A tudatos munka mellett az emberek érzelmi élete és az érzelmek általában az a terület, mellyel a legtöbbet foglalkozunk. Nem csak tudományosan, hanem mindennapjainkban is. A különböző érzelmek azok, melyek sokszor csak tudat alatt, de jelentősen befolyásolhatják az egyes helyzetekben nyújtott reakcióinkat, a másokhoz való viszonyulásunkat.

A tudatos munka mellett az emberek érzelmi élete és az érzelmek általában az a terület, mellyel a legtöbbet foglalkozunk. Nem csak tudományosan, hanem mindennapjainkban is. A különböző érzelmek azok, melyek sokszor csak tudat alatt, de jelentősen befolyásolhatják az egyes helyzetekben nyújtott reakcióinkat, a másokhoz való viszonyulásunkat.

Érzelmeink azonban másokat is befolyásolnak. Pillanatnyi érzelmeink hatnak az általunk leadott jelzéseinkre, és ezek a metakommunikációs jelek óhatatlanul hatnak a környezetre. Azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az adott érzelmi gesztus megnyilvánulás és annak értelmezése lehet részben személyfüggő, és szinte minden esetben kultúrafüggő. Az adott helyzetben megnyilvánuló érzelmi állapotunk, alakítva környezetünket és hatva szocializációs státuszunkra akár hosszú távú következményekkel is bírhat életünk során. Különösen igaz ez arra az érzelemre, mely a közvetlen emberi párkapcsolatokért felelős.

Talán ez, talán a maga különleges helyzete, az oka, hogy az érzelmek közül a szerelem az, amely sokat foglalkoztatta az emberi elmével foglalkozókat. Különleges helyzetének érzékeltetéséhez elég végiggondolni, hogy a történelmi korokban hány meg hány esetben ruházták fel ezt az érzelmet akár a történelmet alakító hatással is. S ritkán véletlenül, illetve ok nélkül.

Valószínűleg ez tükröződik azokban az elméletekben, mely a szerelmet, mint érzelmet az egyik legerősebb biológiai hajtóerővel kapcsolják össze. Az egyed biológiai fenntartását követően, mint sürgető erőt, az egész világban megtaláljuk a faj fenntartására sarkalló késztetést. Ehhez pedig szükség van egy szaporodási közösség kialakítására, mely ha eltekintünk a személyes vagy gazdasági kényszertől, elsősorban a faj fenntartását biztosító körülmények hatására, az ebben való kölcsönös vagy csoportos részvételre alapozható legbiztosabban.

A hordában élő állatok esetében a csoportos részvételre, a mai emberi társadalomban inkább egy emberpár kölcsönös részvételére alapozva. S ez utóbbi esetben most szándékosan tekintünk el azon elmélettől, mely a jelenlegi, szaporodás szempontjából kétszereplős társkapcsolati modellt egy gazdasági hagyományok, és a társadalmi elvárások hatására kialakult mikrohordának tekinti. A biológiai érzelemmagyarázat szempontjából, a fajfenntartási kényszer talaján kialakuló szerelem-magyarázat szempontjából ennek ugyanis valószínűleg nem tulajdoníthatunk nagy jelentőséget. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a szerelmet, mint érzelmet a szexuális késztetés társadalmilag elfogadott megjelenéseként kezelhetjük. Mintegy a szuperego felügyelete alá utalva a biológiai alapmotívumokat, ami egyben azt is jelzi, hogy a biológiai alapok ilyetén hangsúlyozását, a szexualitás érzelmi megjelenését a szerelemben az analitikus iskola nyomdokán haladó pszichológiai irányzatok, pszichológusok tanításaiban fogjuk megtalálni.

Maga a szerelem azonban pszichológiai szempontból aligha tekinthető tisztán biológiai jelenségnek, és embertársaink zöme minden pszichológiai előképzettség nélkül is kikérné magának, ha az irodalmi példák és a személyes tapasztalatok megannyi szerelem és szeretetélményét így leegyszerűsítve akarnánk rátukmálni. Az emberek által megélt különböző állapotokat filozófiai és pszichológiai szempontból többen is megpróbálták rendszerezni, és az „elvi síkon" kialakuló, tulajdonképpen biológiailag sosem beteljesülő Plátói szerelem fogalmas sem egészen új keletű.

Az emberi viszonyokban kialakuló személyes hatások, az intimitás, a szenvedély és elkötelezettség mértékének alapján később Sternberg osztályozta a szerelem fokozatait. Igyekezve besorolni azokat a szerelemhez köthető állapotokat, mely a szerelem hiányától a beteljesült szerelemig vezető skálán osztja szét az érzelem fokozatait, típusait. Osztályozásában figyelmet érdemel a „Társszerelem" annyiban, hogy tulajdonképpen az intim és elkötelezett, de érzelemszegény helyzetet írja le. Így átvezethet a vonzalomelméletek területére, melynek egyik alaptézis, hogy az ember társas lény és munkál benne az affiliációs késztetés. Ezzel visszakanyarodva ismét az emberi érzelmek biológiai alapjaihoz.

Az ember ugyanakkor nem csak társas, hanem társadalmi lény is. Korábban már említettük, hogy még a metakommunikációs jegyek sem választhatóak el teljesen az adott kultúrától, társadalomtól. Így azok az elméletek sem teljesen talajukat veszettek, melyek a szerelmet a társadalmi hatásokon keresztül értelmezik. Abban az értelemben, hogy a társadalomban élő ember számára az érzelmek megjelenése, megjelenítése elé milyen minták sorakoznak fel és ezek milyen konfliktusba kerülhetnek magával az emberel. Sok szempontból az így kialakuló konfliktusok vezethetnek el azokhoz a kóros szerelemmegjelenítési, kivetítési formákhoz, melyek „lefordítása" a gyakorlatba és megjelenése akár megbotránkozást kelthet, vagy a köznyelvben perverzióként illetett fogalomcsoportba sorolható. Ez is mutatja, hogy a társadalmi megítélés, a társadalom közvetítette keret egyfajta tanulási, beilleszkedési folyamatot indít el még az olyan alapvetőnek tekintett érzelmek esetében is, mint a szerelem. Ha közvetlenül az érzelem kialakulásakor nem is, az érzelem megjelenésekor az emberi kapcsolatokban szinte minden esetben.

Így elmondható, hogy a szerelem mint érzelem, a többi érzelemhez hasonlóan nagyrészt biológiai alapokra épülve jelenik meg a pszichikumban, de a szerelem, mint a szociálpszichológia tárgya, mint társadalompszichológiai tényező már jelentős mértékben, mint a személy és közösség interakciója jelenik meg. Felkínálva a magyarázhatóságot akár teljesen biológiai, akár teljesen társadalmi, vagy akár tanulási hatásokra koncentráló pszichológiai alapokon. S akár osztályozva is az szerelem és szeretet egyes formáit.

Simay Endre István

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük