasználással és alacsonyabb CO2-kibocsátással járó közlekedési mód (nem utolsósorban azért, mert atomerőművekből nyert villamos energiát használ fel) – jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, nemcsak a teherszállítási logisztikát illetően, hanem a rövid és középtávú személyszállítás tekintetében is".

A légi közlekedést a képviselők bevonnák a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, a repülőtereken pedig a kibocsátástól függő fel- és leszállási díjakat vezetnének be.

Jelentéstevő: Gabriele Albertini (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0014/2008) – Fenntartható európai közlekedéspolitika, figyelembe véve az európai energia- és környezetpolitikákat

a fenntartható közlekedés európai politikájáról, az európai energiaügyi és környezetvédelmi politikák figyelembevételével

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. március 10., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0014&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2147

Gabriele Albertini

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Albertini&partNumber=1&language=HU&id=28367

Technológiai fejlesztésekkel az „aktív időskorért"

Az aktív időskort elősegítő információs technológiák kifejlesztését támogatnák az EP-képviselők. A programra hét év alatt mintegy 300 millió euró jutna.

Neena Gill (szocialista, brit) a parlamenti felelőse az idős emberek életminőségén az új információs technológiákkal javítani szándékozó uniós programnak. Ezt most első olvasatban, együttdöntési eljárásban tárgyalja a parlament.

A képviselők az unió foglalkoztatáspolitikájának központjába helyeznék az „aktív idősödés" ösztönzését. A jelentés szerint „a népesség elöregedése társadalmi kihívás, azonban a felemelkedő piacok számára lehetőségnek is tekinthető".

Az EU egyes tagállamai (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország), továbbá Izrael, Norvégia és Svájc kezdeményezték egy, „az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló" kutatási és fejlesztési program (AAL – Ambient Assisted Living) elindítását, amely hozzájárulna a népesség elöregedéséből adódó problémák megoldásához.

300 millió euró

A programot hét év alatt legalább 150 millió euróval támogatná az EU, és legalább ennyit tennének hozzá ehhez a tagállamok is. A támogatott programokat ebből 75 százalékban finanszíroznák. A tagállamoktól elvárt minimális hozzájárulás 200 ezer euró.

Magyarország évente 2,5 millió eurót szán a programban való részvételre, amely összegnél csak a németek, a spanyolok és a franciák jelentettek.

A szövegben az áll, hogy az AAL-nak „hozzá kell járulnia a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez és a tudásalapú társadalom létrejöttéhez, ugyanakkor biztosítania kell, hogy az új technológia ne vezessen társadalmi kirekesztéshez".

Okos otthon

A kutatási témák kiválasztásánál a képviselők szerint figyelembe kellene venni, hogy azok az idősek szükségleteihez, például otthoni környezetükhöz („okos otthonok") vagy munkahelyi környezetükhöz igazított technológiát és megoldások kifejlesztésére irányulnak-e, a kifejlesztendő szolgáltatások tartják-e az idősek magánéletét és méltóságát, és hozzájárulnak-e egyben az idősek fokozottabb társadalmi részvételéhez.

Jelentéstevő: Neena Gill (PES, UK)

Jelentés: (A6-0027/2008) – Az idős emberek életminőségének javítása

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (ikt) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Közös vita – Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. március 10., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0027&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0116

Neena Gill

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Gill&partNumber=1&language=HU&id=4533

Tabajdi-jelentés a biogázról és a fenntartható mezőgazdaságról

Jelentősen növelni lehetne a biogáztermelést az EU-ban. Ennek érdekében a hatékonyságon alapuló támogatási rendszert vezetnének be a képviselők, és lebontanák a fejlesztéseknek útját álló tagállami jogi és adminisztratív akadályokat.

Többek között az Európai Bizottságnak a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervéről, valamint a megújulóenergia-útitervről szóló közleményére reagál az EP a Tabajdi Csaba (szocialista) által gondozott jelentésben.

A szöveg emlékeztet: az uniós célkitűzés szerint a megújuló energiaforrások arányát az 1995-ös 6-ról 2010-re 12 százalékra kell növelni.

Ma az EU-ban mintegy 4242 gazdasághoz kapcsolódó és 26 központosított biogázüzem működik. A biogáztermelés Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Dániában a legelterjedtebb. A jelentés szerint az EU-ban a mezőgazdaság és az erdészet jelentősen hozzájárult az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez, 2010-re pedig az európai mezőgazdaságból származó kibocsátás várhatóan 16 százalékkal alacsonyabb lesz, mint 1990-ben.

Klímavédelem és fejlődés

Az EP szakbizottsága „elismeri, hogy a biogáz alapvető energiaforrás, amely hozzájárul a fenntartható gazdasági és mezőgazdasági fejlődéshez, a vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez", „hozzájárulhat az Európai Unió energiagazdasági függőségének csökkentéséhez", továbbá annak a célkitűzésnek a megvalósításához, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásának ötödét megújuló energiaforrásokból kell biztosítani.

Van még lé a trágyában

A szövegben az áll, hogy „a trágyából történő biogáztermelés számos környezeti előnnyel jár, így például a metán- és szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, a részecske- és nitrogén-oxid-kibocsátás csökkenése, sokkal kevésbé kellemetlen szag, a szennyvíziszap higienizálása és a kezelt trágyában található nitrogén trágyázásra való alkalmasságának javulása".

„A trágyából kinyerhető biogáz előállítására vonatkozó összpotenciál az EU-ban 827 PJ (petajoule), miközben ma mindössze 50 PJ-nyi biogázt állítunk elő trágyából, energianövényből és szerves hulladékból összesen. Ez azt jelenti, hogy a csak trágyából kinyert energia mennyiségét akár a tizennégyszeresére növelhetnénk" – véli a jelentéstevő.

Támogatás

A képviselők úgy vélik, hogy „a biogázüzemek számára nyújtott pénzügyi támogatásnak a hatékonyságon, a műszaki fejlettségen, az üvegházhatást okozó gázok tekintetében pozitív egyenlegen, a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki régiókban történő értékteremtésen és az üzemek által jelentett egyéb gazdasági és környezeti előnyökön kell alapulnia". A szöveg hozzáteszi, a további támogatásnak „a kutatás-fejlesztést, az egyedi projektek eredményének a terjesztését, a gyártásban való alkalmazását, és a »zöld elektromos áram« és »zöld gáz« magasabb szintű támogatását kell céloznia".

Az EP arra kéri a tagállamokat és a Bizottságot, „hogy a biogáz-ágazat szabályozására irányuló jövőbeni javaslataik során ne csak a környezeti szempontokat vizsgálják, hanem a magas minőségű, fenntartható élelmiszergyártásra gyakorolt hatásokat is".

Biogázirányelv

A jelentés szerint az EP támogatná a biogáz-előállításról szóló uniós irányelv elfogadását. A jogszabálynak a következőkre kellene kiterjednie az EP-képviselők szerint:

  • külön célok kitűzése a trágyának elsődlegesen a megújuló energiák termelésére való felhasználása tekintetében
  • éves statisztikák és jelentések a mezőgazdasági eredetű biogáztermelésről a célok elérésének nyomon követhetősége érdekében
  • biogázüzemek építését és támogatását célzó, nemzeti vagy regionális hatásvizsgálatra épülő intézkedések, melyek azokat a létesítményeket támogatják, amelyek nemzeti és/vagy regionális szinten a legkedvezőbb környezeti hatásokat biztosítják, és amelyek gazdaságilag fenntarthatók
  • az EU tagállamoknak nemzeti és regionális terveket kell elfogadniuk a jogi és adminisztratív akadályok korlátozására

Jelentéstevő: Tabajdi Csaba (PES, HU)

Jelentés: (A6-0034/2008) – A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: az uniós jogszabályok felülvizsgálatának szükségessége

A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: az uniós jogszabályok felülvizsgálatának szükségessége

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Előadó: Werner Langen, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. március 11., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0034&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2107

Tabajdi Csaba Sándor

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Tabajdi&partNumber=1&language=HU&id=23808

Az EP a közös agrárpolitika felülvizsgálatáról

Az EP szakbizottsági képviselői alapvetően támogatják a Bizottság agrárpolitikai reformterveit, fenntartásaik vannak ugyanakkor egyes „első pilléres" piactámogatási összegeknek a „második pilléres" vidékfejlesztési támogatások körébe történő átcsoportosításával és a közvetlen támogatások maximális mértékének meghatározásával kapcsolatban.

Az EP Lutz Goepel (néppárti, német) saját kezdeményezésű jelentésében mond véleményt az Európai Bizottságnak a közös agrárpolitika (KAP) területén tervezett reformintézkedéseiről, a KAP „egészségügyi vizsgálatáról". Később a Bizottság jogszabálytervezetet is készít, amelyhez az EP konzultációs eljárásban mondja majd el véleményét.

Reformcélok

A jelentéstevő bevezetése szerint az európai közös agrárpolitikát (KAP) 1992 óta háromszor reformálták meg alapjaiban. Mindezen reformok célja a következő volt:

  • a KAP hatékonyságának és átláthatóságának javítása
  • a mezőgazdasági termelők piaci orientációjának erősítése
  • új elemek, elsősorban a környezet- és állatvédelmi szempontok jobb beépítése az általános agrárpolitikába
  • a vidéki térségek erősítése

Fokozatosan az úgynevezett közvetlen kifizetések rendszere váltotta fel a korábbi ártámogatási rendszert, amely nem volt képes megoldani a mezőgazdasági termelők alacsony jövedelmének problémáját, emellett pedig olyan jelentős többletet eredményezett, amelyet csak további támogatásokkal lehetett értékesíteni a világpiacon.

A jelentéstevő hozzáteszi, hogy a KAP kiadásai az idén jóval az eredeti költségvetési előirányzat alatt maradnak, mivel a mezőgazdasági árak alakulása miatt nem kell alkalmazni olyan piactámogatási intézkedéseket, mint az intervenció vagy a fennmaradt exporttámogatások. Ezzel a közösség megalapítása óta először fordul elő, hogy az agrárköltségvetés már nem az EU-költségvetés legnagyobb tétele.

A Bizottság javaslatai

Az Európai Bizottság az EU-s agrárpolitika 2003-as reformjának „egészségügyi felmérése" keretében a következőket javasolta:

  • a termeléstől való további függetlenítés
  • a közvetlen kifizetések esetében a területalapú átalánytámogatás gyorsabb bevezetése
  • a termeléstől függő kisebb intézkedések megszüntetése, illetve ezek integrálása a függetlenített közvetlen kifizetések rendszerébe
  • további moduláció
  • a közvetlen támogatások degresszivitása és a kifizetések minimumküszöbének megemelése
  • határozat a tejkvóták megszüntetéséről és a zökkenőmentes átállás előkészítése

A jelentés emlékeztet: az EU komoly erőfeszítéseket tett az agrárkiadások arányának csökkentésére a teljes költségvetésben. Ezek a költségek a hetvenes évektől a jelenlegi pénzügyi terv végéig 80-ról 33 százalékra csökkentek, miközben 2003 óta a mezőgazdasági területek az új tagállamok csatlakozása miatt 37 százalékkal nőttek.

A szöveg szerint az EP „ragaszkodik a fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezőgazdaság védelméhez, amely megőrzi minden egyes termelési ágazat és terület sajátos jellegét, és amely alapvető célként tűzi ki a népesség egészséges és biztonságos, megfelelő mennyiségben és méltányos fogyasztói áron történő élelmiszer-ellátását".

Folytatnák a reformot

A képviselők úgy ítélik meg, „hogy a KAP 2003-as reformja kulcsfontosságú vonatkozásokban nagy siker volt, mert egyértelműen növelte a KAP átláthatóságát és hatékonyságát, valamint a mezőgazdasági termelők saját felelősségvállalását és piaci orientációját". A szakbizottság szerint „ezt a folyamatot folytatni kell".

A jelentés szerint ugyanakkor az EU-nak „megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy óvintézkedéseket tehessen a jövőbeni piaci és ellátási válságok megakadályozására a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi ágazatban".

A szöveg „elutasítja az első pillér 2013-ig tartó időszakra szóló teljes költségvetésének bármilyen csökkentését", és „javasolja kizárólag azon termelők támogatását, akik tevékenyen részt vesznek a mezőgazdaságban".

Új tagok: marad a SAPS

A parlamenti szakbizottság azt javasolja, hogy „az új tagállamok, amennyiben úgy kívánják, 2013-ig alkalmazhassák az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), és felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az SAPS alkalmazása nem egyszerűsíthető-e tovább a támogatásra jogosult területekre vonatkozó szabályok módosítása révén".

A képviselők támogatják „a kötelező területpihentetés azonnali megszüntetését, amely mennyiségi szabályozási eszközként értelmét veszti a függetlenített közvetlen kifizetések rendszerében".

A parlament az energianövényekre nyújtott támogatást egy átmeneti időszak beiktatásával fokozatosan megszüntetné „a nagy adminisztratív ráfordítás igénye" miatt.

Időben fizessenek a tagországok

A képviselők felszólítják a tagállamokat, „hogy az előírt határidőben teljesítsék a kifizetéseket", a Bizottságot pedig arra, „hogy engedélyezze a mezőgazdasági termelőknek történő előzetes kifizetéseket".

A jelentés felkéri a Bizottságot, nyújtson be olyan, meggyőző tervet a tejkvóta-rendszer 2015-ös megszűnése utáni időszakra, „amely biztosítja a tejtermelés folyamatosságát Európában".

Jelentéstevő: Lutz Goepel (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2008) – A KAP „egészségügyi ellenőrzése"

A KAP „egészségügyi ellenőrzése"

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. március 11., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0047&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2195

Lutz Goepel

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Goepel&partNumber=1&language=HU&id=1845

Támogatja a kétszázalékos tejkvóta-emelést az EP szakbizottsága

Az emelkedő tejárakra válaszul az Európai Bizottság április 1-jétől 2 százalékkal megemelné az EU-országokra eső tejkvótákat. Az EP konzultációs eljárásban mond véleményt.

A Bizottság mostani javaslata a 2008/2009-es évre 2 százalékkal emelné a mostani 145,7 millió tonnás össz-tejkvótát.

A szakbizottsági képviselők többsége alapvetően támogatta a javaslatot. Többen azonban (így a jelentéstevő Elisabeth Jeggle (néppárti, német) is) attól tartottak, hogy a kvóta növelése árcsökkenést eredményezhet, ez pedig a felvásárlási árakat is lenyomná, különösen annak fényében, hogy a kvóták most is több régióban kihasználatlanok.

A szakbizottság kompromisszumként azt javasolta (ezen a területen az EP-nek csak konzultációs joga van), hogy a kvótán túl termelő országoknak csak akkor kelljen ezért büntetést fizetniük, ha összeurópai szinten is meghaladták az összesített kvótát.

A javasolt 2 százalékos emeléssel Magyarország tejkvótája 2.029.861,2 tonna lenne.

Jelentéstevő: Elisabeth Jeggle (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2008) – Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról

Javaslat: a Tanács rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletnek (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. március 11., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0281

Elisabeth Jeggle

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Jeggle&partNumber=1&language=HU&id=4271

Esélyegyenlőség a vidéken élő nőknek

A vidéken élő nők helyzetével foglalkozó saját kezdeményezésű jelentést készített Christa Klaß (néppárti, német).

Az Európai Bizottság becslése szerint az Európai Unió területének 92 százaléka minősíthető vidékinek. Itt a lakosság 56 százaléka él. Az EP plenáris ülése elé kerülő szöveg „megállapítja, hogy a szegénység széles körben jelen van a vidéki közösségekben, különösen az új tagállamokban".

Az EP szakbizottsága szerint „a nemek esélyegyenlőségének a vidéki ágazatban való érvényesítése kulcsfontosságú nem csupán a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, hanem a gazdasági növekedés és a fenntartható vidékfejlesztés tekintetében is".

A képviselők felszólítják a tagállamokat, „hogy az önkormányzatokkal és üzleti vállalkozásokkal együttműködve alakítsanak ki ösztönzőket a nők munkaerőpiacon való részvételét illetően, különösen a nőket e munkaerőpiacon érő megkülönböztetés megszüntetésével, a vidéki területeken a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelése céljából".

A jelentés „felhívja a tagállamokat olyan politikák végrehajtására, amelyekkel a vidéki területeken élő nők általános életfeltételei javíthatók, illetve a vidéki területek jövőjének elérhető vidéki szolgáltatások – pl. postai szolgáltatások, szélessávú és új alkalmazott technológiai szolgáltatások, kulturális és sportközpontok, tűzoltóbrigádok – és általános közszolgáltatások útján történő megóvására".

Jelentéstevő: Christa Klaß (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0031/2008) – A nők helyzete az EU vidéki területein

A nők helyzete az EU vidéki területein

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. március 11., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0031&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2117

Christa Klaß

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0031&language=HU

Magyarok Etiópiában – messze még a fejlesztéstámogatási céloktól az új tagállamok

Segélyfogadóból fejlesztéstámogatóvá váltak az új EU-tagállamok, azonban több országnak is gondja lehet azzal, hogy 2010-re teljesítse kötelezettségvállalását, és nemzeti jövedelmének 0,17 százalékát költse segélyezésre. Magyarország 0,11 százaléknál tart, és főleg a Nyugat-Balkánt, Afrikában pedig Etiópiát támogatja.

Az EU 2004 óta csatlakozott tagjainak a fejlesztéstámogatásban játszott szerepéről írt saját kezdeményezésű jelentést Danutė Budreikaitė (liberális, litván).

Az Európai Unió 2006-ban együttesen 47 milliárd 524 millió euró hivatalos fejlesztéstámogatást nyújtott, ez az egész világ által erre költött összeg 57 százaléka. Az unió 2010-ig várhatóan 78 milliárd 626 millió euróra növeli a fejlődő országoknak adott támogatását.

A jelentés emlékeztet: az új tagállamok az EU nemzetközi fejlesztési együttműködésben betöltött szerepének erősítése érdekében kötelezték magukat, hogy 2010-re bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,17, 2015-re pedig 0,33 százalékának megfelelő összeget költenek fejlesztéstámogatásra.

Magyarország a Nyugat-Balkánt fejleszti

A szöveg sorra veszi az egyes új tagállamokat. Így megállapítja, hogy „a Magyarország által nyújtott kétoldalú fejlesztéstámogatások többsége a Nyugat-Balkán (Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina) felé irányul, és 2005-ben Magyarország fejlesztéstámogatási kiadásai 0,11 százalékot tettek ki".

Románia GNI-jának 0,04 százalékát költi erre a célra, mégpedig főleg Moldávia, Szerbia és Grúzia támogatására, Szlovákia (0,12 százalék) elsősorban Szerbia, Montenegró, Kirgizisztán, Kazahsztán, Ukrajna és Fehéroroszország fejlesztésére költ, Csehország (0,11 százalék) fő célpontjai pedig Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Mongólia, Szerbia, Montenegró és Vietnam.

Az ázsia, karibi és csendes-óceáni országok közül Észtország, Lettország és Románia egyik támogatását sem tervezi. Ezekben a térségekben Magyarország „Etiópiát veszi célba" – így a jelentés.

Megszorítástól is függ

Az EP szakbizottsága emlékeztet arra, hogy az új tagállamoknak a fejlesztéstámogatás terén nemzetközi kötelezettségei vannak. A jelentés egyúttal kiemeli, hogy az EU-nak segítenie kell az új tagállamokat ezen közösségi vívmány alkalmazásában.

Bár a jelentés „elismeri az új tagállamok által tett előrehaladást a korábbi segélyfogadó országokból adományozó országokká való fejlődés terén", a szakbizottság „aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos új tagállam nem abban az irányban halad, hogy elérje a célkitűzést, miszerint 2010-re bruttó nemzeti jövedelemének 0,17 százalékát hivatalos fejlesztéstámogatásra kellene fordítania". A szöveg szerint néhány tagállam esetében „a hivatalos fejlesztéstámogatás az államadósság csökkentése miatt szükséges általános költségvetési megszorításoktól függ".

Segélycunami

A jelentés „kiemeli az új tagállamok munkatársainak történő minőségi technikai segítségnyújtásra irányuló ikerprogramok jelentőségét, amelyekkel kapcsolatos támogatásért eddig csupán Magyarország és Szlovákia folyamodott".

A képviselők úgy vélik, „hogy az új tagállamok lakossága már fogékony a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos kérdések iránt, mint ahogy azt bebizonyította a 2004-es cunami során tanúsított jelentős mértékű fellépésük".

Jelentéstevő: Danutė Budreikaitė (ALDE, LT)

Jelentés: (A6-0036/2008) – Az EU fejlesztési együttműködési politikájának kihívása az új tagállamok számára

Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0036&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2140

Danutė Budreikaitė

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Budreikait%C4%97&partNumber=1&language=HU&id=28268

A csádi helyzetről az EP-ben

Az Európai Bizottság, a Tanács és az EP képviselői vitatják meg a Csádban kialakult helyzetet, miután az afrikai ország keleti részén megkezdődött a 3700 fős uniós katonai alakulat felvonulása.

A vitát március 12-én tartják.

Növelné Irak uniós támogatását az EP

A demokratikus Irak kiépítése érdekében fokozná az uniós támogatásokat az EP szakbizottsága. Növelnék a támogatások átláthatóságát, és ösztönöznék az európai cégeket az Irakban történő beruházásokra.

Ana Maria Gomes (szocialista, portugál) az Európai Uniónak Irakban betöltött szerepéről készített saját kezdeményezésű jelentést. Ebben a képviselők ajánlásokat fogalmaznak meg a Tanács számára.

Eszerint új EU-stratégiát kellene elfogadni Irak támogatásának fokozása érdekében. A támogatás célja a biztonságos, stabil, egységes, virágzó, föderális és demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó és kisebbségeit óvó Irak kiépítése lenne, ami a regionális stabilitás és biztonság irányába mutatna.

A jelentés szerint a képviselők növelnék az EU-támogatás átláthatóságát és hatékonyságát, javítanák az iraki menekültek helyzetét, és növelnék annak a lehetőségét, hogy a menekültek uniós országokban találjanak menedéket.

Az EP megfelelő felszólítást vár arra, hogy „adják vissza a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumból és Irak más részeiről a 2003. évi inváziót követően elvitt antik tárgyakat, az iraki történelem és kultúra jövőbeli generációk számára történő megőrzése érdekében".

A képviselők bátorítanák az európai céget, ruházzanak be Irakban „mind a tagállamok kormányai, mind az iraki kormány által és/vagy a köztük létrejött szoros együttműködés alapján finanszírozott tenderek" keretében.

A jelentés arra ösztönzi az iraki kormányt, „hogy az olajértékesítésből származó bevételeket oly módon használja fel, hogy azok Irakban kerüljenek befektetésre, és hogy azokat az iraki kormány felügyelete alatt álló közbeszerzési testületek irányítsák".

   

Jelentéstevő: Ana Maria Gomes (PES, PT)

Jelentés: (A6- /2008) – Az Európai Unió szerepe Irakban

Az Európai Parlament által a Tanácsnak címzett ajánlásra irányuló javaslat az Európai Unió Irakban betöltött szerepéről

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2181

Ana Maria Gomes

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Gomes&partNumber=1&language=HU&id=28306

A benzin minimális adószintjéhez igazítanák a dízelét

Az EP szakbizottsága a gázolaj unió-szerte előírt minimális adómértékét addig, de csak addig emelné, hogy az elérje az ólommentes benzinre kivetett hasonló adó szintjét. A további adóemeléseket azonban korlátoznák a legmagasabb adókat alkalmazó tagállamokban.

„Jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között a gázolajra kivetett adó mértékében. E különbségek a határ menti régiókban üzemanyag-turizmushoz és a verseny torzulásához vezethetnek. A kereskedelmi célú gázolajra kivetett adó mértékének közösségi szinten történő erőteljesebb közelítése hatékony választ jelentene a tisztességtelen verseny problémájára, ami a belső piac jobb működését eredményezné, és csökkentené a környezetkárosítást". Ez a kiindulási pontja annak az Olle Schmidt (liberális, svéd) által készített jelentésnek, amely a gázolajra és a benzinre kivetett minimális adók szintjének közelítését célozza.

Az EP szakbizottsága egyetértett azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy a két minimális adószint megegyezzen, azonban lassabban emelnék a dízelre vonatkozót. A mostani 302 euró / 1000 literről az ólommentes benzinre most jellemző 359 euró / 1000 literes szintet 2012 helyett csak 2015-re várnák el. Lettország, Litvánia, Lengyelország, Bulgária és Románia pedig csak 2016-ig vinné fel ennyire a dízel minimális adószintjét.

A szakbizottság nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy 2014-ben mindkét üzemanyag minimumadója 380 euró / 1000 liter legyen. Sőt, a képviselők a 400 eurónál nagyobb dízel- és 500 eurónál magasabb benzinadót alkalmazó tagállamokat 2015-ig el is tiltanák a további emeléstől.

Adózási kérdésekben az Európai Parlament csak konzultációs jogkörrel rendelkezik, a  tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak egyhangúlag kell meghoznia döntését.

Jelentéstevő: Olle Schmidt (ALDE, SE)

Jelentés: (A6-0030/2008) – Az ólommentes benzin és a dízelolaj adóztatása

Javaslat: a Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: konzultáció

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0030&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0023

Olle Schmidt

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Schmidt&partNumber=1&language=HU&id=4274

Jelentés a börtönben lévő nőkről

Európában a börtönlakók 4,5-5 százaléka nő, és ez az arány tovább növekszik. Az EP elé kerülő jelentés szerint a büntetés-végrehajtási intézetekben fokozottan figyelembe kellene venni a nők speciális szükségleteit, terhes nőket pedig csak a legvégső esetben szabadna fogva tartani.

A börtönben lévő nők különleges helyzetével, valamint a szülők bebörtönzésének a társadalmi és a családi életre gyakorolt hatásaival foglalkozik az EP elé kerülő saját kezdeményezésű jelentéstervezet, amelyet Marie Panaiotopulosz-Kassziotu (néppárti, görög) készített.

Az indokolás szerint Európában a börtönlakók megközelítőleg 4,5-5 százaléka nő. (A két szélsőérték Lengyelországban 2,9 és Spanyolországban 7,8 százalékkal).

A jelentéstevő szerint „a börtönök továbbra is a férfiak számára vannak berendezve, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a börtönökben kicsi, de egyre növekvő arányban tartott nők különleges problémáit. Leginkább aggodalomra okot adó területek az egészségügy, a gyermekes anyák helyzete, valamint a szakmai és társadalmi visszailleszkedés."

A jelentéstervezet kiemelten foglalkozik az alábbi, a börtönben lévő nőket különösen érintő témákkal:

  • Kábítószer-függőség
  • Mentális egészség
  • Terhesség
  • Anyák
  • Gyermekek
  • Gyermekek általi látogatás a börtönben
  • Oktatás, képzés és foglalkoztatás
  • Társadalmi beilleszkedés

 A szöveg „emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a fogvatartott nők különleges szükségleteinek jobb figyelembe vétele érdekében a higiénia terén, a fegyintézeti infrastruktúrát és a szükséges higiéniai berendezéseket illetően".

A jelentéstevő azt ajánlja, „hogy a terhes nők fogavatartására csak legvégső esetben kerüljön sor, és hogy bebörtönzés esetén különleges figyelmet kapjanak, különösen az élelmezés és a higiénia terén, valamint, hogy részesüljenek a szülés előtti és utáni vizsgálatokban".

A tervezet „hangsúlyozza, hogy a szülésre, amennyiben lehetséges, a börtönön kívül kell sort keríteni".

Jelentéstevő: Marie Panayotopoulos-Cassiotou (EPP-ED, EL)

Jelentés: (A6-0033/2008) – A börtönben lévő nők különleges helyzete és a szülők bebörtönzésének hatása a társadalmi és a családi életre

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 

Eljárás: Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0033&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2116

Marie Panayotopoulos-Cassiotou

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Panayotopoulos-Cassiotou&partNumber=1&language=HU&id=28571

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük