Révay András: Két intézmény egymásra talált
4 perc olvasás
Fennállásának 160. évfordulóját ünnepli a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese. Működésének időszaka felöleli a magyar zenetörténet legtekintélyesebb részét. Erkel, Liszt, Bartók és Kodály, ezer szállal kötődtek a zenekarhoz és a külföldi vendégművészek névsora is tiszteletet parancsoló.
Fennállásának 160. évfordulóját ünnepli a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese. Működésének időszaka felöleli a magyar zenetörténet legtekintélyesebb részét. Erkel, Liszt, Bartók és Kodály, ezer szállal kötődtek a zenekarhoz és a külföldi vendégművészek névsora is tiszteletet parancsoló.
A jelentős évfordulóra ünnepi kiadvány jelent meg, melyben nagy eseményekről, nagy személyiségekről emlékeznek meg. Ez a füzet olyan zenekar történetét őrzi, amivel Magyarországon senki nem tud vetekedni – állapította meg Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Erkel Ferenc alapította 1853-ban, vezényelte Mahler és Furtwängler vagy az újabb időkben Kobajashi Ken-Ichiro és Fisher Ádám. Lassan pedig már egy éve lesz annak, hogy a zenekar a szavazataival is megerősítette az együttműködési formát, amit az Operaház kínált számukra. Így most két patinás intézmény – az önállóságát érthető módon őrizni kívánó társaság, és a 130 éves Magyar Állami Operaház egymásra találást is köszönthetjük. Sok részletben – hangszervásárlásban, vendégművészek meghívásában – állapodtak meg és ezek a jövőben még finomíthatók. A korábban források nélkül hagyott együttes élete ezáltal kiszámíthatóvá, biztonságosabbá vált. A zenekar fő feladata az operaházi játék és emellett mindig lesz lehetősége arra, hogy koncertpódiumon is megmutassa magát.
Az elnök-karnagyi pozíciót 2014 februárjától Pinchas Steinberg tölti be. Ő a nemzetközi opera- és koncertrepertoár legigényesebb és legnehezebben interpretálható műveinek egyik kiemelkedő tolmácsolója. Az izraeli származású karmester zenei tanulmányait az Egyesült Államokban és Berlinben folytatta, ahol dirigensként 1974-ben lépett először a nagyközönség elé. Azóta vezényelte Európa összes jelentős szimfonikus zenekarát, és visszatérő vendégművészként lépett pulpitusra a legnevesebb operaházakban. Az Operaházban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyei mellett operaelőadásokat is vezényel majd. Véleménye szerint ebben a zenekarban nagyon sok lehetőség van, de még sok munka áll előtte. Egy Operaház meghívhatja a világ legjobb énekeseit, mégsem lesz sikeres, ha a zenekar nem az elvárható színvonalon játszik. Budapesten ez a színvonal elérhető, de szerves egységként kell kezelni a zenekart és az énekeseket. Erre a római Operaház a legjobb példa. Korábban katasztrofális zenekara volt, az utóbbi három évben Riccardo Muti ezt megváltozatta. Hector Berlioz szerint egy rossz énekes elronthatja a saját szerepét, egy rossz zenekar mindenkiét elrontja. Pinchas Steinberg elmondta: a célja, hogy a budapesti zenekar elérje a nemzetközi színvonalat, ezért van itt, ezért vállalta a feladatot.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának egyik érdekessége, hogy egyesületi formában működi és választmány vezeti. Ennek elnöke Király Tibor trombitaművész. Hagyományaikat a szervezeti felépítés őrzi. A tagok megvitatják a lehetőségeket, terveket szavaznak róla, így könnyebb a valóban közös célokat elérni. Ezek a célok egyeznek a leendő karnagy célkitűzéseivel. A Filharmonikusok nevéhez több mint száz mű ősbemutatója fűződik. A Filharmóniai Társaság alapszabálya értelmében különleges figyelmet fordít az új magyar zeneművekre: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kadosa Pál, Szokolay Sándor számos művet ajánlott vagy írt a zenekarnak. A neves külföldi szerzők – mint Brahms, Dvorak, Mahler, Mascagni, Prokofjev, Ravel, Respighi, Richárd Strauss vagy Stravinsky is gyakran vezényelték alkotásaikat a Filharmonikusok élén. Kodály 1933-ban, kifejezetten a Budapesti Filharmóniai Társaság nyolcvanéves fennállásának emlékére írta ünnepi kompozícióját, Galántai táncok címmel. A 160-dik születésnapra Fekete Gyula komponált új művet. Ezzel a zenekar jelezni kívánja, hogy nem mond le a kortárs magyar darabok bemutatásáról. A zenekar közreműködésével készül majd el az a „Baba CD" is, amivel a jövő évben minden kórházi újszülöttet megajándékoznak.
