Elcsendesedés – Beszélgetés Lovász Irén népdalénekessel

Lovász Irén népdalénekesLovász Irén világszerte az egyik legismertebb magyar népdalénekes. Nemcsak a színpadon és a koncerttermekben előadó, hanem az egyetemi katedrán is. A néprajztudomány kandidátusa. Műsoraiban összekapcsolódik tudományos felkészültsége és énekesi tehetsége. Művészetét számos díjjal jutalmazták, köztük Bartók Béla-díjjal is, 2003-ban az Év Legjobb Énekesnőjének választották. Június 7-én a Református Zenei Fesztiválon lépett fel a Bakáts téri templomban.

Lovász Irén népdalénekesLovász Irén világszerte az egyik legismertebb magyar népdalénekes. Nemcsak a színpadon és a koncerttermekben előadó, hanem az egyetemi katedrán is. A néprajztudomány kandidátusa. Műsoraiban összekapcsolódik tudományos felkészültsége és énekesi tehetsége. Művészetét számos díjjal jutalmazták, köztük Bartók Béla-díjjal is, 2003-ban az Év Legjobb Énekesnőjének választották. Június 7-én a Református Zenei Fesztiválon lépett fel a Bakáts téri templomban.

-Mivel készül a fesztiválra?

– A Reneszánsz éve van, ezért idén készítem el a régóta érlelődő magyar reneszánsz lemezemet. Egy kis ízelítőt adunk ebből az anyagból.

A műsorban a korra jellemző virágénekek mellett felcsendülnek korabeli népdalok is, mindkettőben fellelhetőek egymásra hatásuk nyomai. Balassi Bálint, a legnagyobb reneszánsz költőnk művei is elhangzanak majd, szerelmes, vitézi és istenes versei egyaránt. A korabeli kéziratos énekeskönyvekben megőrzött szövegek, dallamok kiegészülnek reneszánsz táncokkal, amit két kiváló kollegám, Szabó Zsolt viola da gambán, Győri István reneszánsz lanton játszik. Az ő munkájukat dicséri a táncdallamok társítása a dalokhoz, szövegekhez.

– Sokféle lemezt, koncertet hallhattunk már Öntől. Mindegyiken egyszerre népdalénekes és a világzene jeles képviselője is. Hogyan lehetséges ez?

– Amikor a Világfa lemezemet készítettem 1995-ben, arab citera, gamelán gong és japán fuvola is szólt a magyar népdal mellett. Azt mondták, világzenét csináltam. Nem úgy indultam neki, hogy ebből világzene lesz. A skatulyák mindig kívülről jönnek. Alkotó ember ritkán foglalkozik a dobozolással, az a marketing és a kritika feladata. Az én célom, különösen ennél a lemeznél az volt, hogy a magyar népzenét egyetemes összefüggésbe helyezzem és megmutassam, hogy képes kincseivel, erejével helyt állni a világ forgatagában. Fontosnak tartom, hogy ismerjük értékeinket, saját kultúránkat, őseink hagyatékát, merjünk és tudjunk azokból építkezni. De épp annyira fontos, hogy meg is tudjuk azt mutatni másoknak.

Hosszas népzenei tanulmányaim, népzenekutatói munkám és énekesi pályám ahhoz a felismeréshez vezettek el, hogy az emberi hangnak sokkal nagyobb szerepe van az életben, mint azt gondolnánk, a mentálhigiéné, saját magunk lelki egészsége és a közösség lelki egészsége szempontjából is. A magyar néphagyományainkban, népzenénkben igen komoly erő van, merem állítani, hogy gyógyító erő.

– Ezért hozta létre a Gyógyító hangok című sorozatot?

– Igen. A sorozat első lemeze az Égi hang volt, ami 2006-ban jelent meg. Ennek az összeállításnak az alapja a magyar szakrális népköltészet, a népi imádságok, az ünnepek, Karácsony, Húsvét, Pünkösd megélése, ahogy megjelennek népénekeinkben. Ezt az Égi hangot a Szent István bazilikában vettük fel, és ott is mutattuk be. Nemrég volt ugyanott a pünkösdi ráadáskoncertünk. Döbbenetes ereje volt.

Nagyon sokat énekelek templomokban. Az ország kicsi, nyírségi fatornyos református templomaitól, a legkisebb Árpád-koriakat is beleértve, a nagy pécsi, esztergomi, budapesti bazilikákig. Semmihez nem fogható élmény egy ilyen szakrális térben énekelni, mert az ének, ami az ember lelke legmélyéből jön, különös erőt kap ilyenkor.

– Miről szól a sorozat második lemeze, a Belső hang?

– Arról, hogy nem merünk elcsendesedni, nem merjük saját hangunkat meghallani. Zajban élünk. Sajnos nagyon sok ember van, aki annyira fél a csendtől, hogy amikor hazamegy, rögtön bekapcsolja a tévét, rádiót. Fél találkozni magával, a gondolataival.

A Belső hang egy meditatív utazás a zene, a harmónia természetes eszközeivel. Legbelsőbb énünk mélyére csak a teljes elcsendesedéssel, befelé fordulással juthatunk. Az énünk mélyén szunnyadó erők: a föld, a víz, a tűz és levegő érintése a legősibb magyar imádságok, énekek, archaikus népdalok, gregorián dallamok segítségével, a legtermészetesebb húros hangszer, az emberi hang, és a négy elemet megjelenítő hangszerekkel történik. A Földhöz: didgeridoo (ausztrál hangszer) kíséret van, a vízhez hárfa, a tűzhöz hegedű, a levegőhöz pedig japán shakuhatsi (bambuszfuvola).

– Nem lepte meg, hogy az Égi hang és a Belső hang is aranylemez lett?

– Dehogynem.

– Ezek szerint mégis van az embereknek igénye a hagyományokra, az értékes zenére, az elcsendesedésre.

– Azt gondolom, ennek az az oka, hogy olyan mélypontra süllyedtünk, olyan erkölcsi válságba jutottunk, ami egész egyszerűen nem mehet már tovább. Fordulópont érkezik el. A valódi emberi értékek, a saját kultúránk, saját vallásunk, erkölcsünk, saját gyökereink által képviselt értékek egyre nagyobb szerepet fognak kapni, mert ha gyökértelenné válunk, az embert és közösségeit elsodorja a globális maszlag. És akkor elszállunk a szélben, elsodródunk, és egyszer csak nem leszünk. Én tudom, hol állok, erről vall a Belső hang lemezem zárótétele: föld a lábam alatt, ég a fejem fölött, én magam a tengely, gyökereim erősen tartanak a szélben…

Kováts Annamária

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753