Révay András: Kis Ország, Sok üzenettel

Közel van, utazási céljaink között mégsem a legelsők között foglal helyet Szlovénia. Pedig valószínűleg sokkal többen és gyakrabban látogatnánk, ha jobban tudnánk, miért is érdemes odamenni.

A két évtizede függetlenné vált EU-tagország, Szlovénia turisztikai helyzetéről, fejlesztéseiről, kínálatáról, épített és természeti vonzerőiről, illetve gasztronómiájáról őexcellenciája Darja Bavdaž Kuret asszony, a Szlovén Köztársaság magyarországi nagykövete szakújságíróknak tartott tájékoztatót. Egy nagykövetnek mindig fontos, hogy jó kapcsolatot tudjon fenntartani azzal az országgal, ahol saját hazáját képviseli. Szlovénia nagykövete számára ez Magyarországgal kapcsolatban nem túl nehéz feladat. Tudom ezt onnan, hogy egyszer, egy korábbi, négyszemközti beszélgetésünk alkalmával már elárulta: 1956. október 23-án született és ez mindig is befolyásolta érzelmeit.

Ám a személyesen túl, más oka is van. Szlovénia címerében több szimbólumot találunk – avat be a titokba a nagykövet asszony. Az egyik a legmagasabb hegy, a Triglav, mely a szlovénok számára különleges jelentőséggel bír. A másik a szlovén tenger, a harmadik pedig három csillag, a magyar történelemből is jól ismert Czillei grófok jelképe. Persze számunkra nem csak ezért érdekes ország Szlovénia. Szomszédok vagyunk, igaz – több évtizeden keresztül elválasztott bennünket a vasfüggöny, de akkor is összekötött a közös történelem. Ma már együtt vagyunk az Európai Unióban, a NATO-ban és e két szervezet értékeit országainkban fontosnak tartjuk. Összekötnek bennünket a magyar nemzeti közösség tagjai, akik Szlovéniában élnek, illetve a magyarországi szlovén kisebbség is.

Szlovénia földrajzi helyzete roppant kedvező. A fővárosától Ljubljanától számított ötszáz kilométeres körzetben Közép-Európa összes fontos városa megtalálható, és ha egy ennél tágabb, ezer kilométeres kört húzunk, akkor abba szinte már egész Európa belefér. Szlovénia területe húszezer négyzetkilométer és ez azt jelenti, hogy a fővárosból az ország bármely szögletébe el lehet jutni egy órán belül. A tengerpart például mindössze 45 percnyire fekszik. Ljubljana érdekes barokk építészeti emlékeket őriz, ugyanakkor kitűnő kiindulópont az ország megismerését célzó kirándulásokhoz. Szlovéniában feltűnően sok a templom. A lakosság létszámához mérve itt található Európában a legtöbb. Minden háromezer emberre jut egy! Az első Bibliát már 1583-ban kiadták, négy évvel az angol, és hét évvel a magyar nyelvű megjelenése előtt. Az országban kiépített autópálya kereszteződés egész Európa számára jelentős. A Barcelonától Kievig húzódó ötödik közlekedési folyosó érinti Koper kikötőjét, ami stratégiai fontosságú Magyarország számára. Szlovénia „zöld ország". Területének 60 százalékát erdők borítják, ezzel Svédország és Finnország mögött a harmadik helyen áll Európában.

Turisztikai szempontból mégsem nevezhető egyhangúnak, hiszen megtalálható benne az Alpoktól kezdve, a Pannon-síkságon és a mediterrán jellegzetességeken át, egy különleges tájegység is, a Karsztvidék. Az Alpok a hegymászók, síelők, raftingolók számára vonzó. A napsütéses órák száma itt kétezernél is több évente. Területén igyekeznek a természetet megőrizni olyannak, amilyen volt. A legnagyobb hegycsúcs, a nemzeti büszkeség, mely a címerből is visszaköszön, 2864 méter magas. Kranjska Gora, a világ síelőinek szinte Mekkája. Itt állították fel a síugrás világrekordját is.

Bohinj már a múlt században is sok turistát vonzott, többek között Agatha Christie-t is. Amikor megkérdezték tőle, szerepelnek-e majd a helyszínek egy következő könyvében, azt válaszolta: „Ezek a helyek túl szépek a gyilkossághoz!" Az átlátszó, türkiz színű folyók gyöngyszeme a SoČa, persze más képzeteket is kelt, ha olasz nevén nevezzük: Isonzó. Katonaként járt itt Hemingway, ő megörökítette a helyszínt a Búcsú a fegyverektől című könyvében. A Karsztvidéken kilencezernél is több, földalatti barlangot tártak fel eddig. A legnépszerűbb a Posztojna-i cseppkőbarlang, melyben egy öt kilométeres szakasz kis villanyvonattal is bejárható.

A híres – 1580-ban alapított – lipicai ménes hazája is Szlovénia. A világ a spanyol lovasiskola nyomán ismeri ezeket az állatokat, melyek koromfeketén születnek és csak három évvel később válnak hófehérré. A szlovén tengerpart nem hosszú, mindössze 46,6 kilométer, de annál változatosabb. Három, középkori városa közül az eredetileg szigeten álló Koper, már az ókorban is ismert volt. Az első században alapított Izola kezdetben ugyancsak szigeten állt, Piran őslakói viszont illírek, később kalózok voltak. Az üdülőhely Portoros, ugyancsak kedvelt célja a turistáknak.

A Pannon-síkság és a stájer vidék nemcsak az üdülőhelyeiről, hanem a borairól is híres. A szőlőművelés a kulturális és természeti örökség része. A világ legöregebb – 400 éves – szőlőtőkéje Mariborban található. Az ország – bár kicsi – 14 borvidék otthona. A borospincék között húsz borút kanyarog. Errefelé a borászat hagyománya egészen a római korig nyúlik vissza, középkori tradícióiról pedig a tágas, veretes borospincék tanúskodnak. Különösen szépek a magyarlakta strehovci, dobronaki és zsitkóci dombvidék lankáin fekvő szőlőskertek, ahol összesen több mint kétszázezer szőlőtőke díszlik.

Érdekes hasonlóságot lehet tapasztalni a két ország étkezési szokásaiban. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből nagyon sok egyezés van. A hagyományos szlovén sonkakészítés rejtelmeibe Kurunczi József mesterszakács avatta be a hallgatóságot. A vágásnál, sózásnál a hús hőmérséklete nem lehet több 4 foknál és a persze tengeri sót kell használni. A só két hétig áll rajta ezt követően – lehetőleg januárban – a ház északi oldalán kiakasztják a falra. Ott marad áprilisig. A keletkezett penészt lemossák, a sonkát bekenik zsírral és mehet a padlásra. Kiderült az is, milyen nagy szerepe van a szélnek. A tengeri szél, a bora szárító hatásának teszik ki még tizenhat hónapig. Különleges ízéhez ez is hozzájárul. (www.slovenia.info)