Az Arany Világtanács (World Gold Council) legfrissebb tanulmányában – teljes terjedelmében a cikk végén lévő linkről letölthető! – az arany iránti kereslet és kínálat strukturális változásait vizsgálja 1970 óta. Az egyes évtizedek nyitó éveiről készült pillanatfelvételek jól szemléltetik a piaci fundamentumok drámai változásait. Ezalatt az arany piacának fejlődése változó dinamikával haladt előre a sokszínűség felé a kereslet és a kínálat korlátjai és forrásai között mozogva – tájékoztat a www.aranypiac.hu .

 

Az Arany Világtanács (World Gold Council) legfrissebb tanulmányában – teljes terjedelmében a cikk végén lévő linkről letölthető! – az arany iránti kereslet és kínálat strukturális változásait vizsgálja 1970 óta. Az egyes évtizedek nyitó éveiről készült pillanatfelvételek jól szemléltetik a piaci fundamentumok drámai változásait. Ezalatt az arany piacának fejlődése változó dinamikával haladt előre a sokszínűség felé a kereslet és a kínálat korlátjai és forrásai között mozogva – tájékoztat a www.aranypiac.hu .

 

Az euróövezeti szuverén adósságválság körüli hírek egyre kendőzetlenebbül kerültek az előtérbe az utóbbi hónapokban. Ebben nem is várható változás mindaddig, amíg nem körvonalazódik részletekbe menő életképes megoldás a jól ismert problémákra. Volt ugyan egy halvány remény 2010 tavaszán arra, hogy Írország, Portugália és Görögország szanálásával sikerülhet úrrá lenni a gondokon, ám az azt követő események és a látszólag elkerülhetetlen következmények ahhoz vezettek, hogy a lokális európai probléma globális válsággá nőtte ki magát. A kormányzatokat és pénzintézeteket megfertőző fizetésképtelenségi járvány, valamint a visszafogott gazdasági növekedés aggasztónak tűnő kilátások a jövőre nézve. És ahogy a jövőt illető bizonytalanság növekszik, úgy kerül a vagyonmegőrzés bástyájaként, megbízható fedezeti eszközként vagy éppen alternatív devizaként egyre inkább a pénzügyi, gazdasági és politikai megfontolások homlokterébe az arany.

 

Ugyanakkor a világgazdaság problémáitól függetlenül is, figyelemreméltó mérföldkövéhez érkezett az arany árfolyama az utóbbi időkben. Tavaly augusztusban volt például 40 éve annak, hogy megszűnt a Bretton Woods-i rendszer és vele együtt az arany rögzített árfolyama. 30 évvel ezelőtt vezetett az akkori geopolitikai feszültség, a magas infláció, az ezüstpiac kirívó volatilitása és egyéb körülmények az arany árrobbanásához. Jelenleg pedig már több mint 10 éve vagyunk szemtanúi az aranyárfolyam töretlen emelkedésének.

 

Nem véletlenül találkozni gyakran azzal a véleménnyel, miszerint az arany piaca megismételheti a lebegő árfolyam első két évtizedének csodás felemelkedését majd későbbi bukását. Az Arany Világtanács szerint azonban párhuzamot vonni az akkori események és napjaink kihívásai között téves következtetésekhez vezet. A szakmai szervezet aktuális elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a piac akkoriban egy korai formálódó szakaszában volt, kevés résztvevővel mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az elmúlt 40 év aranypiaci fundamentumainak vizsgálata a tanulmány szerzői szerint drámai változást mutat, és ezért nem megalapozott a 40, 30 vagy akár csak 10 évvel ezelőtti piaci viszonyokra hivatkozni, mint ahogy eleve alaptalanok azok a várakozások, miszerint az aranypiac alakulása a múltat ismételné.

 

Az alábbi grafikon az arany iránti kereslet földrajzi eloszlását mutatja 1970-ben, 1980-ban, 1990-ben, 2000-ben és 2010-ben, valamint az aranyár ugyanezen években mért napi volatilitását a londoni nemesfémpiac délutáni árfixingje alapján. Ezen jól látszik a kereslet drámai eltolódása az Észak-Amerikai és Európai kontinens felől India és Kelet-Ázsia felé. 1980-ban a nyugat még a 68%-át adta a világ aranykeresletének. 2010-re ennek a térségnek az aránya 27%-ra zuhant, miközben az indiai szubkontinens és Kelet-Ázsia aránya 58%-ára növekedett a világ aranyfogyasztásában.

 

 

Az arany iránti kereslet megoszlása azt mutatja, hogy a befektetési célú aranyvásárlás ismét előtérbe került, és 2010-ben 38%-ot hasított ki magának az összkeresletből (nem számítva a jegybanki vásárlásokat). Még ha a kategóriák közötti megoszlás hasonlít is az 1980-as adatokhoz, a kereslet hátterében meghúzódó földrajzi eltérés mégis alapvetően megkülönbözteti ezt a két korszakot.

A következő grafikon a befektetési célú aranykereslet földrajzi megoszlását mutatja. Jól látható, hogy itt Észak-Amerika és Európa együttes részesedése 1980-tól mostanáig 74%-ról 45%-ra zuhant. Ezzel szemben ugyanakkor 43%-ra emelkedett India és Kelet-Ázsia részaránya, amin belül közismerten Kína az egyik leggyorsabban növekvő térség. A 2008-as bankválság utóhatásaként azonban ismét fontos szereplővé vált Európa is a befektetési kereslet vonatkozásában.

 

Befektetési célú kereslet földrajzi megoszlása

 

Míg az egyenlet keresleti oldalán Kelet és Nyugat sajátos egyensúlya alakult ki, addig a kínálati oldal globális sokszínűséget mutat. A kitermelés hagyományosan 60-70%-át adja a teljes kínálatnak (1970-ben a törtarany újrahasznosításról még nem volt külön adat). Ugyanakkor az egyik legszembetűnőbb különbség a jelenlegi piacon a bányászati tevékenység koncentrációjának alakulása a korábbi évekhez képest. Dél-Afrika dominanciája az első két évtizedben feltűnő volt. 1970-ben a piacra kerülő arany 79%-át még a legdélibb fekvésű afrikai ország adta. Ma már egyetlen ország sem járul hozzá 14%-nál többel a globális termeléshez. 2010-ben Kína volt a legnagyobb kitermelő 13%-os részesedéssel, szorosan követve Ausztrália (10%), az Egyesült Államok (9%), Oroszország (8%) és Dél-Afrika (8%) által. A koncentráció hiánya az egyes országok kitermelésétől fakadó ellátási kockázatok csökkenését eredményezi.

 

 

A tanulmány teljes terjedelmében innét letölthető. http://www.aranypiac.hu/images/stories/sajtokozlemeny/wgc_gold_demand_and_supply.pdf

 

 

© www.aranypiac.hu  – Magyar Aranypiac Kft.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük