JELES MAGYAROK: 250 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENCJELES MAGYAROK: 250 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENCA Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját.

 

JELES MAGYAROK: 250 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENCJELES MAGYAROK: 250 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENCA Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját.

Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 17. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja.

Iskolai tanulmányai sok örömet és szellemi izgalmat okoztak életében, az antik klasszikusok mellett a kortárs írókat is olvasta. 1775-ben adta közre első művét, majd tanárai biztatására lefordította és Kassán megjelentette Bessenyei György korai művét, a Der Amerikanert. 1777-ben pesti és bécsi utazást tett. 1779-ben fejezte be iskolai tanulmányait, és ügyvédbojtárnak állt. 1780-ban mély lelki válságba került, amelyből a felvilágosodott irodalom segítségével lábalt ki. 1784-ben felvették a Miskolcon működő Erényes Világpolgárok elnevezésű szabadkőműves páholy tagjai közé. Sáros és Abaúj megye táblabírája, Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzője volt. 1786-1791 között tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyelőjeként a jozefinus rendszer iskolapolitikájának támogatója, megvalósítója volt. A szabadkőműves páholy megszűnte után belépett az önművelést célul kitűző Rózsa Rendbe. 1788-ban a Magyar Museum c. lap alapítói között volt, majd 1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot.

Miután belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe 1794-ben őrizetbe vették, majd halálra ítélték, de királyi rendelettel kegyelmet kapott. Spielbergben, Kufsteinben, majd Munkácson raboskodott. Szabadulása után családi viszályok közepette, rossz anyagi körülmények között élt. 1804-ben kötött házasságot Török Zsófiával. 1806-ban költöztek Széphalomra. Önállóan gazdálkodott, de mindig tele volt adósággal. Ennek ellenére legtöbb idejét továbbra is nagy célja, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére fordította. Az 1820-as évekig Széphalom volt a magyar irodalom középpontja. Az új írók, mint Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, vagy Fáy András, mind Kazinczynak mutatták be kézirataikat, tőle vártak kritikát és véleményt. Az ő agitációja folytán lett a nyelvújítás országos üggyé. Munkáját kiterjesztette a frazeológiára, a jelentéstanra, a mondatszerkezetre és a szókötési fordulatokra is.

1825-tól részt vett a Magyar Tudós Társaság alapításának munkálataiban. 1831 áprilisában hosszú útra indult, és útleírásain dolgozott. A Felvidéken kolerajárvány dúlt. Közvetlenül a terület lezárása előtt érkezett haza Széphalomra, de sajnos a betegség elől már nem volt menekvés, a kolerajárvány áldozata lett. (Forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu; http://hu.wikipedia.org)

A sorszámozott blokk bélyegképén Kazinczy Ferenc portréja, a keretrajzon pedig életútjának főbb állomásaira utaló montázs található: a Magyar Tudományos Akadémia épülete, írásai és széphalmi lakhelye. Az alnyomaton nyelvújítói tevékenységéhez kapcsolódó szavak, kifejezések illetve kézjegye látható. A blokkhoz tartozó alkalmi boríték főmotívuma az MTA épületének részlete, a bélyegzőn irodalomra utaló kompozíció szerepel.

SO

Megjelenési időpont: 2009. április 2.

Gyártó nyomda: Állami Nyomda

Tervezőművész: Vidák Zsolt

A blokk vágási mérete: 90 x 65 mm. A benne található bélyeg perforációs mérete 40 x 31,5 mm.

www.posta.huwww.posta.hu A blokk 100.000 példányban jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük