Tizennyolc galériába hívták a vizuális művészetek iránt érdeklődőket a budapesti galériás negyedben – az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén – a 12. Műgyűjtők éjszakáján. A programok között kiállítás-megnyitók, tárlatvezetések és koncertek között válogathatott a közönség. Aki lemaradt az eseményről, egy kellemes élményt szalasztott el, ám több érdekes kiállítással ezután is várják a publikumot.

  

Tizennyolc galériába hívták a vizuális művészetek iránt érdeklődőket a budapesti galériás negyedben – az V. kerületi Falk Miksa utcában és környékén – a 12. Műgyűjtők éjszakáján. A programok között kiállítás-megnyitók, tárlatvezetések és koncertek között válogathatott a közönség. Aki lemaradt az eseményről, egy kellemes élményt szalasztott el, ám több érdekes kiállítással ezután is várják a publikumot.

 A tizennyolc – egyenként valóban nagyon érdekes, és értékes szórakozást kínáló – helyszínről lehetetlen tudósítást adni, ezért, vállalva az önkényesség vádját is, ez alkalommal csak egy eseményt választottunk ki. Tettük ezt annál is inkább, mert a Haas Galériában a kortárs magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja, az 1925-ben született Papp Oszkár válogatott műveiből láthatunk kiállítást Sorsképek címmel. A művész életművének egyik legjelentősebb részét alkotó fejsorozat mintegy félszáz darabja került most a közönség elé és megtekinthető is marad egészen május 30-ig.

 Papp Oszkár művészeti életünk sokfelé tájékozódó, különböző műfajokkal és technikákkal kísérletező, de különösen jelentős eredményeket mégis inkább a tűzzománccal elérő képviselője. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1945-ben kezdte, a történelmi sorsforduló idején. A „Fényes szelek" művésznemzedékének öntudatos képviselőjeként robbant be a közéletbe. Indulásakor szemléletét az absztrakt – szürreális törekvések jellemezték, később a természet organikus és strukturális rendjének kutatása érdekelte. Az ember és a természet kapcsolatát kívánta megragadni. Rajzain különböző nyelvezetű „vizuális párbeszédet" folytat a természettel. Érdeklődésének másik területe, a mitológia világa. Az 1970-es évektől készült – gyakran sorozatban komponált – műveiben a kétféle világ szintetizálására vállalkozik.

A tárlatot megnyitó Donáth László nem véletlenül emelt ki bibliai hasonlóságot: „ő az, aki teremt, a maga képére és hasonlatosságára" – mondta a művészről. Ha megnézzük a képeken a fejeket, mégis azt látjuk, hogy egyik sem ő, és egyik sem hasonlít a másikra. Nála a sors és a teremtés, mintha váltófogalmak lennének. Kevés olyan kortárs művész van, akinek a műveiben olyan erősen lenne jelen a sors. A fejek közül az első 1956-ból származik! Mégis, a sors nem isteni végzet – akár lehetne más is. Emberek, társadalmak egymásra hatása. Papp Oszkár az a művész, akinek nincs diplomája, mert ő maga úgy döntött, hogy ne döntsenek róla mások. Életműve mégis igazolja, hogy kiemelkedő alkotóvá érett.

A kiállítás megnyitásakor a művész maga is elmondta: az alkotás soha sem a foglalkozásom, sokkal inkább mindig a hivatásom volt. Minden szabálytalanságot elkövettem, amit csak lehetett. A fejsorozatnak több „rétege" van. Az első, a korai képek, majd a nyolcvanas években egy újabb társult hozzá, a jellemrajzok. Összességükben így lettek sorsképek; ez volt – ez van – és még más is lehet. A legelső kiállításon Hamvas Béla is megjelent, majd a képek láttán megállapította: ezek alkalmasak meditációs objektumnak. Használjuk tehát a sorozat képeit arra, amire valók! Álljunk meg néhány percre – vagy legalább egy pillanatra – egy – egy kiválasztott kép előtt és engedjük, hogy a maga módján hatni tudjon ránk.

Papp Oszkár festményeinek formanyelve gazdag. A friss színekben pompázó, látványszerű megjelenítés, a mozgékony ecsetkezelés, a motívumok szerkezetére szorítkozó konstruktivitás, a szürreális, víziószerű megoldások és a nonfiguratív képmegoldás mind, egyaránt része eszköztárának. A technika is változatos. A festett háttérre olykor homokból, apró szemű kavicsokkal készít plasztikus képeket. Nagy erénye, hogy képesek vagyunk őt megérteni, hogy elfogadjuk róla: már a pályája elején odaállt azon emberek mellé, akiknek fáj valami, akiknek vigasztalásra van szükségük. Megértjük magunkat is, hogy saját sorskérdéseink elé állítva, folyamatosan választásra kényszerülünk. Papp Oszkár abban segít, hogy mindezt vállalni tudjuk.

A kiállított művek megtekinthetők a Haas Galéria weboldalán is: http://www.haasgaleria.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük