SANZ BRIZ, AZ EMBERMENTŐ — Arcadi Espada könyvének bemutatója

Őexcellenciája Enrique Pastor de Gana, Spanyolország nagykövete, Pilar Cortés, az Espasa Calpe könyvkiadó főszerkesztője és Dr. Dobos Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára mutatta be Arcadi Espada, az El Mundo napilap újságírójának idén spanyolul megjelent En nombre de franco: los héroes de la embajada de España en el Budapest nazi című könyvét a Spanyol Nagykövetség gyönyörű épületében.

Őexcellenciája Enrique Pastor de Gana, Spanyolország nagykövete, Pilar Cortés, az Espasa Calpe könyvkiadó főszerkesztője és Dr. Dobos Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára mutatta be Arcadi Espada, az El Mundo napilap újságírójának idén spanyolul megjelent En nombre de franco: los héroes de la embajada de España en el Budapest nazi című könyvét a Spanyol Nagykövetség gyönyörű épületében.

Az előadók

Espada, az író

Arcadi Espada könyve Ángel Sanz Briz spanyol diplomatáról szól, akinek a mellszobrát a követségen felállították. Személyét a krónikák – sajnálatosan – kevéssé említik, pedig a holokauszt idején az embermentésben éppoly fontos szerepe volt, mint Raoul Wallenbergnek vagy Giorgo Perlascának.

Ángel Sanz Briz mellszobra a Nagykövetéségen

Ángel Sanz Briz (1910-1980) a második világháború alatt, 1944-ben a semleges Spanyolországot ügyvivőként képviselte Budapesten. Amikor értesült a deportálásokról és a holokauszt gázkamráiról, azonnal házakat vásárolt a nagykövetség pénzén, hogy oda szefárd (azaz spanyol származású) zsidókat elhelyezzen. A mentéshez saját vagyonát sem kímélte, többeket bújtatott el a nagykövetség épületében is. A náci vezetéssel 200 fő védelem alá helyezéséről tudott megállapodni. Ezt 200 családra változtatta, majd a „rokonaikat" is szefárdoknak nevezte, így összesen 5200 főnek nyújtott menedéket. Csupán arra kellett vigyáznia, hogy a 200-as számnál ne adjon ki több menlevelet. Olasz kereskedő barátját, Giorgio Perlascát (1910-1992) 1944 októberében visszahozta a letartóztatásból, és neki is spanyol útlevelet szerzett. Amikor Sanz Brizt 1944 végén a kormánya Svájcba helyezte át, Perlasca – magát spanyol diplomatának kiadva – folytatta a küldetését. Gyógyszereket, élelmet szállított a védett házakba, további menleveleket állított ki. Addig tudta halasztani a zsidók deportálását, amíg a szovjet katonák elérték az országot.

Ángel Sanz Briz fényképe

A Jad Vasem intézet 1991-ben Sanz Brizt posztumusz tüntette ki a Világ Igaza címmel. 1994-ben a magyar kormány a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét adományozta neki. Emlékét márványtábla őrzi az egykori védett Szent István park 35. számú ház falán valamint a Spanyol Nagykövetség homlokzatán, az Eötvös utca 11/b szám alatt.

Dobos Erzsébet

Espada történetének megírásában nagy segítséget nyújtott Dr. Dobos Erzsébet. Arcadi Espada megtudta, hogy Dobos professzorasszony Megmenekültek című, 2010-ben megjelent könyve is ezzel a témával foglalkozott, megkereste és magyarról spanyolra fordításokat és további részletek kutatását kérte tőle. Végül megbízta azzal, hogy a magyar és spanyol diplomatáknak mutassa be az egyelőre csak spanyolul és olaszul olvasható művét. Reméljük, egyszer megjelenik majd magyarul is.  

A nagykövet úr őexcellenciája személyes ügyének tekintette és szorgalmazta a több évvel ezelőtt elkezdett munkálatok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. Beszélt a ház történetéről, amely sok érdekességet tartogat, de egyben a magyar történelem része is. Megemlékezett Farkas Zoltánról, aki a követségen ügyvédként segítette az akkor ott dolgozó tíz ember kemény feladatát. Kiemelte a könyv tudományos voltát és komoly bibliográfiai apparátusát. Végül megköszönte a madridi külügyminisztérium támogatását a kutatáshoz.

A tanú és túlélő, Harsányi Iván

A helyszínen egy túlélő, Harsányi Iván igazolta a történetek eredetiségét, aki segítette a kutatásban a szerzőt. Arcada Espada meghatottan vette tudomásul a 60 évvel ezelőtti eseményeket, máig beleremeg abba az iszonyatba, ami előfordulhatott. Ángel Sanz Briz ugyanis nem a spanyol kormány megbízásából, hanem saját jóérzésétől vezérelve cselekedett. Döbbenten látja az Élet Menete emlékezéseit a Duna-parti cipőknél (Pauer Gyula alkotását) azokra, akiknek a nyilasok fölöslegesen oltották ki az életét.

A Nagykövetség hallja

A Spanyol Nagykövetség neoreneszánsz, historizáló házát az Eötvös József utca 13-ban eredetileg (Weber Antal tervezte 1875-ben) a Deutsch-Hatvany zsidó család építtette. Őket 1879-ig Deutsch-nak, 1897-ig hatvani Deutschnak nevezték. 1879-ben kaptak az osztrák-magyar uralkodótól (I. Ferenc Józseftől) bárói ás felsőházi tagsági rangot Hatvany néven. A család máig leghíresebb tagja báró Hatvany Lajos, a Nyugat című irodalmi lap főszerkesztője.   Elődeinek mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemeik és gyáraik voltak (cukorgyár). 1913-ban a szerencsétlennek számító Eötvös utcai 13-as számot 11/b-re változtatták. 1921-ben lett a Spanyol Nagykövetség rezidenciája, amit máig használ. A II. világháborúban, 1944-től a semleges Spanyolország képviselete működött benne Ángel Sanz Briz vezetésével. A szocializmus idején is megőrizte független területét. 2008-ban az épületet eredeti alakjában felújították. Franco tábornok 1975-ös halála után szintén megtartotta eredeti státusát. Jelenleg is folyamatosan a Spanyol Nagykövetség rezidenciája.

DOBI ILDIKÓ