A Barberini-palota

A Baberini-palotaRómai nevezetességei, látnivalói végtelenek, felsorolhatatlanok. De nem is kell fáradni ezekkel, arra valók az útikönyvek. Van azonban olyan fontos létesítmény is, amelyen az útikönyvek átsiklanak, két sorban említik meg. Ilyen például a Barberini-palota. Legjobb, ha metróval megyünk az EUR-Magliana állomásig, onnan gyalog. De mielőtt a felszínre vezető mozgólépcsőre lépünk, álljunk meg egy pillanatra az állomás mozaikjainál, amelyet Lossonczy Tamás, Kossuth-díjas festőművész (Bp. II. ker. díszpolgára) készített húsz évvel ezelőtt, pontosabban az ő terve nyerte meg a kiírt nemzetközi pályázatot.

A Baberini-palotaRómai nevezetességei, látnivalói végtelenek, felsorolhatatlanok. De nem is kell fáradni ezekkel, arra valók az útikönyvek. Van azonban olyan fontos létesítmény is, amelyen az útikönyvek átsiklanak, két sorban említik meg. Ilyen például a Barberini-palota. Legjobb, ha metróval megyünk az EUR-Magliana állomásig, onnan gyalog. De mielőtt a felszínre vezető mozgólépcsőre lépünk, álljunk meg egy pillanatra az állomás mozaikjainál, amelyet Lossonczy Tamás, Kossuth-díjas festőművész (Bp. II. ker. díszpolgára) készített húsz évvel ezelőtt, pontosabban az ő terve nyerte meg a kiírt nemzetközi pályázatot.

   A Barberini-palotába lépve nézzünk fel a freskókra is, amelyeket Pietro da Cortona készített. Az épület tulajdonképpen egy múzeum, korabeli bútorokkal, tárgyakkal és káprázatos festmény gyűjteménnyel. Amelyet Neri Corsini bíboros alapított. A műtárgyak gyarapításánál nem volt hátrány, hogy a főpap édestestvére XII. Kelemen pápa (Lorenzo Corsini) volt, aki családi gyűjteményének gondozását öccsére bízta és fejlesztéséhez az anyagi eszközöket biztosította. A XIX. század végefelé államosították a múzeummá növekedett családi gyűjteményt, egy sor egyházi birtokkal együtt. A második világháború után az olasz állam megvásárolta a Barberini-palotát, amelybe Corsini hagyatékán kívül sok más múzeumból is átvettek festményeket, szobrokat. Az olasz állam a mai napig vásárol nemzetközi aukciós házaknál értékes festményeket, műtárgyakat.

   Nem szeretem a pletykákat, de a pápák történetével foglalkozó irodalom egyöntetűen leszögezi, hogy a Barberini család tagjaként VIII. Orbán pápa huszonegy éves uralkodása önmagában is figyelemre méltó, de ez volt az utolsó olyan időszak, amely alatt a Pápai Állam terjeszkedni tudott. VIII. Orbán volt az utolsó olyan egyházfő, aki családjának igen nagy előnyöket juttatott.

   A Barberini-palota képtárának anyagát nem a szokásos módon, nemzetenként csoportosították, hanem korszakonként. Itt őrzik a XIV. századi festő, Simon Martini talán egyetlen hiteles alkotását. Legjelentősebb törzsanyagát a Quattrocento (XV. század) mesterei közül Filippo Lippi, Francesco Francia, Pietro da Cortona, Lorenzo Lotto, Andrea del Sarto, Tiziano, Tintoretto művei alkotják. Elképesztő névsor. A külföldi mesterek közül kiemelkedik Holbein VIII. Henrik arcképe amelynek megvételére, vagy cseréjére a brit kormányok többször is kísérletet tettek.

Láng Róbert