Szélessávval a fenntartható városokért

A Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és hazánkban működő környezettudatos svéd vállalatok részvételével rendeztek konferenciát április 25-én, Budapesten. A SimbioCity az idei Green Sweden programsorozat első eleme, amelyet a svéd állam képviselői és svéd vállalatok indítottak el Magyarországon 2010-ben.

A Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és hazánkban működő környezettudatos svéd vállalatok részvételével rendeztek konferenciát április 25-én, Budapesten. A SimbioCity az idei Green Sweden programsorozat első eleme, amelyet a svéd állam képviselői és svéd vállalatok indítottak el Magyarországon 2010-ben.

A SymbioCity a fenntartható városok fejlesztését célzó kezdeményezés, amely különös figyelmet szentel a modern város működési folyamatai közötti kapcsolódásoknak és szinergiáknak – mindazon megoldásoknak, amely lakói számára élhetőbb környezetet biztosít. A rendezvény egyik fő támogatója az Ericsson Magyarország volt. A konferencián Jakab Roland a vállalat vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogyan támogathatja az infokommunikációs technológia (IKT) a városok fenntartható fejlődését.

„Az információs társadalom világából a behálózott társadalom világa felé haladunk, ahol nem az információhoz való hozzáférés megléte a kérdés hanem az, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni az információból. – emelte ki előadásában Jakab Roland, majd hozzátette:

"Egy város sikerességét az határozza meg, hogy az ott élők, a vállalkozások és a civil szféra szereplői közötti kapcsolatok létrejöttét hogyan tudja elősegíteni, majd fejleszteni. Az Ericsson jövőképe szerint minden, aminek előnyére válik egy hálózati kapcsolat csatlakoztatva lesz. A szélessávú technológia olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyek mindegyike jelentős mértékben hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez."

„Az Ericsson ügyfeleivel és partnereivel azon dolgozik, hogy hasznos IKT megoldásokat találjon különböző iparágakban tevékenykedő ügyfelei számára – legyen szó távdiagnosztikáról vagy e-recept rendszerről az egészségügyben, elektromos autók töltéséről az autóiparban vagy intelligens hálózatokról és mérőórákról az energetikában.

Nemrég Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára is állást foglalt az IKT-technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett. A Szélessávú Bizottság a Digitális Fejlődésért tavaly októberben tartott genfi ülésére küldött üzenetében kifejtette: „Az információs és kommunikációs technológiák alapvetően átformálják világunkat, nincs olyan területe életünknek, amelyre nem lennének hatással. Több mint öt milliárd mobiltelefon-előfizetést és több mint kétmilliárd internetes kapcsolatot tartunk számon; amennyire csak lehet, élnünk kell e technológiák nyújtotta lehetőségekkel, hogy a világot jobb hellyé tegyük."

Zöld megoldások az Ericssontól

A vállalat komoly erőfeszítéseket tett a zöld telefónia ügyéért is: fejlesztéseinek köszönhetően mobil bázisállomásai évről-évre nagyobb kapacitással és alacsonyabb energiafelhasználással működnek. A „bölcsőtől a sírig" elv alapján már a termékek tervezése során fontos szempont az anyag- és energia-felhasználás hatékonysága, a termék életciklusának végén pedig a fenntartható visszagyűjtés és megsemmisítés lehetősége.

Az életciklus-értékelés hosszú hagyományokra tekint vissza az Ericssonnál, és részét képezi a gyakorlati energia-hatékonyság terén végzett kutatói és fejlesztői munkának. A budapesti K+F központban már több mint 1200 magyar mérnök és informatikus kutatja és fejleszti azokat a high-tech megoldásokat, amelynek eredményei hozzájárulnak az Ericsson csoport által meghatározott szénkibocsátás csökkentéséhez. A Magyar Telekom számára tavaly elindított 4G fejlesztés nemcsak a felhasználói igényeket, de a fenntárhatóság kívánalmait is szem előtt tartja: az Ericsson technológiája a Magyar Telekom költséghatékonysági és mintegy 50%-os energia-megtakarítási céljait is el tudja majd érni.

A SZÉLESSÁVÚ HÍD számokban

A JELENLEGI HELYZET

9 Gt: A nemzetközi megegyezés szerinti, 2°C-os célkitűzés alatti globális hőmérsékletnövekedés megtartásához ennyi további megtakarításra van szükség az üvegházhatást okozó gázok tekintetében – ez a kibocsátási rés.

171 milliárd USD: A becsült éves befektetés, amennyiben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kerül majd évente 2030-ra, ha a globális kibocsátási szintet nem stabilizáljuk.

AZ IKT POTENCIÁLJA

7,8 Gt: A potenciális csökkenés a globális kibocsátásban az IKT-megoldások révén 2020-ra – a globális kibocsátás 15%-a

87%: A mérték, amennyire az IKT-technológiák lefedhetik a kibocsátási rést, az UNEP kibocsátási résre vonatkozó jelentése szerint

2,5%: Az az százalékos GDP-növekedés, amelyet a szélessávú penetráció 10% növekedése okozhat Kínában

25%: A kibocsátás mértékének csökkenése, amelyet az IKT-technológiák okos használata eredményezhet Németországban

2,8 tonna: A TeliaSonera (svéd távközlési vállalat) egyes alkalmazottai által 2007-re a Smart Work kezdeményezések révén megtakarított CO2 mennyiség

12,3 milliárd USD: Az a mennyiség, amelyet a nagy USA vállalatok évente megtakaríthatnak az energiafogyasztás terén a számítási felhő alkalmazásával

450 millió tonna: Ennyi CO2 kibocsátás takarítható meg évente Indiában az IKT-megoldások révén 2030-ra

A JÖVŐKÉP MEGVALÓSÍTÁSA

4 célkitűzés – a Szélessávú Bizottságtól (Broadband Commission), hogy a szélessávú technológia mindenki számára elérhető legyen

10 ajánlás – ebben a jelentésben, hogy a jövőkép cselekvésre legyen váltható az alacsony szénfelhasználású jövő érdekében

A Szélessávú Híd Jelentés: Az IKT-vel egy alacsonyabb szénkibocsátású gazdaságért Szélessávú Bizottság a Digitális Fejlődésért  legújabb jelentése, amelyet a Bizottság az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokhoz és a Rio+20 Konferenciához való hozzájárulásként adott ki.
A Jelentés elérhető a www.broadbandcommission.org web címen.