Az EP egy olyan jelentést készít elő, mely az EU majdani kibővítésének jelentős lelassítása mellett érvel. Az EUobserver által ismertetett tervezet szerint a gyors bővítés egy széttöredezett Unió kialakulásához vezethet.

Az EP egy olyan jelentést készít elő, mely az EU majdani kibővítésének jelentős lelassítása mellett érvel. Az EUobserver által ismertetett tervezet szerint a gyors bővítés egy széttöredezett Unió kialakulásához vezethet.

Megfelelő konszolidáció nélkül a további bővítés az Unió többszörös tagoltságához vezethet, melyben a mag-országok szorosabb integráció felé mozdulnak el, a többiek pedig a peremre szorulnak – állítja egyebek között az a jelentéstervezet, melyet a német néppárti Elmar Brok készít elő a külügyi bizottság számára. A dokumentum, melyről a szakbizottság májusban, a plenáris pedig várhatóan júniusban szavaz, azt javasolja, hogy a belépni szándékozó országoknak az EU-val való politikai kapcsolatok szélesebb tárházát ajánlják fel. Jelenleg az EU a tagságra ácsingózó országoknak vagy a teljes tagságot kínálja fel, vagy pedig a szomszédságpolitika keretében fűzi szorosabbra a szálakat velük.

A jelentés, mely nagy hangsúlyt helyez az EU saját befogadóképességére, várhatóan nem okoz túl nagy örömet olyan államoknak, mint Ukrajna vagy Grúzia, melyek már jó ideje arról próbálják meggyőzni Brüsszelt, hogy alkalmasak a tagságra. A dokumentum ugyancsak csapást jelent Törökország számára is, mely annak módosítása mellett lobbizik. A tervezet egyébként egyfajta burkolt célzásként megjegyzi, hogy minden egyes új tagállam befolyással lehet az uniós politikákra és a költségvetésre, emellett hatással lehet magára az Unió természetére is.

EP-források szerint a jelentés széles körű támogatást élvez, főként olyan országok képviselői részéről, akik még 2004 előtt lettek az EU tagjai. A később csatlakozott államok képviselői, akik például kiállnak Ukrajna uniós csatlakozása mellett, ugyanakkor nem kedvelik annak hangvételét.

Jelenleg két ország van tagjelölti státuszban (ezek Horvátország és Törökország), miközben Albánia, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Koszovó, és Bosznia-Hercegovina az ígéretek szerint egy későbbi időpontban kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat.

BruxInfo