Amerre a céges informatika lejt
4 perc olvasás 
Az informatikai fejlesztések, és értékesítések kapcsán számos összehasonlító elemzés készül évek óta. A felmérési láz a nagy bumm idején különösen érdekes eredményeket tudott produkálni, amikor több felmérést készítő cég próbált meg erősen idézőjelbe tehető semleges felméréseket készíteni.
Az informatikai fejlesztések, és értékesítések kapcsán számos összehasonlító elemzés készül évek óta. A felmérési láz a nagy bumm idején különösen érdekes eredményeket tudott produkálni, amikor több felmérést készítő cég próbált meg erősen idézőjelbe tehető semleges felméréseket készíteni.
Nemegyszer az éppen aktuális megrendelőt hozva ki győztesnek az éppen aktuális felmérésben. A semlegesség jegyében. A nagy reccs, amikor a piac kezdte a helyén beárazni az informatikát, talán egy kicsit ennek, és az ezt követő csalódásoknak is volt köszönhető.
Mondhatnánk, nem nagy kár érte, mivel az informatika elvesztette az önmagáért való gumicsont fétis-fényét. Az emberek számára megfizethetőbbé, elérhetőbbé vált, és besorakozott a hatékony munkavégzés eszköztárába. Akár a cégvezetést támogató, vagy a stratégiai fejlesztéseket megalapozó eszközök tárába is. Ami természetesen újabb felméréseknek lehetett és lett is kiindulópontja. Valóban független, vagy elismerten cégfüggő felméréseknek egyaránt. Így elmondható, hogy a konszolidáció a statisztikusokat is utolérte. Még akkor is, ha továbbra sem lehet mindig elmondani, hogy az adott felmérés az egyedül üdvözítő. De a tendenciákat azért sokszor képesek megmutatni.
Az egyik ilyen felmérést a Fuld & Company végezte a jelentősebb ipari cégek szoftverhasználatával kapcsolatban. Az eredményeket, még augusztusban közzé tették a azzal kapcsolatban, hogy a világ mely részein mennyire szofisztikált a technológiahasználat. A felmérés minden esetre jelzett egy sajátos tendenciát, amennyiben a látszólagos elvárásokkal ellentétes eredményeket szolgáltatott. Ha ugyanis az utca emberét megkérdeznék, alighanem az USA vagy Nyugat-Európa lenne az, ahova a súlypontokat tennék. Esetleg az informatikai beszállítóként jól ismert távolkeleti országok.
Ezzel szemben a felmérés készítői azt találták, hogy az általuk vizsgált cégek esetében a céges intelligencia programjait messze jobban használják a világ más szegleteiben. Nevezetesen Izrael, India, Brazília és egyedüli európaiként Svédország cégei vitték el a pálmát, miközben az USA és Európa cégei a középmezőnyben és alatta végeztek. Így a felmérésben feldolgozott nagy ipari, gyógyszerészeti cégek esetében kétségtelenül másfelé lejt a hatékony céginformatika-használat, mint elsőre várnánk.
Amiért erre a látszólag idejétmúlt hírre most talán érdemes visszatekinteni az a tendenciajelzés lehetősége. Mert, ahogy azt sokszor sokan emlegetik, bár minden mindennel összefügg, azért a véletlenek sem mindig véletlenek. Így talán érdemes lehet futólag azon is elgondolkodni, hogy az előbb említett „térkép" milyen átfedést mutat azzal, hogy mely területeket rázta meg jobban, és melyeket kevésbé a legutóbbi válsághullám a gazdaságban. Különösen, mert mint említettük, a felmérés összegzését augusztusban publikálták, tehát még korábbi eredmények alapján készülhetett csak.
A másik, amiért szót érdemelhet, hogy egy hasonló felmérés a technológiai beruházások mértékét célozta meg a céges intelligenciák területén. Ez azt mutatta, hogy a biotechnológiai és gyógyszeripari cégek visszaestek e téren a telekommunikációval foglalkozókhoz viszonyítva. Az persze ma még nem tudható, hogy ez a tendencia mennyire marad stabil. S a hosszabb távú tendenciák későbbi hatását is csak elképzelni, sejteni tudjuk. Például azzal kapcsolatban, hogy az ember és a beszéd értékviszonya miként fog alakulni a későbbiekben.
http://www.fuld.com/News/PressReleases/pr080821.html
Andrew_s
