Folytatódik az Állatkert fejlesztése Elkészült az új kiszolgáló zóna, célegyenesben a Holnemvolt Vár
7 perc olvasás 
Tovább folytatódnak a fejlesztések a Fővárosi Állat- és Növénykert új, 7,3 hektárnyi területén. Már átadták az új kiszolgáló zónát, fél év múlva megnyílhat a Holnemvolt Vár, az elkövetkező években pedig a Pannon Park, valamint az Állatkert és a Széchenyi Fürdő látogatóinak parkolási igényét szolgáló, 700 férőhelyes Hermina Garázs is elkészül. A Kormány határozott a fejlesztések megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról.
Tovább folytatódnak a fejlesztések a Fővárosi Állat- és Növénykert új, 7,3 hektárnyi területén. Már átadták az új kiszolgáló zónát, fél év múlva megnyílhat a Holnemvolt Vár, az elkövetkező években pedig a Pannon Park, valamint az Állatkert és a Széchenyi Fürdő látogatóinak parkolási igényét szolgáló, 700 férőhelyes Hermina Garázs is elkészül. A Kormány határozott a fejlesztések megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról.
Tovább folytatódik a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése a megszüntetett Vidámparktól örökölt és a hozzá kapcsolódó új területeken. 2014 óta az Állatkert kezelésébe tartozó terület 7,3 hektárral nőtt, ami azért is különösen örvendetes, mert a kert területe 2014 előtt minden változásánál csökkent. Így az intézmény számára még 1864-ben kijelölt mintegy 18 hektárnyi telek a területcsonkítások miatt már az 1950-es évek végére 10,8 hektárra zsugorodott. Az utóbbi évek gyarapodása nyomán az intézmény jelenleg 18,4 hektárnyi területen működik a Városliget térségében, vagyis végre sikerült ellensúlyozni a múltbeli veszteségeket. Az Állatkert munkatársai most azon dolgoznak, hogy az új területeken az intézmény klasszikus területéhez hasonló színvonalú állat- és növénykerti bemutatóhelyeket hozzanak létre.
Az új területeken az Állatkert négy fő fejlesztést valósít meg: a Holnemvolt Várat, a Pannon Parkot, a Hermina Garázst és egy új kiszolgáló zónát. Ezek közül az új kiszolgáló zóna már most is üzemel, a Holnemvolt Várat nagyjából fél év múlva fogják átadni, a Hermina Garázs és a Pannon Park kialakítására pedig várhatóan az évtized végéig kerül sor.
A korábban Mesevárként emlegetett Holnemvolt Vár a napokban kapta meg végleges nevét. A kisgyermekes családok igényeihez igazított, tematikáját tekintve a magyar mesék állatvilága köré szerveződő, simogató állatkert karakterű, illetve játszóházzal kiegészített bemutatóhelyet részben az egykori Vidámpark területén (annak az Állatkert klasszikus területéhez legközelebb eső zónájában), részben pedig olyan területen alakítják ki, amely mindig is az Állatkerthez tartozott, de üzemellátási célokra használták. A bemutató komplexum központi létesítménye, a tulajdonképpeni „vár" nem új építmény lesz, hanem az egykori gazdasági udvar Végh Gyula tervezte, 1912-ben emelt szolgálati épülete kap új funkciót.
A Pannon Park az egykori Vidámpark területének nagyobbik részét, nagyjából 5 hektárnyi területet fog elfoglalni. Ebben a tematikus bemutató komplexumban a Pannon ősvadon világát igyekeznek majd feleleveníteni. 10-12 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence őshonos faunája egészen más volt, mint a mai. Ősi orrszarvúfélék, elefántfélék és más olyan állatok népesítették be a tájat, amelyek ma élő rokonai mind távoli, főként trópusi vagy szubtrópusi éghajlatú területeken fordulnak elő. A kihalt ősállatok feltámasztására persze nincs lehetőség, de ma élő rokonaik, leszármazottaik segítségével felidézhető a Pannon ősvadon természeti képe.
A Pannon Park tágas szabadkifutóihoz az Állatkert klasszikus területén kialakult gyakorlattal ellentétben nem több kisebb állatház, hanem egyetlen nagyobb, fedett, fűthető létesítmény, lényegében egy fedett park fog tartozni. A szóban forgó 1,7 hektáros létesítményt hívják biodómnak, amely azért is fontos fejlesztés, mert ebben a fedett parkban kedvezőtlen időjárási körülmények esetén is több órára elegendő látnivalóval ismerkedhet a nagyközönség.
A Hermina Garázs a volt vidámparki területnek a Kacsóh Pongrác út felé eső végében, abban a zónában épül fel, amelyet már a Vidámpark működésének utolsó éveiben is parkolónak használtak. A több szintes létesítmény részben a felszínen, részben a felszín alatt helyezkedik majd el oly módon, hogy a Pannon Park zöldfelületei felfussanak az építmény tetejére is. A Hermina Garázs 700 gépjármű részére kínál parkolóhelyet, elsősorban az Állatkertbe, illetve a Széchenyi Fürdőbe irányuló célforgalom parkolási igényeit szolgálva.
Az új kiszolgáló zóna a volt vidámparki terület leghátsó, a Hungária körúti felüljáró és a vasút felé eső sarkában, illetve az ahhoz kapcsolódó, az egykori Vidámpark mögötti övezetben terül el. Az irodák már februárban átköltöztek a régi szolgálati épületből (amely a Holnemvolt Vár központi épülete lesz) az ISZKI Országos Toxikológiai Intézet volt épületébe, az újonnan felépített üzemellátási épületbe pedig június első felében kerültek át az ide szánt funkciók, mindenekelőtt a műhelyek, az öltözők, illetve a központi takarmánykonyha is. Az ezek által korábban elfoglalt tereket a Holnemvolt Vár részeként szintén meg fogják nyitni a nagyközönség előtt.
A Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztésének ügyével május 24-i ülésén a kormány is foglalkozott. A kormányülésen meghallgatták az Állatkert főigazgatója, prof. dr. Persányi Miklós beszámolóját a fejlesztések előrehaladásáról. Ennek alapján az a döntés született, hogy a Pannon Park megvalósítására eredetileg biztosított 25 milliárd forintos forrást további 18,7 milliárd forint többletforrással bővítik. Így mindösszesen 43,7 milliárd forint áll rendelkezésre a beruházás megvalósításához a 2015 és 2020 közötti hatéves időszakban. A Hermina Garázs esetében az eredetileg e célra elkülönített 3,5 milliárd forinton felül további 2,2 milliárd forintnyi többletforrás biztosításáról született határozat.
A megvalósítás várható költségeinek növekedését mindenekelőtt az okozta, hogy a 2014-ben kalkulált árak időközben jelentősen emelkedtek. E tekintetben az egyik legfontosabb tényező, hogy az országban zajló jelentős beruházások számának emelkedésével párhuzamosan felmerülő fokozott munkaerő-kereslet, illetve a szakképzett építőipari munkavállalók munkaerő-piaci kínálatának visszaesése, továbbá a minimálbér emelése a nagyberuházásoknál a vállalási munkadíjak számottevő emelkedését vonta maga után. Emellett a különböző építőanyagok költségei is jelentősen növekedtek, és számos egyéb tényező, így például a forint-dollár-euró árfolyamváltozás is növelte a felmerülő költségeket.
A fejlesztések várható forrásigényének megváltozása a projektek során egyáltalán nem rendkívüli, még kevésbé újszerű jelenség. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1909 és 1912 között lezajlott átépítésére, amelynek során a Főkapu, az Elefántház, a Pálmaház, a Kis- és a Nagyszikla is felépült, a Főváros 1908-ban 1.212.000 koronát irányzott elő. 1909-ben azonban ezt az összeget még 1.728.000 korona, majd 1910-ben további 643.000 korona többletforrással kellett kiegészíteni.
Az állatkerti fejlesztésekkel kapcsolatban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón, amelyen dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, dr. Bagdy Gábor, Budapest Főváros pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója tájékoztatta az újságírókat, egyúttal fel is avatták a fejlesztések részeként elkészült új kiszolgáló zónát. Az érdeklődők megtekinthették az új állatorvosi állomást, a központi takarmánykonyhát, illetve a műhelyeket és egyéb kiszolgáló létesítményeket is.
