A számmisztika számokkal foglalkozó ezoterikus rendszer. Alapvetése, hogy a számok nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mutatóval, fontos jelentésekkel is bírnak és az emberek sorsát a földön a számok irányítják. Egyesek tudománynak, mások áltudománynak tekintik, véleményem maradjon az én titkom. Inkább azt kerestem, hogyan alakultak ki a számok nevei. Ha 1-10 között sikerrel járok, a többi már gyerekjáték.

Az „egy” a legősibb szavaink közé tartozik. A Halotti Beszédben már előfordul. Tilutoá üt „igy” fa gyimilcsétül.Tulajdonképpen közelre mutatók névmás is, a többi közül ez az egy, amelyik itt áll hozzám közel.

A „kettőaz osztják „ketken vag” (kettévág) emlékét őrizheti. Egyébként csak ez a szám fordul elő más alakváltozatban is. Két ember. Kettőn áll a vásár. Nem felcserélhető megjelölés.

A „három” a finnugor nyelvcsalád vogul szókincséből ered, a vogulok „korem”-nek mondták a hármas számot. Fontos eleme a népmeséknek, a jóindulatú tündér teljesíti a szegény ember három kívánságát.

A „négy” nyelvészek szerint a finn „neljä”, a lapp „nöllje” szóból ered. Életünkben is fontos szerepet játszik, négy évszak, négy égtáj. Az ókorban azt tartották, hogy az élethez négy elem szükséges. Víz, tűz, levegő, föld. Nagyjából igazuk is volt.

Az „öt” a vogul „eit”, a zürjén „vit”, vagy a lapp „üt” szóból származik. Az ötszög (pentagon) minden oldala egyforma hosszú, minden szöge egyenlő nagyságú. Minden aránya aranymetszés. Ez utóbbit szeretném majd egyszer részletesebben is kifejteni.

Az etimológiai szótárban a „hat” szócikknél a következő meghatározás található: „ötnél eggyel több számnév”, vogul nyelven „kat”. Köszönjük, további kutatások szükségesek, majd rajta leszek. Érdekes, hogy igeként is használatos.

A „hét” szó vitatott, egy nyelvészeti cikkben a görög „hepta” szóból eredeztették. Mások szerint a „hat” számnévből származik. Egyben biztosak lehetünk. A hét (időszak) hét napból áll, elégedjünk meg ennyivel.

Az ősmagyarok a „nyol” kifejezést használták, ebből ered a „nyolc” szavunk. A finnugor korban sokáig hetes számrendszert használtak, a „nyolc” az új, magasabb egység első száma lehetett.

Finnugor nyelvekben a „kül”, vagy „kil” számnevet használják a „kilenc” megjelölésére. Innen eredhet mai szavunk. Úgynevezett Motzkin-szám, az első páratlan összetett szám. Bővebbet a Google-keresőben.

A „tíz” a nyelvkönyvek szerint iráni eredetű szó, az óperzsa „dasa” számnév változata. Ennél feladtam a további kutatást. képtelen voltam rájönni arra, hogy lesz az egyikből a másik. Ezért elnézést kérek az Olvasótól.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük