Petíció az EU-hoz devizahitel-ügyben
2 perc olvasás
A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal (MSZF) petícióval fordult az Európai Unióhoz a devizaalapú hitelek ügyében. Szakértői arra kérik a brüsszeli bizottságot, hozzon határozott intézkedést arról, hogy a Magyarországon és más kelet-európai országokban működő bankok ugyanolyan feltételekkel szolgáltassanak, mint az anyaországban, ne engedjék meg nekik, hogy megsértsék az EU egységes piacpolitikáját, és kettészakítsák az Uniót eltérő hitelezési gyakorlatukkal – tudatta hétfőn az MSZF.
A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal (MSZF) petícióval fordult az Európai Unióhoz a devizaalapú hitelek ügyében. Szakértői arra kérik a brüsszeli bizottságot, hozzon határozott intézkedést arról, hogy a Magyarországon és más kelet-európai országokban működő bankok ugyanolyan feltételekkel szolgáltassanak, mint az anyaországban, ne engedjék meg nekik, hogy megsértsék az EU egységes piacpolitikáját, és kettészakítsák az Uniót eltérő hitelezési gyakorlatukkal – tudatta hétfőn az MSZF.
A Makkos Albert közgazdász által készített anyagban arról tájékoztatják az EU-t, hogy a hitelkárosultak – fizető szándékuk ellenére – képtelenek törleszteni a felvett hitelt és kamatait, tekintettel a bankok által eszközölt uzsorakamatra. Ez az állapot súlyos társadalmi feszültséghez vezetett, és nem csak Kelet-Európában vált tarthatatlanná, hanem Nyugat-Európa számára is elfogadhatatlan, hiszen a társadalmi békét és az EU egységét fenyegeti.
„A bankok tevékenysége túlmutat a kelet-európai kormányok hatáskörén. Az Európai Unió vezetésének színt kell vallania: vagy megszünteti az EU-t bomlasztó banki magatartást, vagy nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU Kelet-Európa kifosztásának puszta eszköze. Az utóbbi esetben tisztában kell lenni azzal, hogy a nemkívánatos állapot az Unió felbomlásához vezethet" – figyelmezteti a Szociális Kerekasztal Brüsszelt.
A közgazdászok és a jogászok arra kérik az EU vezetését, hogy korlátozza a lakossági devizahitelezést Magyarországon és másutt, a hitelt az adott ország nemzeti valutájában számolja, ne pedig idegen valutában, s az emberek abban a pénznemben törleszthessék a tartozásukat, amelyikben jövedelmüket megkeresik. Sürgetik továbbá, hogy a kamatot referencia kamat alapján állapítsák meg, mértéke pedig ne haladja meg az adott ország statisztikai hivatala által megállapított inflációs ráta 1 százalékkal növelt értékét, vagyis tükrözze a nyugat-európai országokban szokásos kamatszintet,
