A Szentatya január 15-én déli 12 órakor az Apostoli Palota Kelemen-termében fogadta a Hittani Kongregáció plenáris ülésének résztvevőit és beszédet intézett hozzájuk. Megköszönte munkájukat, amellyel Péter utódának szolgálatát segítik, és utalt testület előtt álló legfontosabb feladatokra is.

A Szentatya január 15-én déli 12 órakor az Apostoli Palota Kelemen-termében fogadta a Hittani Kongregáció plenáris ülésének résztvevőit és beszédet intézett hozzájuk. Megköszönte munkájukat, amellyel Péter utódának szolgálatát segítik, és utalt testület előtt álló legfontosabb feladatokra is.

Utalt William Levada bíboros beszédére, amelyben a prefektus ismertette a kongregáció jelenlegi tevékenységét, valamint azt az új felelősséget, amelyet a pápa „Ecclesiae Unitatem" k. Motu Proprio-ja bízott a dikasztériumra, szorosan egybekapcsolva azt az „Ecclesia Dei" Pápai Bizottsággal.

A Szentatya mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a kongregáció az egységet szolgálja. Az egység biztosítása a római pápa feladata, amelyet a tanbeli hűség iránti elkötelezettségével valósít meg. Az egység ugyanis mindenekelőtt a hit egysége. Péter utóda a hit elsődleges őrzője és védelmezője. Jézus bízta rá azt az alapvető feladatot, hogy megerősítse testvéreit a hitben, egységben tartva őket a keresztre feszített és feltámadt Krisztus megvallásában. Erről a szolgálatról nem lehet lemondani. Ettől függ az egyház evangelizáló tevékenységének hatékonysága egészen az idők végéig.

Róma püspöke, akinek tanítói hatalmában a Hittani Kongregáció részt vesz, arra kapott megbízást, hogy szüntelenül hirdesse: „Dominus Iesus" – Jézus az Úr. Ez a hit iránti engedelmességet jelenti, hogy ezáltal az Igazság, vagyis maga Krisztus, továbbra is teljes nagyságában és tisztaságában ragyogjon fel minden ember számára. Ennek megvalósulásával csak egyetlen nyáj lesz, amely az egyetlen Pásztor körül gyűlik egybe – mondta beszédében XVI. Benedek.

Minden idők egyházának elsődleges feladata tehát, hogy megvalósuljon a keresztények közös tanúságtétele a hitről. A pápa ennek a célkitűzésnek megfelelően bízik a dikasztérium elkötelezettségében, amely révén leküzdik azokat a doktrinális problémákat, amelyek még nem teszik lehetővé az egyház és a Szent X. Piusz Testvériség teljes szeretetközösségét.

A Szentatya továbbá örömének adott hangot azért az elkötelezettségért, amellyel a Hittani Kongregáció elősegíti az előzőleg az anglikán egyházhoz tartozott egyének és csoportok teljes integrációját a katolikus egyházba, az „Anglicanorum coetibus" kezdetű apostoli konstitúció értelmében. Ezeknek a csoportoknak a Krisztustól kapott és az egyházi tanítóhivatal által felkínált igazsághoz való csatlakozása egyáltalán nincs ellentétben az ökumenikus mozgalommal. Éppen ellenkezőleg, végső célja az, hogy eljussunk az Úr tanítványainak teljes és látható szeretetközösségéhez.

A pápa emlékeztetett rá, hogy a kongregáció 2008. szeptemberében bioetikai kérdésekkel foglalkozó útmutatást tett közzé „Dignitas personae" címmel. Isten Szolgája, II. János Pál 1995-ben közzétett „Evangelium vitae" k. enciklikáját követően ez a tanbeli dokumentum újabb támpontot jelent az Evangélium hirdetésében, az 1987-ben kiadott „Donum vitae" instrukció folytatásaként.

Az emberi méltóságról közzétett útmutatás olyan kényes témákat érint, mint az élet továbbadásának új terápiai lehetőségei, az emberi embriók és a génállomány manipulációja. A dokumentum újfent leszögezi, hogy minden emberi lényt tiszteletben kell tartani létezése minden pillanatában.

Az egyház nemcsak a hívek lelkiismeretének képzéséhez kíván hozzájárulni, hanem mindazokhoz szól, akik keresik az igazságot és nem pusztán a hit, hanem az értelem érveit is meg akarják hallgatni. Az egyház, amikor az emberi életet érintő biomedika kutatást erkölcsi szempontok szerint minősíti, merít mind az értelem, mind a hit forrásából.

XVI. Benedek ismételten kifejtette, hogy a hit nem akadályozza a tudományos kutatást. Az egyház, szemben azokkal a magatartásokkal, amelyek az igazságot a közvélemény törékeny és könnyen manipulálható megegyezésével cserélik fel, erkölcsi támpontokat nyújt, amelyekben az emberi értelem megfelelő megoldásokat találhat. A keresztény kinyilatkoztatás meghatározott tanításai ugyanis megvilágítják az olyan bioetikai kérdéseket, mint az emberi élet értéke, a személy másokhoz való illetve társadalmi viszonyának dimenziója, a szexualitás egyesítő szempontja és az élet továbbadása közötti összefüggés, az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család központi helye. Az ezekre vonatkozó igazságok, mint a természetes erkölcsi törvény elemei, bele vannak vésve minden ember szívébe, érthetők és befogadhatók a nem keresztények számára is.

A természetes erkölcsi törvény magán az emberi természeten alapul és megérthető minden értelmes lény számára. Ezért lehet az alapja annak a párbeszédnek, amelyet a keresztények az igazságot kereső emberekkel, tágabb értelemben véve a polgári és világi társadalommal kívánnak folytatni.

Ez a minden ember szívébe bevésett törvény alapvetően fontos a jog szempontjából is, valamint szól minden törvényhozó lelkiismeretéhez és felelősségtudatához – hangsúlyozta XVI. Benedek a Hittani Kongregáció plenáris üléséhez intézett beszédében.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük