Révay András: Szlovákia igen – Magyarország nem
5 perc olvasás
Összehasonlító statisztika jelent meg 2015-ben az Európai Unióban nyilvántartásba vett leggyakoribb halálokokról. A 2012-őt alapul vevő vizsgálatban[1] a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról.
Összehasonlító statisztika jelent meg 2015-ben az Európai Unióban nyilvántartásba vett leggyakoribb halálokokról. A 2012-őt alapul vevő vizsgálatban[1] a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról.
Bizonyára sokan vannak, akik emlékeznek még a kálváriára, amit a hatalom annak idején dr. Béres Józsefre kényszerített. Az immunrendszert hatásosan támogató Béres-cseppek feltalálóját minden – akár törvénytelen – eszközzel is gátolni igyekeztek. A Béres-cseppek azóta már ott vannak a gyógyszertárak polcain, ám – szinte ugyanazok – most egy másik feltalálóval próbálnak hasonlóan elbánni. Már évtizedek óta folyik egy kutatás Magyarországon, melynek eredményeit a világ számos országában elismerik. A lényege: vannak olyan hidrogén atomok, melyek magjában a proton mellett egy neutron is van. A nehézhidrogén, tehát a deutérium, és a nehézvíz szerepét a történelemben – többé-kevésbé – jól ismerjük. Egy magyar kutató, dr. Somlyai Gábor még 1976-ban feltételezte, hogy a nehézhidrogénnek élettani hatása is lehet és ezt kezdte el kutatni. Arra volt kíváncsi, mi történik a daganatsejtekkel, ha csökkentett deutérium-tartalmú tápfolyadékba helyezik. Úgy gondolta; a deutérium és a hidrogén esetleg együtt szabályozza a sejtosztódást. A kísérletek kezdetén emlő tumorból és prosztatarákból származó sejtek esetében bizonyosodott be, hogy a deutérium-megvonás roppant hatásosan korlátozza, leállítja a sejtosztódást. Az is kiderült, hogy az egészséges sejtek osztódását nem vagy csak nagyon minimális mértékben befolyásolta. Az első publikáció erről 1993-ban jelent meg az Európai Biokémiai Társaság lapjában. Az azóta eltelt, több mint két évtizedben a kutatás nemzetközivé bővült és a témában három nemzetközi konferenciát is tartottak. Az elsőre, 2010-ben öt országból érkeztek, a másodikra, 2012-ben már nyolc, 2015-ben pedig 11 országból jöttek a kutatók Budapestre. Kanadai és amerikai klinikai kutatók a deutériumcsökkentő zsírmobilizációt nevezték meg a hosszabb túlélés kulcsaként tüdőrákos betegeknél, egy 2016-ban megjelent publikációban. A vizsgálatok Romániában, Japánban, Kínában, Svédországban, Franciaországban, Oroszországban és az Egyesült Államokban is folynak, a kutatók külföldön nincsenek kitéve olyan támadásoknak, mint amit a hazai kutatókkal szemben indítottak.
A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. húsz éve kutat és halad előre a gyógyszerfejlesztés útján, eredményeiket ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Első eredményük, hogy 1999 óta törzskönyvezett daganatellenes állatgyógyszerük van. Az állatorvosok 16 éve használják a deutérium csökkentet vizet Vetera-DDW-25 néven. Kutyák, macskák gyógyításánál igen jó tapasztalatokról számolnak be. Az embereknél alkalmazható gyógyszer elfogadásához viszont olyan vizsgálatsort követelnek meg, aminek az ára 600 millió és egymilliárd forint között van. Ez az összeg pedig jelenleg még nem áll rendelkezésre. 2016. március 22-én jelent meg a hír, mi szerint a HYD Pharma Zrt. megkapta a szlovák etikai bizottságok támogatása mellett a szlovák gyógyszerhatóság engedélyét is, melynek birtokában megkezdődhet a krónikus limfoid leukémiás (CLL) betegek beválogatása a csökkentett deutériumtartalmú készítmény humán fázis II. klinikai vizsgálatába. A vizsgálathoz rövidesen további centrumok, klinikák csatlakoznak Belgiumban és Szerbiában. A klinikai vizsgálat lefolytatásának várható időtartama másfél év. Ezzel a HYD Pharma Zrt. és leányvállalata a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. jelentős lépést tett egy új, nagy hatékonyságú és mellékhatás-mentes daganatellenes humán gyógyszer törzskönyvezése felé.
A hírrel kapcsolatban megkerestük a feltalálót, dr. Somlyai Gábort, aki a magyarországi késlekedés okáról elmondta: Az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága döntött úgy, hogy nem adja meg az etikai engedélyt a magyarországi klinikai vizsgálathoz! Az indoklásban 24 évvel ezelőtti érvek köszöntek vissza. Az egyik érv például az volt, hogy szerintük nem várható eredmény a klinikai vizsgálattól. Az fel sem merült, hogy a vizsgálat épp a hatás igazolását szolgálná, az eredményt ők mégis előre tudják. Pár hete a Magyar Tudományos Akadémia akadályozta meg, hogy az előre kiadott program szerint dr. Somlyai Gábor előadást tartson kutatásairól az MTA vendégházában. A társadalom fejlődése abban mérhető, hogy még vagy már nem égetnek el a máglyán eretneknek ítélt kutatókat, de egyébként nincs jelentős elmozdulás a középkorhoz képest – foglalta össze tapasztalatait a kutató.
[1] http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Causes_of_death_statistics/hu
