Sajtmustra Nagyegyházán A Hangistállóban

Most jött el az ideje annak, hogy a hazánkban működő több mint száz kézműves sajtkészítő összemérje tudását. A vetélkedő ötlete a Kis- Közép- Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesületététől származik, amely 2013. október 12-ére, az I. Magyar Sajtmustrára invitálta kollégáit. Az I. Magyar Sajtmustrát október 12-én szombaton gyönyörű, napos időben Nagyegyházán rendezték meg.

A megnyitóban Kovács László, az egyesület elnöke elmondta, hogy hazánkban egyre népszerűbb a házi sajtkészítés. Az emberek sorra osztják meg tapasztalataikat a tejtermékek házi előállításával kapcsolatban, s a változatos paletta nem csupán a sajtüzemek méretére, hanem a feldolgozott tej fajtáira is vonatkozik. Az I. Magyar Sajtmustrán számtalan termelő mutatta be portékáját, tehén, kecske, juh és bivaly tejtermékeit.

-A rendezvény célja a magyar sajtkészítő szakma összefogása, a mikro-, kis-, közepes- és nagyüzemek szakmai és mentális közeledése – hangsúlyozta az elnök. – A sajtkészítők számára a Sajtmustra jól példázza, hogy nem konkurenciái egymásnak! Amíg a magyar boltok polcain 500-600 millió liter import tej és többféle tejtermék található, addig elengedhetetlen, hogy a magyar termék kizárólag célzottan, határozott és megfontolt lépésekkel, egymást segítve jelenjen meg a hazai piacon. Csak így tudják a külföldi termékeket visszaszorítani.

A megnyitót követő sajtótájékoztatón Kiss Ferenc, a Kiss Házi Sajt Manufaktúra tulajdonosa a hazai sajtkészítés múltjáról beszélt. A körösladányi sajtmester emlékeztetett a szürkemarha- tenyésztés többszáz éves hagyományára, s arra, hogy ezt az állatot nem fejték, így a tejfeldolgozás is csak a svájci tehenek térhódításával került az élelmiszeripari ágazatok palettájára. Aránylag „új" a házi sajtkészítés szakmája is, ezért szükséges a megfelelő szakemberek képzéséről gondoskodni – hívta fel a résztvevők figyelmét.

Szintén a szakképzés hiányáról panaszkodott Bárány Barnabás, a Bokri Juhsajt Különlegességek, a HIKSZ Kft. cégvezetője.

A verseny különleges attrakciója volt, hogy a sajtkészítők egységesen, kétszer az esemény folyamán, elkészítették a Sajtmustra Sajtját. Pozsa Panni adta az ötletet, aki részt vett a KKASE – Sajtkészítők Egyesülete augusztusban megszervezett külföldi tanulmányútján. A szakmai úton résztvevő többi sajtkészítő is lelkesen csatlakozott hozzá: Nagy László és Szabó Ildikó Nagyigmándról felajánlottak 300 liter tejet, illetve az EtyekTej Ödön majori tehenészete szintén 300 liter tejet adott a produkcióhoz. A sajtkészítési bemutatónak a közönség is részese lehetett! Egy monumentális 300 literes rézüstben fatüzeléssel készült el a két nagy guriga sajt, egy délelőtt és egy délután.

A Sajtmustra ideje alatt egy szakmai zsűri ingyenesen osztályozta és elbírálta a sajtversenyre benevezett sajtokat, így a sajtkészítők kaphattak – mondhatni – egy állapot-fotót jelenlegi termékeikről. Ez a mérföldkő számukra irányt is tud mutatni, miben és merre fejlődhetnek tovább és tökéletesíthetik termékeiket, hiszen a cél: minőségi termék előállítása!

Két nagy kategóriát indítottak a sajtvetélkedőn: tehéntejből készült sajtok kategóriáját (-túrók, -friss- és lágysajtok, -érlelt félkemény- és keménysajtok, -ömlesztett sajtok, -desszertsajtok) és a kecske-és juhtejből készült sajtok csoportját (-túrók, -friss- és lágy sajtok, -érlelt sajtok, -ordák, zsendicék).A sajtversenyből a közönséget sem hagyták ki! Az I. Magyar Sajtmustrán az odalátogatók nemcsak vásárolhattak a sajtokból, hanem minősíthették is azokat, szavazhattak az. I. Magyar Sajtmustra legjobb sajtjára, és az I. Magyar Sajtmustra legjobb sajtkészítőjére.

Az esemény házigazdája a nagyegyházi Hangistálló, az egykori Batthyány grófok birtokán álló hajdani istálló volt. Az ötszáz négyzetméter alapterületű, több mint száz éves istállóépület jelenlegi üzemeltetője a Hangistálló Nonprofit Kft., ügyvezetője Ribli Ilona csellóművész, aki megálmodta, majd a 300 lelkes falu összefogásával megvalósította a faluközösség kultúrházát.

Az istálló adottságaiból adódó tágas tér nemcsak hangversenyeknek, esküvőknek, közösségi eseményeknek ad otthont, hanem lehetőséget ad a helyi specialitások megismertetése, a magyar kultúra hagyományainak megőrzése. Üzemeltetői elkötelezték magukat arra, hogy a Magyar Sajtút Hálózathoz csatlakozva, a Völgy Vidék Sajtút egy sajtmegállójának adnak helyet a jövőben.

A szakmai programok mellett a gyerekeknek kialakítottak egy alkotó sarkot, ahol lerajzolhatták az esemény főszereplőit, a teheneket és bocikat, de kipróbálhatták a vajköpülést és megnézhették a sajtkészítést.

A program esszenciáját az adta, amikor a gasztronómia találkozott a zenével, ez tette teljessé az emberi érzékelést a nap folyamán – íz, illat, látvány, tapintás, hallás – komplex élményét nyújtva az odalátogatóknak. Ennek érdekében a nap folyamán két ízben – délelőtt és délután – hallhatták a kiváló erdélyi tangóharmonikás, Szász Szabolcs játékát, aki – a sajtokhoz illően – francia zenét játszott, de miután itt magyar sajtkészítők szerepeltek magyar sajtokkal – nem maradhatott el a magyar népzene sem. Kiss Gy. László Liszt Ferenc díjas tárogatóművész a kuruc idők dallamai mellett erdélyi, rábaközi és dunántúli népzenét mutatott be. Délután négy órától pedig a Danubius vonósnégyes adott koncertet, melyen Weiner Leó és Rózsavölgyi Márk verbunkos művei hangzottak el.

Az igényes zenei produkciók mellett fontos cél volt, hogy látogatók semmiben se szenvedjenek hiányt. Az EtyekTej Ödön majori tehenészeti telepéről, a 43212-es fülszámú Bori nevű, Holstein fríz üsző borjú a Sajtmustráért vérét hullajtotta, hogy a húsból készült finomságokkal – levessel és gulyással – megörvendeztethesse az embereket. A hatalmas bográcsokban készült étkek pillanatok alatt elfogytak, csakúgy, mint a frissen köpült vajjal megkent kenyér.

Jól debütált az I. Magyar Sajtmustra, várjuk a folytatást!

Duna Csilla

Fotó: Mészáros Cecília