EP: napi egy gyümölcs minden gyereknek!
23 perc olvasásNemcsak hetente, hanem naponta adnának egy-egy gyümölcsöt az EP-képviselők a kisiskolásoknak, és kiterjesztenék a programot az óvodásokra is. Az EP 500 millió eurót szánna az „iskolagyümölcs-programra".
Nemcsak hetente, hanem naponta adnának egy-egy gyümölcsöt az EP-képviselők a kisiskolásoknak, és kiterjesztenék a programot az óvodásokra is. Az EP 500 millió eurót szánna az „iskolagyümölcs-programra".
Az EP keddi -2008 november 18 – strasbourgi plenáris ülésén 586 igen, 47 nem szavazattal és 41 tartózkodás ellenében elfogadta az Európai Bizottság javaslatát a közösségi iskolagyümölcs-programról. Eszerint a tagállamok uniós pénzből gyümölcsöt, zöldséget vásárolnának a gyerekeknek.
400 gramm
Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy 11 év alatti gyermeknek legalább 400 gramm gyümölcsöt vagy zöldséget kell fogyasztania naponta. Az EU-ban azonban ennél jóval kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek a gyerekek, a túlsúlyos gyermekek száma pedig egyre nő, a statisztikák szerint az unióban ma mintegy 22 millióan vannak. A magas zöldség- és gyümölcsfogyasztással nemcsak számos betegséget lehetne megelőzni, hanem a túlsúlyos állapotot is. Az étkezési szokások már gyermekkorban kialakulnak, és azok a gyermekek, akik megtanulják, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, felnőttkorban is követni fogják az egészséges étrendet – olvasható a Niels Busk (liberális, dán) által készített jelentésben.
Minden napra egy gyümölcs
Az Európai Bizottság 90 millió eurót szán az „iskolagyümölcs" programra 2009-ben és 2010-ben. Ebből azonban csak hetente egyszer jutna gyümölcs a gyermekeknek, és csak a 6 és 10 év közöttieknek. Az EP ezért 500 millió euróra emelné a program költségvetését. Így – a parlament szerint – lehetővé válna, hogy a gyermekek ne csak hetente egyszer, hanem minden nap kapjanak egy adag gyümölcsöt, és ne csak a kisiskolások, hanem az óvodás korúak is.
A képviselők szerint például az iskolatejhez hasonlóan „meg lehetne szabni a gyermekenkénti napi zöldség- vagy gyümölcsfejadagot". Ezáltal „a biztosított támogatás nagysága a programban részt vevő gyermekek számával arányosan nőne" – így az EP. Az EU által is támogatott iskolatej esetében ugyanis nincs költségvetési határ, csak mennyiségi: minden gyermeknek napi egynegyed liternyi tej jár.
Csak friss, szezonális és helyben termelt gyümölcsöket
Az EP módosításai szerint a programban csak az EU-ban termelt gyümölcsök vehetnének részt. Emellett ki kellene zárni a feldolgozott gyümölcsöket, mivel azok túl sok cukrot vagy zsírt tartalmazhatnak és egészségtelenek lehetnek. A képviselők előnyben részesítenék a helyi termelőktől származó és szezonális gyümölcsöket, mely révén a gyermekek „megtanulnák az évszakok váltakozását" és „különböző ízeket fedezhetnének fel".
Az iskolai gyümölcs programnak emellett – vélik a képviselők – növelnie kell a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás ismertségét és népszerűségét is. A napi gyümölcs mellé a gyermekek számára könnyen érthető egészségügyi és étkezési tanácsokat is kellene adni az iskolások számára – írja a jelentés.
A plenáris ülésen felszólalt Tabajdi Csaba (szocialista). A képviselő – kezében egy Strasbourgban vásárolt körtével – azt mondta, a közösségi iskolagyümölcs-programot első alkalommal ő javasolta, 2005 májusában az uniós zöldség-gyümölcs reformról szóló vitában. A képviselő szerint fontos, hogy „megtanítsuk a gyerekeket egy élelmezési kultúrára". „Hogyha megkapják ezeket a gyümölcsöket rajta az EU logójával, tudják, és ez gyerekkorban alakuljon ki, hogy ez biztonságos, nem vegyszeres és lehetőség szerint bio" – tette hozzá Tabajdi.
Jelentéstevő: Niels Busk (ALDE, DA)
Jelentés: (A6-0391/2008) – Program az iskolai gyümölcsfogyasztás érdekében
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2008/0146
Niels Busk
EP: egyenlő bért a nőknek és a férfiaknak!
Ugyanazért a munkáért a nőknek ugyannyi bért kell kapniuk, mint a férfiaknak – véli az Európai Parlament. Az EP keddi strasbourgi plenáris ülésén elfogadta Bauer Edit (néppárti, Szlovákia) saját kezdeményezésű jelentését, amely többek között a nőket diszkrimináló cégek megbüntetését javasolja. A képviselők bevezetnék az egyenlő fizetések európai napját, amelyen a férfiak és a nők ugyanannyi bért kapnának.
Az Európai Unióban a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 15 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A magánszektorban több tagállamban a bérkülönbség a 25 százalékot is eléri.
A több mint 30 éve hatályban lévő, jelentős mennyiségű jogszabály, valamint a számos intézkedés és elköltött forrás ellenére a bérszakadék még mindig létezik, és nem szűkül – olvasható Bauer Edit jelentésében. Pedig „az „egyenlő vagy egyenlő értékű munkára vonatkozó egyenlő díjazás elve a közösségi vívmányok lényegi és elengedhetetlen része" – érvel a jelentéstevő. Az EP ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy 2009. december 31-éig nyújtson be jogalkotási javaslatot a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára.
Az EP-képviselők az 590 igen, 23 nem és 46 tartózkodó vokssal megszavazott jelentésben több ajánlást is megfogalmaztak.
A fizetések rendszeres ellenőrzése
Az EP a vállalatok számára kötelezővé tenné a fizetések és az egyéb bérelemek rendszeres ellenőrzését, valamint az eredmények közzétételét, nemek szerint lebontott bérstatisztikák formájában.
A képviselők szerint emellett pontosan definiálni kell a közvetett és közvetlen megkülönböztetés, illetve a nyugdíjszakadék és bérszakadék fogalmát, valamint új, nemi szempontból semleges munkaköri kategóriákat kellene létrehozni.
Büntetni azt, aki kevesebbet fizet
Az EP szankciókat vár a jelenlegi jogszabályok megerősítésére, és megbüntetné azokat a munkaadókat, amelyek megsértik az „egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás" elvét. A büntetés lehetne például kártérítés fizettetése vagy a munkaadó kizárása egyes állami kedvezményekből, támogatásokból, illetve közbeszerzési eljárásokból – olvasható a jelentésben. A képviselők a szabálysértő vállalat nevét nyilvánosságra is hoznák.
Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat a bérkülönbségeket értékelő jelentési rendszerek bevezetésében, valamint a lakosság és a kis- és középvállalkozások tájékoztatásában – véli az EP.
Egyenlő fizetések napja
Az EP-képviselők a jelentésben kezdeményezik, hogy – a fizetések közötti egyenlőtlenségek erősebb tudatosítása érdekében -, az európai intézmények „szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját, amelyen az európai nők ugyanazért a munkáért átlagosan ugyanannyi fizetést kapnának, mint amennyit a férfiak átlagosan kapnak".
Bauer Edit: így még 70 év lesz
A jelentést készítő Bauer Edit a hétfői esti vitában azt mondta, az elmúlt évek során a férfiak és nők közötti díjazásbeli különbségek összességében csökkentek. Viszont ha ez a folyamat nem gyorsul fel, „még 70 év kell a kiegyenlítődéshez" – tette hozzá.
A férfiak és nők eltérő díjazásának Bauer szerint oka a szegregáció, a foglalkozások osztályozása, és szerepet játszanak a sztereotípiák, valamint a család és a karrier összehangolásának rossz feltételei is. „Ezek később megjelennek a nyugdíjakban, és végül ahhoz vezetnek, amit ma a szegénység női arcának nevezünk" – fogalmazott a képviselő. A bérkülönbségeknek emellett egyéni okai is vannak – mondta Bauer -: az egyén életkorának, iskolázottságának és a munkával töltött évek számának növekedésével a bérek közötti eltérések egyenes arányban nőnek. „A fiatalok esetében a különbségek minimálisak, jelentősebben az első gyermek születése utáni GYES-ről való visszatéréskor mutatkoznak meg" – idézett kutatási eredményeket a képviselőnő.
Bauer szerint a mai szabályozás kevéssé hatékony. „Az Európai Parlament viszont csak egy eszközzel bír és ez éppen a jogi szabályozás" – tette hozzá. „Mindenkinek megvan a saját felelőssége – a miénk az, hogy egyértelmű jelzést küldjünk: jobb, hatékonyabb szabályozást akarunk, amely jobb információáramlást biztosít és szigorítja a már létező szankciókat" – mondta Bauer Edit.
Jelentéstevő: Bauer Edit (EPP-ED, SL)
Jelentés: (A6-0389/2008) – A férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó ajánlások
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 17., hétfő
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2012
Bauer Edit
Jövedéki adó: számítógépes nyomon követés, vámmentes boltok, internetes vásárlás
Az EP alapvetően támogatta a Kovács László, adó- és vámügyi biztos terveit a jövedéki adók szabályainak felülvizsgálatáról. A képviselők továbbra is megtartanák az adómentes vásárlás lehetőségét a regionális reptereken. A más országban történő internetes vásárlásnál a vásárló országában kellene megfizetni a jövedéki adót.
Az EP kedden 328 igen, 319 nem, 34 tartózkodó vokssal fogadta el a jövedéki adók rendszerét módosító jogszabályt.
Az Európai Bizottság vám- és adóügyi biztosa, Kovács László kezdeményezte az alkohol-, dohány- és energiatermékek jövedéki adójáról szóló 92/12/EGK irányelv felülvizsgálatát. A javaslat célja, hogy az új jogalkotási normákhoz és fogalmakhoz igazítsák a jogszabályt, és egyszerűsítsék, korszerűsítsék a jövedéki eljárásokat.
Papírozás helyett számítógépes követés
A korszerűsítés központi eleme a jövedéki termékek számítógépes szállítási és felügyeleti rendszerének (EMCS – excise movemenet control system) bevezetése a tagállami adórendszerekbe. Az EMCS a tervek szerint 2009-ben kezdi meg működését. Az új rendszer lehetővé teszi a jövedéki termékek szállításának és az ahhoz kapcsolódó információknak a valós idejű nyomon követését. Ezzel a jelenlegi papíralapú kísérő okmányt az elektronikus adminisztratív okmány (EAO) váltja majd fel.
Az EP támogatta a számítógépes rendszer bevezetését.
Vámmentes üzletek
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a légi- és tengeri utasoknak csak akkor lehetne lehetőségük vámmentes vásárlásra, ha a közvetlen úticéljuk az EU-n kívül van. Az EP azt javasolta, hogy az Európában átszállók is vásárolhassanak „duty free" üzletekben. (Eszerint tehát Budapestről londoni átszállással New Yorkba utazva nem csak Londonban, hanem Ferihegyen is lehetne vámmentesen vásárolni.)
Az EP nem támogatta a Bizottság javaslatát, amely felszámolta volna a vámmentes boltokat az EU külső szárazföldi határain.
Hány kartonnál szól a vámos?
A magánszemélyek az uniós jogszabályok szerint átvihetik az egyik tagállamból a másikba a magánfogyasztás céljára vásárolt alkohol-, illetve dohánytermékeket. A jelenlegi uniós szabályozás iránymutatásokat határoz meg arra, mekkora mennyiség tekinthető saját fogyasztásra szántnak, bizonyos országok azonban abszolút hatérértékekként kezelték ezeket a megadott számokat.
Az Európai Bizottság a félreértelmezés lehetőségének elkerülése érdekében azt javasolta, töröljék az iránymutatásokra történő utalásokat. Az EP viszont úgy vélte, ez még több bonyodalmat okozna, ezért a képviselők megtartanák az irányszámokat.
Az üzemanyagok jövedéki adózásánál az EP azt javasolta, hogy ha az egyik tagállamban vásárolt és leadózott terméket „nem tipikus" tartályban (tehát például nem az üzemanyagtartályban vagy szokásos tartaléktartályban) vinnék át egy másik tagországba, ez utóbbi államnak joga legyen kivetni rá a saját jövedéki adóját.
„Távolsági vásárlás"
A képviselők támogatták a Bizottság javaslatát, amely szerint ha a jövedéki terméket a vásárló egy másik országban vásárolja meg, és azt azután küldik el neki (ez a helyzet például, ha más tagállamból interneten rendelünk valamit), a jövedéki adót a címzett (rendeltetési hely) szerinti országban kelljen megfizetni. A jelentéstevő, Astrid Lulling (szocialista, luxemburgi) ennek az ellenkezőjét javasolta, vagyis hogy a jövedéki adót az eladó szerinti országban kelljen leróni. Végül a képviselők szűk többséggel a bizottsági álláspontot támogatták. (Emiatt Lulling végül az egész jogszabály leszavazását kérte a parlamenttől. Ez végül nem történt meg. A szerk.)
A döntés a tagállamoké
Az Európai Parlament az adópolitika területén konzultatív jogkörrel rendelkezik. A végső döntést az EU Tanácsa hozza meg, egyhangúlag.
A jelentés hétfő esti parlamenti vitájában felszólalt Kovács László biztos.
Becsey Zsolt a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, „az elektronikus korszerűsítési rendszer időszerű és nagyon pozitív hatást hoz". A képviselő úgy vélte, hagyni kell működni a belső piacot. „Ha jól működik az adónyilvántartási rendszer és az adatcsere, akkor azt hiszem, hogy a magáncélú forgalom nem fog óriási károkat okozni" – tette hozzá.
Becsey támogatta, hogy a belső piacot elhagyó polgárok vámmentesen vásárolhassanak az EU elhagyásakor. A képviselő hozzátette: „szárazföldi viszonylatban nem hiszem, hogy hatalmas csempészésekre kerülne sor, vagy óriási veszteségeket szenvednének el ez által a határos tagországok, hiszen a szomszédos harmadik országokban az árszínvonal jóval alacsonyabb, mint a nálunk lévő tagállamokban".
Jelentéstevő: Astrid Lulling (PES, LU)
Jelentés: (A6-0417/2008) – A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések
Javaslat: a Tanács irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Szóbeli kérdés – Az Európai Unió Szolidaritási Alapja: a reform akadályai
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 17., hétfő
Hitelekről és befektetésről már az általános iskolában
Már az általános és középiskolában is tanítani kellene az alapvető pénzügyi ismereteket, a pályakezdőknek, a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek pedig speciális pénzügyi képzést kellene nyújtani – véli az Európai Parlament.
A felmérések szerint az európai állampolgárok „pénzügyi ismereteiben és saját pénzügyeik intézésére való képességében általános hiány mutatkozik" – olvasható az Iliana Malinova Jotova (szocialista, bolgár) képviselő által készített, és kedden, 634 igen, 12 nem, 27 tartózkodó szavazattal elfogadott véleményadó jelentésben. Az ismeretek hiánya miatt a fogyasztók nehezen választják ki a számukra legkedvezőbb pénzügyi szolgáltatást, a különböző reklámok, illetve a banki és független tanácsadók pedig sok esetben félrevezetik őket – áll a szövegben.
A parlament ezért növelni szeretné az európai fogyasztók tudatosságát a pénzügyi kérdések megértésével és kezelésével kapcsolatban.
Pénzügyi képzés már az általános iskolától
Az EP szerint a „legjobb módja annak, hogy az uniós állampolgárok pénzügyi képességei javuljanak, ha a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tárgyakat beépítik az iskolai tananyagba". A képviselők ezért ösztönzik a tagállamokat, hogy a pénzügyi képzést tegyék az általános és középiskolai tanterv részévé, a tanárok számára pedig szervezzenek ehhez külön képzést.
Fókuszban a nyugdíjasok, pályakezdők és alacsony jövedelműek
Az előre tervezés hiánya szintén a pénzügyi ismeretek és képességek hiányának eredménye – fogalmaz a jelentés. A képviselők ezért azt szeretnék, ha a tagállamok különös figyelmet fordítanának a szakmai pályafutásuk végén járó, illetve már nyugdíjas fogyasztókra, akiket a pénzügyi életből való kiszorulás kockázata fenyeget, valamint a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználásának kérdésével néznek szembe.
A parlament külön képzési programokat hozna létre a szociális munkások számára is, hiszen „ők azok, akik a legközelebbi kapcsolatban állnak a szegénység, illetve a túlzott eladósodás által fenyegetett alacsony jövedelmű polgárokkal". Az alacsony jövedelműek független és minőségi tájékoztatására külön figyelmet kell fordítani – írja jelentésében Jotova -, mert ők az átlagosnál kevesebb információval és képzettséggel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások terén.
Uniós és tagállami kampányok és képzések
A képviselők az Európai Bizottságot arra kérik, dolgozzon ki uniós szintű képzési programokat, szervezzen országos és regionális konferenciákat, szemináriumokat, valamint média- és figyelemfelkeltő kampányokat a személyes pénzügyek, a háztartások hitel és adósságkezelése, főleg a jelzáloghitelek terén. Emellett tovább kell fejleszteni a fogyasztói képzést nyújtó Dolceta weboldalt, létre kell hozni egy egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót a pénzügyi szolgáltatásokról, és külön költségvetési tételt kell létrehozni az uniós szintű pénzügyi képzési programokra – vélik a képviselők.
Az Európai Bizottság mellett a tagállamoknak „rendszeres felméréseket kell végezniük a lakosság pénzügyi jártasságáról", „országos pénzügyi képzési hálózatot kell létrehozniuk a kormányzati, oktatási és civil szféra bevonásával", és biztosítaniuk kell a nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati, a fogyasztók igényeihez és érdekeihez igazított, független és könnyen érthető pénzügyi képzést – áll a jelentésében.
Jelentéstevő: Iliana Malinova Jotova (PES, BG)
Jelentés: (A6-0393/2008) – Fogyasztóvédelem: a fogyasztók képzésének és tudatosságának javítása a hitelekkel és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 20., csütörtök
Az EP szerint sikeres az európai monetáris unió első tíz éve
Sikeres volt az európai monetáris unió első tíz éve, de a jövőben a tagállamok erősebb együttműködésére és egységesebb nemzetközi fellépésre van szükség – vélik az EP-képviselők.
A Werner Langen (néppárti, német) és Pervenche Berès (szocialista, francia) által készített, kedden, 545 igen, 86 nem, 37 tartózkodó vokssal megszavazott jelentés szerint „a közös valuta Európa szimbólumává vált", „stabilitást teremtett, és előmozdította a gazdasági integrációt az euróövezetben", azonban a jövőben „többet kell tenni a gazdasági és monetáris unió előnyeinek teljes mértékű kiaknázása érdekében".
Lassulás
A szöveg emlékeztet: „az Európai Unióban gazdasági lassulás kezdődik, és a növekedési ráta a 2006-os 3,1 százalékról a felülvizsgált előrejelzések szerint 2008-ban 2 helyett 1,4 százalékra, 2009-ben pedig 0,2 százalékra fog csökkenni, miközben a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés továbbra is fokozódik".
Bérek, pénzügyi válság, európai kötvény
A fenntartható és stabil makrogazdasági helyzet megteremtéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és a társadalmi problémák kezeléséhez – a jelentés szerint – ragaszkodni kell a stabilitási és növekedési paktumban elfogadott elvekhez. A tagállamoknak emellett javítaniuk kell az államháztartás minőségét, konszolidálniuk kell a költségvetésüket, és többet kell befektetniük az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az infrastruktúrába – vélik a képviselők.
A gazdasági stabilizáció és a növekedés érdekében a képviselők fontosnak tartják az adócsalás elleni küzdelem uniós szintű fokozását, és a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős vállalatirányítás erősítését.
Emellett nagyobb integrációra van szükség a kiskereskedelmi szolgáltatásoknál, és meg kell könnyíteni az innovatív vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások finanszírozását, például egy „európai intelligens növekedési alap" létrehozása révén – áll a szövegben.
Az EU-nak mint a világ legnagyobb gazdasági térségének vezető szerepet kell játszania a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában és a pénzügyi piacok felügyeletében – vélik a képviselők. A parlament kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát európai kötvények kibocsátására is.
Az eurózóna erősebb nemzetközi képviselete
Az Európai Parlament sajnálja, hogy „ez euró növekvő nemzetközi szerepe ellenére nem történt előrelépés az euróövezet nemzetközi képviseletének javítása terén". A képviselők ezért sürgetik, hogy az eurózóna közös képviselettel rendelkezzen a nemzetközi pénzügyi intézményekben és a pénzügyi stabilitási fórumokon. A közös uniós álláspontot az euróövezet, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnökének kell képviselnie, a Nemzetközi Valutaalap alapokmányát pedig módosítani kell a gazdasági blokkok és szervezetek képviseletének lehetővé tétele érdekében – érvelnek a jelentésben a képviselők.
Langen és Berés azt javasolják, hogy évente négyszer szervezzenek találkozót a Tanács, az Európai Bizottság és a parlament között, az EP képviselőjének pedig biztosítsanak megfigyelői státuszt az euróövezet és a Tanács nem hivatalos ülésein.
Az eurózóna bővítése
A parlament „az elkövetkező évek egyik fő kihívásának tartja az eurózóna tartós és sikeres bővítését". Ugyanakkor csak akkor engedne új tagállamokat csatlakozni, ha azok teljesítették a maastrichti konvergencia-kritériumokat és a stabilitási és növekedési paktum elemeit. Az ilyen tagállamoknak viszont „a lehető leghamarabb át kellene venniük a közös valutát" – fogalmaznak a jelentést készítő képviselők. Az euróövezethez csatlakozó minden új állammal és a már tagokkal szemben is egyforma feltételeket és bánásmódot kell alkalmazni – írja a jelentés.
Az EP szerint „a jövőbeli bővítések érdekében fontos létrehozni a célzott beavatkozás intézményét az eurózónán kívül található, a jelenlegi pénzügyi válság által különösen érintett tagországok támogatására".
Emellett a parlament kéri az Európai Bizottságot, segítse a tagállamokat a lakosság tájékoztatásában a közös valuta előnyeiről, illetve – az újonnan csatlakozók esetében – az euró átvételének hasznáról a mindennapi élet során.
Az Európai Központi Bank és az inflációs stratégia
A képviselők szerint az Európai Központi Banknak egy olyan közvetlen inflációs célrendszert kell megvalósítania, ahol a pontszerű inflációs cél mellett egy szűk sávban a célráta körüli ingadozás is lehetséges. A jelentés felszólítja a központi bankot az inflációs előrejelzések közzétételére, és azt kéri, „hogy az EKB igazgatósága kilenc, a kamatok meghatározásáért kizárólagos felelősséggel felruházott tagból álljon, és ezáltal váltsák fel a jelenlegi rendszert".
Államadósság-csökkentés, reformprogram
A szövegben az áll, hogy „az államadósságok legfeljebb 60 százalékra történő csökkentésére irányuló hosszú távú stratégiát még időben fel kell venni a gazdaságirányítás keretébe, mivel az csökkenti az adósságszolgálat költségeit és a magánberuházások tőkeköltségeit".
Az EP szerint szükség van „ambiciózus és összehangolt nemzeti reformprogramokra és azok elkötelezett végrehajtására, beleértve a nemzeti költségvetések felülvizsgálatát a legfrissebb gazdasági előrejelzésekre adott válaszként, a gazdasági recesszió ellenlépéseként és a növekedés elősegítése érdekében, a társadalmi partnerekkel való fokozott párbeszéd kialakításával egyidejűleg".
A plenáris vitában Becsey Zsolt (néppárti) azt mondta, sikeres volt az euró bevezetése, hiszen „csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatás, mert hiszen stabilitás van az euró mögött". A képviselő hozzátette: „bizonyított ez a mostani válság is, hiszen aki ezt az erős tartalékvalutát tudja használni, annak egyszerűen nem lehet fizetési mérleg problémája, ellentétben azokkal, akiknél – mint például Magyarországon – vannak ilyen problémák".
Becsey Magyarország 2006-os helyzetére utalva úgy vélte, „a tartósan rossz, rózsaszínű előrejelzéseket megadó tagállammal szemben el kellene járni". A politikus szerint az eurózóna külső képviseleténél minden tagállamot be kell kapcsolni a mandátumadásba. A képviselő úgy vélte, minél hamarabb be kell lépni a tagállamoknak az eurózónába „szigorú feltételekkel, de logikus feltételekkel". Becsey szerint így például a maastrichti kritériumok számításánál a referenciaországokat az euróövezet országaira kellene leszűkíteni.
Jelentéstevő: Werner Langen (EPP-ED, DE), Pervenche Berès (PES, FR)
Jelentés: (A6-420 2008) – Tíz éves a GMU: A gazdasági és monetáris unió első tíz éve és jövőbeli kihívásai
Tíz éves a GMU: A gazdasági és monetáris unió első tíz éve és jövőbeli kihívásai
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 17., hétfő
Megakadt a Szolidaritási Alap reformja
Bár az EP korábban megszavazta az EU szolidaritási alapjának reformját, a Tanács egyelőre nem jutott megegyezésre a kérdésben. Az EP-ben erről kérdezték az illetékes uniós biztost.
A Szolidaritási Alapot 2002-ben hozta létre az Európai Unió azért, hogy segítséget tudjon nyújtani a jelentős természeti katasztrófa által sújtott tagállamok számára. 2005 áprilisában az Európai Bizottság készített egy javaslatot az alap továbbfejlesztéséről annak érdekében, hogy abból a nem természeti katasztrófák által okozott károk esetén is lehessen gyorssegélyt nyújtani. A javaslatot az EP első olvasatban támogatta, a Tanács viszont azóta is, több mint két éve blokkolja a döntéshozatalt.
Az EP plenáris vitájában felszólalt Harangozó Gábor (szocialista). A képviselő azt mondta, „az Európai Közösség azért hozta létre a Szolidaritási Alapot, hogy a kifejezetten sürgős esetekben gyorsan, hatékonyan és rugalmasan lehessen reagálni. A legkevésbé állítható azonban, hogy a Tanácsot a gyorsaság és a hatékonyság jellemezné a közös álláspont kialakításakor.
Sajnos azonban a legnagyobb természeti katasztrófák nem várnak a közös álláspont kialakulására. (…) Nagyon nehezen tudom megérteni, hogy miért telnek el évek anélkül, hogy a Tanács bármiféle döntést hozott volna" – mondta Harangozó, aki szerint „nem engedhető meg további késedelem, (…) mihamarabb megegyezésre kell jutni annak érdekében, hogy a sűrűsödő természeti katasztrófák okozta kihívásoknak meg tudjunk felelni".
