Akinek A Tankönyveiből Milliók Tanultak... – EUROASTRA

70. születésnapja alkalmából köszöntötték kollégái, barátai Alföldy Jenőt, a Nemzeti Tankönyvkiadó nagysikerű szerzőjét. A korábban érdemes tankönyvíró címmel kitüntetett szerző irodalomkönyvei tucatnyi kiadásban, mintegy hárommillió példányban jelentek meg, melyekből eddig közel egymillió felső tagozatos diák tanulta a magyar irodalmat.

Az Írószövetség épületében köszöntötték május 11-én írók, költők, barátok, egykori kollégák a 70 éves Alföldy Jenőt, aki az ünnepséggel egyidőben mutatta be Csanádi Imre költőről készült monográfiáját. Pályatársai a születésnapi köszöntőkben kiemelték előítéletektől mentes kritikai szemléletét, valamint nyitottságát, amellyel a legkülönfélébb költői irányokhoz tartozók műveihez közelít.

A Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK) tankönyvírója 1991-ben érkezett az NTK Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztői posztjára az Élet és Irodalom című laptól. Az először 1996-ban kiadott, több mint 10 éve piacvezető Alföldy irodalomkönyv-sorozat három év alatt készült el, és a vártnál is nagyobb sikerrel fogadta a pedagógus szakma. A sorozat eddigi mintegy hárommillió példányából közel egymillió diák tanulta a magyar irodalmat, így talán nincs is még egy ilyen sikeres könyv a magyar tankönyvek között.

A nagysikerű irodalmi tankönyvsorozat a 2009-es tanévtől megújult változatban kapható. A korábbi fekete-fehér kivitelt felváltotta a színes nyomás, valamint az eddig is gazdag feladatanyag újfajta kérdésekkel bővült. Több a gondolkodtató, képességfejlesztő és problémamegoldó feladat. Sőt, a kor kihívásainak megfelelően már elektronikus tananyag is készült a könyvek mellé, melyet akár digitális táblán is alkalmazhatnak a pedagógusok.

Alföldy Jenő a Nemzeti Tankönyvkiadó irodalmi tankönyvsorozata mellett az Irodalmi CD-ROM társszerzője, az Irodalmi fogalomtár, a Koldus és királyfi olvasmánynapló, valamint az Arany öntudat – József Attila tanulmányok szerzője, nem beszélve más kiadóknál megjelent tanulmányköteteiről. 2007-ben rangos elismerést kapott, amikor elnyerte a Tankönyvesek Országos Szövetsége által adományozott érdemes tankönyvíró címet. Irodalmi munkásságát 1984-ben József Attila díjjal ismerték el.

A 70. születésnapját ünneplő Alföldy Jenő irodalmári pályája 1969-ben indult. Kritikusként, irodalomtörténészként azóta is elsősorban a magyar líra alkotóival foglalkozik. Kritikáiból, esszéiből szinte az 1945 utáni teljes líratörténet kibontakozik. Az irodalom nagyjai mellett rendszeresen mutat be olyan szerzőket is, akiket a feledéstől kell megmenteni az irodalmi tudat számára, vagy akik a pálya szélére sodródva felfedezésre várnak.

Alföldy Jenő életpályája

1939-ben született Budapesten. A középiskolai tanulmányok után az MTI Fotóosztályára ment fotós tanulónak, ahol a kétéves képzés végén 1960-ban szakvizsgát tett. 1963-ban felvételt nyert az ELTE Bölcsészkarára magyar nyelv és irodalom szakra. 1969-ben diplomázott, és még abban az évben az Élet és Irodalom munkatársa lett, ahol kétéves újságírói képzést követően a versrovat vezetőjének nevezték ki. 1979-ben az Új Tükör vers- és prózarovat vezetője. 1986-tól a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, de az írás iránti vágy miatt két évvel később visszatért az Élet és Irodalomhoz. 1989 és 1992 között verses irodalmi műsort vezetett a Magyar Televízióban. 1991-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett. A nagysikerű Alföldy irodalomkönyv-sorozat ezt követően közel három év alatt készült el, melyet 1996-ban adtak ki először. 2001 óta nyugdíjasként gondozza az általános iskola felső tagozatos diákjainak szóló irodalomkönyveket. Irodalmi munkásságát 1984-ben József Attila díjjal ismerték el, 2007-ben pedig elnyerte a Tankönyvesek Országos Szövetsége által adományozott érdemes tankönyvíró címet.

Alföldy Jenő irodalmi munkássága

Alföldy Jenő irodalmári pályája 1969-ben indult. Kritikusként, irodalomtörténészként azóta is elsősorban a magyar líra alkotóival foglalkozik. Kritikáiból, esszéiből szinte az 1945 utáni teljes líratörténet kibontakozik. Az irodalom nagyjai mellett rendszeresen mutat be olyan szerzőket is, akiket a feledéstől kell megmenteni az irodalmi tudat számára, vagy akik a pálya szélére sodródva felfedezésre várnak. Önálló köteteket szentel Kálnoky László, Benjámin László, Csanádi Imre életművének. Klasszikusok (például József Attila, Illyés Gyula) és kortársak verseiről közzétett érzékeny elemzései számot tarthatnak mind a szakma, mind a pedagógusok és tanítványaik érdeklődésére. Tankönyvírói tevékenysége mellett is hű maradt az irodalomhoz, az irodalmi kritikához, így folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kötetei: Koppintások. Irodalmi paródiák és utánzások, 1992; Irodalmi fogalomtár, 1993; Versek és elemzések, 1995; Példázatok (Csanádi Imréről) 1997; Menekülő szív. Kálnoky László emlékezete (összeáll. 2000); Halandó kézzel halhatatlanul. Elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről, 2003; Másodvirágzó. Csanádi Imre emlékezete (válogatta, szerkesztette, összeállította), 2004; Arany öntudat. József Attila-versek elemzése, 2005; Egy szenvedély margójára, 2005; Csanádi Imre: Hajnali káprázat,(szerkesztette) 2005; Templomépítők, 2006; Ady Endre versei. Válogatás és utószó, 2006; Csanádi Imre költői világa I-II., 2009