Az EP következő plenáris ülésén szavazhatnak a képviselők az uniós energiapiaci szabályozásról, a hulladékgazdálkodási és a víztisztasági irányelvről, az illegális bevándorlás elleni fellépésről, valamint a szlovák euró bevezetéséről Három magyar képviselő, Gurmai Zita, Harangozó Gábor és Szájer József jelentéseiről is szavaz az Európai Parlament.

 

Az EP következő plenáris ülésén szavazhatnak a képviselők az uniós energiapiaci szabályozásról, a hulladékgazdálkodási és a víztisztasági irányelvről, az illegális bevándorlás elleni fellépésről, valamint a szlovák euró bevezetéséről Három magyar képviselő, Gurmai Zita, Harangozó Gábor és Szájer József jelentéseiről is szavaz az Európai Parlament.

Az EP rendkívül mozgalmas strasbourgi plenáris ülés elé néz. A képviselők hétfőn a hulladék-irányelvről (Jackson-jelentés), majd a vízminőségi irányelvről (Laperrouze) vitáznak.

Szintén hétfőn lesz az európai szegénység elleni évről szóló vita (Panaiotopoulosz-Kassziotou). Hétfőn este Harangozó Gábornak a kohéziós politikáról szóló jelentése lesz napirenden.

Kedd délelőtt az illegális bevándorlás kezeléséről szóló jogszabály (Weber), majd a szlovákiai euróbevezetés (Casa) lesz a téma.

Kedd délben szavaznak Szájer József jelentéseiről (pontosabban a nyolc közül hatról). Ezek az uniós jogszabályok végrehajtásának demokratikusabb ellenőrzéséről (az ellenőrzéses komitológiai eljárás bevezetéséről) szólnak.

Kedd délután, 15 órától vitázik a parlament az energiapiaci liberalizációról (Morgan, Vidal-Quadras, Chichester és De Vits).

Éjjel két újabb, komitológiai témájú Szájer-jelentés vitája lesz.

Szerda reggel a június 19-20-ai EU-csúcs előzeteseként vitáznak a képviselők, majd az olajár-emelkedés lesz a téma.

Szerda délben szavazhatja meg az EP az új olasz biztos, Antonio Tajani kinevezését, illetve a francia Jacques Barrot portfólióváltását.

Csütörtök délelőtt lesz szó az „intelligens autókról" szóló jelentésről, amelyet Gurmai Zita készített.

EP-vita az Európai Tanács ülése előtt

Az EU-s állam- és kormányfők következő csúcstalálkozója június 19-20-án lesz Brüsszelben. Az ülés elején Hans-Gert Pöttering házelnök szólal fel az Európai Parlament nevében.

Az EU-csúcs foglalkozik a lisszaboni szerződés ratifikációjának folyamatával, a szabadság, biztonság és igazságosság területével kapcsolatos ügyekkel, az élelmiszerárak emelkedésével, a lisszaboni stratégiával, a nyugat-balkáni helyzettel és az EU külkapcsolataival.

Az EP június 18-án reggel tárgyal ezekről a témákról.

További információk a csúcsról (angolul)

http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?id=668&lang=en&mode=g

Vita az EU-orosz csúcsról

A szibériai Hanti-Manysijszkban, június 26-27-én tartják a következő EU-Oroszország csúcstalálkozót. Az EP ez előtt vitázik és állást foglal az EU-orosz kapcsolatokról.

Az EP-képviselők június 18-án vitáznak Strasbourgban.

Az emelkedő olajárakról az EP-ben

Az EP a Tanács és az Európai Bizottság képviselőivel vitázik az olajár-emelkedés következtében előállt helyzetről, és az esetlegesen meghozandó intézkedésekről.

A vitát június 18-án reggel tartják Strasbourgban.

Kultúrák közötti párbeszéd – Asma Jahangir Strasourgban

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve keretében az ENSZ vallásszabadsági jelentéstevője Asma Jilani Jahangir szólal fel az EP-ben.

A pakisztáni ügyvéd és emberi jogi aktivista Asma Jahangir a Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság elnöke. Tevékenységéért 2007-ben hazájában letartóztatták.

Az EP ünnepélyes ülésére június 18-án délben kerül sor.

További információk (angolul)

http://www2.ohchr.org/english/issues/religion/index.htm

Az energiacsomag az EP-ben

A villamosenergia-termelés és a kapcsolódó hálózatüzemeltetés teljes tulajdonosi szétválasztását pártolja az EP szakbizottsága, amely számos fogyasztóvédelmi rendelkezést is fűzött az energiapiac uniós szabályozásának tervezetéhez.

Együttdöntési eljárásban, tehát a tagállamokat képviselő Tanáccsal együtt társjogalkotóként tárgyalja az EP az energiapiaci szabályozásról szóló uniós jogszabályokat.

Eluned Morgan (szocialista, brit) a parlamenti témafelelőse a villamos energia belső piacáról szóló irányelvnek. Az EP ipari szakbizottsága a tulajdonosi szétválasztás koncepcióját támogatta. Eszerint nem lehetne egy tulajdonos kezében a termelési és szolgáltatási, illetve a hálózatüzemeltetési tevékenység. A képviselők elutasítják a szétválasztott szállítási tevékenység független rendszerirányítását (ISO) és azt is, hogy a cégek megtarthassák mindkét tevékenységet, ha biztosítják azok „tényleges és hatékony szétválasztását".

A képviselők számos fogyasztóvédelmi rendelkezéssel egészítették ki a szöveget. Eszerint a fogyasztónak joga lesz külön díj nélkül felmondania az áramszolgáltatóval kötött szerződést; kompenzációt kaphat, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); legalább negyedévente tájékoztatni kell áramfogyasztásáról és annak díjáról; két héten belül szolgáltatót válthat; tájékoztatni kell jogairól; az irányelv hatályba lépését követő tíz éven belül pedig hozzáférést kell biztosítani számára az „intelligens fogyasztásmérőkhöz". A fogyasztókat tájékoztatni kell arról is, milyen környezeti hatása van az általa felhasznált áram előállításának (károsanyag-kibocsátás, radioaktív hulladék). Az EP a nemzeti hatóságokat feljogosítaná arra, hogy a versenyt nem biztosító piacokon meghatározott és korlátozott időszakra ármaximumot vezessenek be.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, jelentősen csökkentsék az „energia-szegénységben" élők, vagyis az olyanok számát, akik anyagi okokból nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat.

Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség

Az EP szavaz az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozásáról is. Az erről szóló jelentés témafelelőse Giles Chichester (néppárti, brit).

A szakbizottsági képviselők – az Európai Bizottság eredeti elképzeléseivel szemben – szabályozói és erős döntéshozói jogosítványokkal ruháznák fel a létrehozandó ügynökséget.

A Bizottság tervei szerint két európai átvitelirendszer-üzemeltetői hálózatot (ENTSOE a villamos áramnál, illetve ENTSOG a gáznál) hoznának létre, amelyek többek között biztonsági, interoperabilitási, hozzáférési, energiahatékonysági szabályokat állapíthatnának meg. Az ügynökség ebben a tervben e két testület tanácsadója lenne. A parlamenti szakbizottság viszont megfordítaná a felállást. Eszerint a két hálózat az ügynökség iránymutatásai alapján állna elő tevekkel és javaslatokkal, melyeket aztán az ügynökségnek kellene jóváhagynia.

Az ügynökség igazgatójának kinevezését a képviselők szerint az EP-nek kellene jóváhagynia, és tevékenységéről be is kellene számolnia a parlamentben.

Jelentéstevő: Eluned Morgan (PES, UK)

Jelentés: (A6-0191/2008) – A villamos energia belső piaca

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0191&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0195

Eluned Morgan

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Morgan&partNumber=1&language=HU&id=2171

Jelentéstevő: Giles Chichester (EPP-ED, UK)

Jelentés: (A6- /2008) – A nemzeti energiapiaci szabályozó hatóságok együttműködését elősegítő ügynökség

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0226&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0197

Giles Chichester

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Chichester&partNumber=1&language=HU&id=2097

EP-szavazás az illegális bevándorlók visszaküldéséről

Az Európai Parlament szavaz az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelvről. A szabályozás kitér az ideiglenes őrizet hosszára, a kényszerítő intézkedések használatára, az EU-ba való ismételt belépés tilalmára és az emberi jogok védelmére is. Az EP együttdöntési eljárásban, társjogalkotóként vesz részt az irányelv végleges formába öntésében.

A javasolt irányelv célja, hogy az EU történetében először közös politikát alakítson ki a harmadik országokból történő illegális bevándorlás kezelésére.

EU bevándorlási csomag

Az Európai Unió jövendő közös bevándorlási politikája három fő elemből állna: az illegális bevándorlás elleni harcból (ennek alapja a most tárgyalt „visszatérési irányelv"), a képzett munkaerő legális bevándorlásának ösztönzéséből („kékkártya" irányelv) és az illegális bevándorlók foglalkoztatásának szankcionálásából.

Az önkéntes visszatérés ösztönzése

A most tárgyalt visszatérési irányelv európai bizottsági javaslata kétlépcsős eljárást határoz meg. Eszerint az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően egy négy hetes időszakon belül lehetősége lenne az önkéntes távozásra. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Szökés veszélye esetén az illegális bevándorlót fogva lehetne tartani. Az irányelvtervezet maximálná a fogva tartási időt (ez most tagállamonként eltér), és megfelelő életkörülményeket (egészségügyi ellátás, gyerekek oktatása stb.) biztosítana a fogva tartottak számára.

A jogszabálytervezet kitér a következőkre:

  • az önkéntes visszatérés ösztönzése (önkéntes távozásra biztosított idő megadása)
  • az ideiglenes őrizet időtartamának maximálása
  • az ideiglenes őrizetben lévők megfelelő életkörülményeinek biztosítása (egészségügyi ellátás, családok elhelyezése, gyerekek oktatása stb.)
  • a kényszerítő eszközök használatának korlátozása és a kitoloncolás körülményeinek szabályozása, a kollektív kitoloncolás elkerülése
  • a fogadó állam érdekeinek védelme (nemzet- és közbiztonság)
  • a más tagállam területén lévő kiutasított jogállása
  • a kitoloncolási végzés melletti, az egész unióra érvényes ismételt belépési tilalom bevezetése
  • az ideiglenes őrizet időtartamának csökkentése és arányossághoz kötése

A bizottsági szöveg korlátozná a kényszerítő intézkedések alkalmazását, és biztosítaná az illegális bevándorlók döntés elleni, egyéni fellebbezési jogát, megakadályozandó az önkényes eljárásokat és a tömeges kitoloncolásokat.

A kitoloncolási végzés tartalmazhatna egy, az unió területére való, öt éven belüli ismételt belépést tiltó határozatot is.

Az EP szakbizottsági szavazása

Az Európai Parlament polgári szabadságjogi bizottsága (LIBE) 2007. szeptember 12-én számos módosító indítványt fogadott el az Európai Bizottság javaslatához.

A Manfred Weber (néppárti, német) által jegyzett jelentés szerint például az önkéntes távozás időszaka nem „legfeljebb", hanem „legalább" négy hetes lenne, a gyermekek és családok ideiglenes őrizetbe vételét csak végső eszközként alkalmaznák, az ismételt belépés öt éves tilalmát pedig nem tennék a kitoloncolás kötelező kísérőjévé, hanem a tagállamok eseti döntésére bíznák.

A szakbizottság a Bizottság által javasolt 6 helyett 3 hónapig tette volna lehetővé a fogva tartást. Ezt 18 hónappal lehetne meghosszabbítani abban az esetben, ha a fogva tartott nem működne együtt a hatóságokkal, vagy ha bíróság elítélné. A LIBE létrehozta volna az Európai Parlament kiutasítási ombudsmanja posztot is.

Előzetes kompromisszum a Tanáccsal

A jelentéstevő a tagállamokat képviselő Tanács és a Bizottság delegációival kompromisszumos javaslatot dolgozott ki. Ez a 2008. június 4-ei szöveg még nem tekinthető az EP hivatalos álláspontjának, ehhez ugyanis ezt a plenáris ülésnek is el kell fogadnia. Egyelőre a néppárti, a liberális és a Népek Európája Unió képviselőcsoportja biztosította támogatásáról a megállapodást, amelyet módosító indítványok formájában tesznek plenáris szavazásra június 18-án.

A kompromisszum szerint az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő állna rendelkezésre, a fogva tartás 6 hónapos lehetne (ezt meghosszabbíthatnák 18 hónappal, ha a fogva tartott nem működne együtt a hatóságokkal, vagy ha elítélnék, illetve ha az ügyben érintett harmadik ország adminisztrációja túlságosan lassú lenne.

Az újrabelépési tilalom öt évre szólna, és meghosszabbítható lenne, ha súlyosan veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot. A gyermekek és családok jogai (őket nem lehetne kényszerítő intézkedéseknek alávetni) szerepelnének a jogszabályban, az ombudsmani poszt viszont nem.

A menekültet továbbra sem szabadna visszaküldeni olyan országba, ahol élete vagy szabadsága veszélyben lenne. A jövőben az Európai Parlament a Tanáccsal közösen fogja megállapítani az ebből a szempontból biztonságosnak számító országok listáját.

Jogi képviselet

Az eredeti javaslat szerint a tagállamok kötelesek lettek volna jogi képviseletet és tanácsadást biztosítani a pénztelen illegális bevándorlók számára. A Tanács ezt a tagállamokra bízta volna, tekintve a rájuk rótt kiadásokra. A kompromisszumos szöveg szerint kötelező a jogi segítség, de ennek összhangban kell állnia a nemzeti jogszabályokkal is. Az EU 2008-2013-as időszakra szóló, 676 millió eurós visszatérési alapja is felhasználható lenne a jogi képviselet biztosításának finanszírozására.

Az irányelv végleges elfogadása után a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz a jogszabály nemzeti átültetésére. A jogi segítségnél 36 hónapos határidőt terveznek.

Jelentéstevő: Manfred Weber (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0339/2007) – Közös normák és eljárások az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozóan

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2007-0339&language=HU&mode=XML

Jogalotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0167

Manfred Weber

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Weber&partNumber=1&language=HU&id=28229

Szavaz az EP a szlovák euróról

Az EP szakbizottsága után az Európai Parlament egésze szavaz arról, támogatja-e, hogy Szlovákia 2009. január 1-jével bevezesse az eurót. A képviselők az infláció és az alacsony lakossági támogatás miatt aggódnak.

Az EP gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó szakbizottsága már támogatásáról biztosította Szlovákia csatlakozását az eurózónához, most pedig a parlament egésze szavaz. Az Európai Parlament konzultációs jogkörrel bír ezen a területen. Ez azt jelenti, hogy a képviselők véleményének kikérése mindenképpen szükséges, a Tanács azonban nem köteles megfogadni ajánlásaikat.

A jelentés támogatja az euró 2009. január 1-jei bevezetését Szlovákiában.

Gond lehet az inflációval?

Az EP szakbizottsága ugyanakkor „sürgeti az infláció megakadályozását szolgáló intézkedések meghozatalát", és „aggodalmát fejezi ki a Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentései között az infláció szintjének fenntarthatósága tekintetében mutatkozó eltérések miatt".

Árfigyelő központ

A jelentés „javasolja, hogy a szlovák kormány állítson fel egyes alapvető cikkek árát heti rendszerességgel ellenőrző központot annak érdekében, hogy felvehesse a harcot az áremelkedésekkel kapcsolatos hamis benyomások ellen".

A szakbizottság „felhívja a szlovák kormány, hogy biztosítsa a szükséges reformok folytatását a munkaerő-, a szolgáltatások és a termékek piacán, biztosítva különösen a megnövekedett munkaerő-mobilitást és a humántőkébe történő beruházást".

Eurókampány

A képviselők aggódnak az euróbevezetés alacsony lakossági támogatottsága miatt, ezért felszólítják a szlovák hatóságokat, „fokozzák a közös fizetőeszköz előnyeit elmagyarázó közismereti kampányt, és tegyenek meg minden szükséges lépést az átváltási időszakban az árnövekedések elkerülése érdekében".

Jelentéstevő: David Casa (EPP-ED, MT)

Jelentés: (A6- /2008) – A közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetése

Javaslat: a Tanács határozata

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. június 18., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0231&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2008/0095

David Casa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Casa&partNumber=1&language=HU&id=28122

Szájer József jelentései az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett nyolc jelentés az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkozik.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokat az 1999/468/EK tanácsi határozatot állapította meg. Ezt a 2006/512/EK határozat módosította. Eszerint az Európai Parlament – az EU demokratikus módon megválasztott, népképviseleti intézménye – nagyobb szerepet kapott a végrehajtás ellenőrzésében, ezáltal is csökkentve az unió „demokratikus deficitjét".

Ellenőrzéssel történő szabályozás

A határozat bevezette az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárást" (angolul: regulatory procedure with scrutiny). Ezt azon általános hatályú intézkedéseknél lehet alkalmazni, „amelyek az együttdöntéssel elfogadott alap-jogiaktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését".

Ez az új eljárás az Európai Parlamentnek lényegében vétójogot ad arra az esetre, ha az Európai Bizottság végrehajtási intézkedéseivel átlépné a végrehajtandó jogszabály eredeti kereteit.

Az új eljárás bevezetése miatt most számos uniós jogszabályt módosítani kell, illetve „hozzá kell igazítani" az új rendszerhez. A Bizottság 225 ilyen jogszabályt „talált". Ezeket több, ún. „omnibusz-csomagba" sorolták. A most tárgyalandó csomagokban mintegy hatvan jogszabály szerepel.

Még Lisszabon előtt

A Bizottság által javasolt módosítások európai parlamenti felelőse Szájer József (néppárti). Ő azt javasolta, minél gyorsabban fogadják el a kiigazításokat, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást már a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt alkalmazni lehessen a meglévő jogszabályoknál.

„A lisszaboni szerződés fontos rendelkezéseket tartalmaz a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan, amelyek fel fogják váltani az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, de együttdöntéssel való elfogadásuk időbe fog kerülni" – írja az indokolásban a jelentéstevő.

A bortól az óceánig

Az EP júniusi plenáris ülésének napirendjén összesen nyolc Szájer-jelentés szerepel. Ezek egyes jogszabályoknak az új eljáráshoz történő hozzáigazításával foglalkoznak.

A jelentések témái:

  • Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő kiigazítása (első rész)
  • Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő kiigazítása (harmadik rész)
  • Az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok
  • A textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
  • Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárás
  • Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtása
  • Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikája
  • Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikája

Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Viták: 2008. június 17., kedd

Szájer József

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Sz%C3%A1jer&partNumber=1&language=HU&id=23821

Jelentés: (A6-0088/2008) – Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása Jelentés: (első rész)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0262

Jelentés: (A6-0086/2008) – Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása Jelentés: (harmadik rész)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0282

Jelentés: (A6- /2008) – Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárás (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0253

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtása Jelentés: (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0260

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikája (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0264

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikája (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0268

Jelentés (A6-0216/2008) az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0287

Jelentés: (A6-0215/2008) a textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0005

Gurmai Zita jelentése az „intelligens autókról"

Jelenleg évente mintegy 42 ezren halnak meg közlekedési balesetekben az EU-ban. Jelentősen csökkenthető lenne ez a szám a kedvező áron elérhető „intelligens" közlekedési rendszerek elterjesztésével, ami ráadásul a környezetvédelemhez is hozzájárulna. A témáról Gurmai Zita készített európai parlamenti jelentést.

Az Európai Bizottság „intelligens autó" elnevezéssel indított kísérleti projektet, amelynek célja a járművek biztonságosabbá, környezetbarátabbá és intelligensebbé tétele. A terv része az i2010 kezdeményezésnek, amely az információs és kommunikációs technológiák segítségével támogatja a gazdaságot és az életminőség javítását.

Az „intelligens autóról" az EP nevében Gurmai Zita (szocialista) készített véleményadó jelentést.

Ebben az EP-képviselők üdvözlik a bizottsági kezdeményezést, és úgy vélik, az intelligens járműrendszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkenjenek a torlódások, mérséklődjön a környezetszennyezés, és kevesebb legyen a közúti baleset.

A jelentés szerint ugyanakkor az ilyen rendszerek „elterjedtsége még túlságosan alacsony".

Gurmai Zita úgy véli, „a közlekedésirányítás hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a jármű és jármű közötti, valamint a jármű és az infrastruktúra közötti kommunikáción alapuló együttműködési rendszerekre van szükség".

Évente 42 ezer halott a közutakon

Az EU útjain évente közel 42 ezer ember veszíti életét. A jelentés szerint, ha minden gépjármű rendelkezne elektronikus stabilitásvezérléssel, évente négyezerrel kevesebben halnának meg, és százezerrel kevesebb sérülés történne. Az elektronikus stabilitásvezérlés egy olyan számítógép-vezérelt biztonsági technológia, amely az egy vagy több keréken alkalmazott aktív fékezéssel, valamint a forgatónyomaték szabályozásával csökkenti a csúszásveszélyt, és így segít elkerülni az ütközést.

E-segélyhívó

Az e­segélyhívó pedig – így a jelentés – tovább 2.500 életet menthetne meg Európában. Az e-segélyhívó egy páneurópai, járműbe épített segélyhívó rendszer, amely baleset esetén automatikusan hívja a készenléti szolgálatokat, megadva a jármű pontos helyét.

A képviselők szerint a Bizottságnak tovább kell fejlesztenie az egységes európai segélyhívó (112) és az e-segélyhívó rendszer (E112) egységes uniós szabályozását. A jelentés „üdvözli azon önkéntes megállapodásról szóló tárgyalásokat, amely az e-segélyhívót 2010-től kezdődően minden új járműben az alapfelszereltség részévé tenné".

A szakbizottság azt szeretné, hogy a közúti biztonság területén működő intézmények tartsanak minél több baleset-szimulációs képzést, „mivel a halálos kimenetelű közúti balesetek számát mindenekelőtt a baleset-megelőzési technikák, valamint az elsősegélynyújtás aktív alkalmazásával lehet csökkenteni".

Környezetvédelem

Jelenleg a közúti közlekedés felelős az unió energiafogyasztásának mintegy 18 százalékáért, a személygépjármű-használat pedig a teljes széndioxid-kibocsátásának 12 százalékáért.

A szöveg szerint „az információs és kommunikációs technológián alapuló rendszerek a hatékonyabb közlekedésirányítás, az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és a környezettudatos vezetés (eco-driving) megkönnyítése révén hozzájárulhatnak a levegőszennyezést okozó gázkibocsátás csökkentéséhez".

A jelentés ezen túl az egyszerűbb technikai megoldások – csökkentett súlyú ülések és gumiabroncsok, motorhő-tárolók, fékenergia-visszanyerés stb. – elterjesztésére is felszólítja az uniós országokat.

Adókedvezmény a vásárlóknak

A képviselők adókedvezményekkel is ösztönöznék az intelligens környezetvédelmi és járműbiztonsági eszközökkel felszerelt járművek vásárlását.

A jelentéstevő úgy véli, „a fogyasztók számára kulcskérdés a megfizethetőség. Sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak ezeket a rendszereket. Ezért fontos, hogy az intelligens közlekedési rendszerek megfizethetőek legyenek, és mihamarabb széles körben rendelkezésre álljanak."

Jelentéstevő: Gurmai Zita (PES, HU)

Jelentés: (A6-0169/2008) – Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé: Az első „Intelligens autó" jelentés

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 18., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0169&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2259

Gurmai Zita

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Gurmai&partNumber=1&language=HU&id=23805

Harangozó Gábor jelentése: a kohéziós politika és a kiszolgáltatott közösségek

Jelentős a különbség az unió gazdagabb és szegényebb régiói között, és az egyes régiókon belül is nagy az egyenlőtlenség. Harangozó Gábor jelentése szerint meg kell erősíteni a kohéziós politikát, a vidéki régiók elnéptelenedése és elszegényedése ellen pedig például jobb szakképzéssel, közlekedéssel, átfogó kiegyenlítő politikával kell küzdeni.

A kohéziós politika az EU egyik legkiemelkedőbb prioritása, amely a tagállamok, illetve az összesen 268 uniós régió közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja. Ez a terület az EU költségvetésének egyharmadát teszi ki, és minden más politikánál jobban épít a szolidaritás elvére.

Jelenleg nagy az egyenlőtlenség az egyes területek között: minden negyedik régió egy főre eső GDP-je kevesebb, mint az uniós átlag 75 százaléka, és az egyes régiókon belül is óriási különbségek lehetnek. A jelentés szerint a társadalmi és gazdasági válságterületek elsősorban éppen a régiók külső területein vagy elmaradott mikrorégiókban találhatók. A témáról Harangozó Gábor (szocialista) készített véleményadó parlamenti jelentést.

Meghatároz a lakhely

Harangozó Gábor az indokolásban megjegyzi: „a kiszolgáltatott csoportok és a társadalom többsége között térbeli és társadalmi távolság is fennáll. A kirekesztés okai főként a kirekesztett csoport földrajzi elhelyezkedésében gyökereznek".

Az ebből fakadó hátrányok között a szöveg felsorolja a munkahelyek nehéz megközelíthetőségét, a rossz vagy drága tömegközlekedést, az alacsony jövedelmet, képzettségi és foglalkoztatási szintet, az épített környezet leromlott állapotát, a közszolgáltatások alacsony hiányát, továbbá a különböző társadalmi csoportok közötti feszültséget, a rasszizmust és a szegregációt.

Egyre nagyobb kihívás

A jelentés szerint „a kiszolgáltatott közösségek és csoportok területi koncentrálódása, valamint a legtöbb hátrányos helyzetű területen jelentkező társadalmi kirekesztés egyre nagyobb kihívást jelent az uniós területek kohéziója" szempontjából. Az elszegényedés és kirekesztés nem korlátozódik a városi területekre, és a vidéki környezetben a társadalmi kirekesztéshez területi kirekesztés is járul – így a szöveg.

Az egyedi intézkedések önmagukban nem elegendőek a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos területi problémák megoldásához, ezért átfogó kiegyenlítő politikára van szükség – vélik a képviselők.

Egyedi programok, jobb forráselosztás

Az EP „felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fejlett városok és az elszigetelt területek – ide értve a vidéki területeket – között az egyedi szükségleteikhez igazított módon osszák el a forrásokat, és hozzanak létre az egyes kiszolgáltatott csoportokat és közösségeket megcélzó egyedi, hosszú távú programokat".

Családi gazdaság, idegenforgalom, szakképzés

A jelentés szerint a vidéki területeken fenn kell tartani a jövedelmet biztosító tevékenységeket, így „különös figyelmet kell fordítani a családi birtokokra és a kis- és középméretű mezőgazdasági üzemekre, valamint azokra a nem mezőgazdasági jellegű vállalkozói tevékenységekre, amelyek a lakosság megtartásához és az új betelepülők fogadásához szükséges árukat és szolgáltatásokat biztosítják".

A szöveg kitér arra is, hogy a szegénység, valamint a vidék elnéptelenedésének megelőzésében szerepet játszhat az idegenforgalom, és hogy támogatni kell a vidéki területeken a szakképzést és a vállalkozásfejlesztést.

Elég pénz legyen 2013 után

A képviselők megvizsgálnák, vajon a régiók most használt felosztási rendszere-e a legalkalmasabb a problémák kezelésére.

A jelentés szerint „nem csak meg kell megőrizni strukturális politikákat a 2013 utáni időszakra, de költségvetési felülvizsgálatot is alkalmazni kell annak biztosítására, hogy a jövőben is rendelkezésre bocsássák a szükséges erőforrásokat az EU régiói és országai közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében".

Jelentéstevő: Harangozó Gábor (PES, HU)

Jelentés: (A6-0212/2008) – A kohéziós politika hatása a sebezhető közösségek és csoportok integrációjára

Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 16., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0212&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2191

Harangozó Gábor

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Harangoz%C3%B3&partNumber=1&language=HU&id=28199

Hulladékgazdálkodási irányelv: kötelező újrahasznosítás és újrafeldolgozás 2020-ig

2020-ig teljesítendő, újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket tartalmazó hulladékgazdálkodási irányelvet vezet be az EU, ha a plenáris ülésen is elfogadják a Tanács és az EP képviselői közötti megállapodást.

Évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ben. A szemét mennyisége gyorsabban nő, mint a GDP, a hulladéknak pedig csak kevesebb, mint egyharmadát hasznosítják újra. Vannak olyan tagállamok, ahol a települések hulladékának 90 százalékát szemétlerakó helyeken tárolják, más országokban ugyanez az arány csupán 10 százalék. 2005 szeptemberében az Európai Bizottság javasolta az 1975 óta hatályban lévő uniós irányelv felülvizsgálatát és az újrahasznosítási előírásokkal és a tagállamok számára kötelező érvényű programokkal történő (az irányelv életbe lépése után 5 éven belül teljesítendő) kibővítését.

Az új jogszabálytervezet egyszerűsíti a jelenleg hatályban lévő jogi kereteket. Egyetlen keretirányelvbe integrálja hulladékolajról és a veszélyes hulladékokról szóló irányelveket is. A szöveg a definíciók és alapvető szabályok meghatározásával a hulladékokkal kapcsolatos jövőbeli EU-szabályozásra is kihat majd.

A Tanács és az EP delegációi a második olvasatban történő szavazás előtt megegyeztek egy mindkét fél számára elfogadható szövegben.

A témafelelős, Caroline Jackson (néppárti, brit) azt mondta: „az irányelv elfogadása fontos momentum az Európai Parlament számára, mert az eredeti, túl sok technikai részletet tartalmazó bizottsági javaslathoz képest jelentősen átalakítottuk a szöveget. A képviselők most újrahasznosítási célkitűzéseket is meghatároznak, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a hulladékképződés megelőzésére. Ezzel valódi jelentést nyert a Bizottság újrahasznosító társadalom létrehozására irányuló törekvése. Aki még mindig kritizálja  az általunk javasolt csomagot, annak be kell látnia, hogy az alternatíva nem lenne jobb ennél, sőt nem vezetne semmilyen komolyabb előrelépéshez az 1975-ös szabályozáshoz képest, mert nem tartalmazza a  célkitűzéseket és az új, tisztább definíciókat. "

Célok, újrahasznosítás, újrafeldolgozás

A képviselőknek sikerült kiharcolniuk, hogy az irányelv tartalmazzon új újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket. A kompromisszum szerint a tagállamoknak kell megtenniük a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy 2020-ig elérjék

  • a háztartási hulladékokból és más forrásból származó papír-, vas- és üveghulladékok 50 százalékának újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását
  • a nem veszélyes építkezési és bontási hulladékok 70 százalékának újbóli újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását.

Fontos a megelőzés

Az új irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy öt évvel az irányelv életbe lépése után hozzanak létre hulladékgazdálkodási terveket és a hulladék megelőzését célzó programokat. A Bizottságnak 2014 végére meg kell határoznia a megelőzésre vonatkozó célokat is.

Hulladékégetés

A képviselők fő törekvése a leginkább környezetszennyező hulladéklerakás és -égetés csökkentése volt. Megoszlott a vélemény arról, hogy a településekről származó szilárd hulladék égetése hasznosításnak vagy ártalmatlanításnak számít-e. Az utóbbi fogalom ugyanis a hulladékgazdálkodási tevékenységek „hierarchiájában" kedvezőbb helyet foglal el. A kompromisszum az ártalmatlanítás mellett tette le a voksot, feltéve, hogy  bizonyos energiahatékonysági szabványok is teljesülnek. A Bizottság szerint ez ösztönző hatással lesz a hulladékégetők és a hulladékból energiát előállító üzemek tevékenységére, mert így csak az energiával leghatékonyabban gazdálkodó létesítmények kapják majd meg a „ártalmatlanító" minősítést. Mindemellett a képviselőknek azt is sikerült elérniük, hogy az energiahatékonysági rendelkezéseket vizsgálják felül hat évvel az irányelv hatályba lépés után.

A tagállamok alkalmazzák az ötlépcsős besorolást

A kompromisszum meghatározza az öt, megelőzést és csökkentést célzó hulladékkezelési szintet (ötlépcsős hulladékhierarchia) és azok preferált alkalmazási sorrendjét is kijelöli. Ez a következő:

  • megelőzés
  • újrahasznosítás
  • újrafeldolgozás
  • helyreállító műveletek
  • biztonságos és a környezetkímélő lerakás

Az öt szintet a tagállamoknak prioritási sorrendként kell kezelniük, nem pedig irányadó elvnek, ahogy azt a Tanács javasolta. A sorrendtől megalapozott indokokkal el lehet térni, például ha az adott hulladék típus élettartama indokolja.

Számok

Az EU területén évente 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ez fejenként 3,5 tonnát jelent. Ez elsősorban háztartási szemét, gazdasági (üzletek, éttermek, kórházak, stb.), ipari (gyógyszeripari, textilipar) mezőgazdasági, építkezési vagy bontási hulladék, továbbá bányászati és az energiaszektorból származó szemét.

Kommunális hulladékból évente átlagosan fejenként 530 kg keletkezik. Itt jelentős eltérés van a régebbi és az újabb tagállamok között. Az előbbiek adata 570 kg/fő, az utóbbiaké 300-350 kg/fő.

2005-ben a kommunális hulladék 49 százaléka szemétlerakókba került, 18 százalékát elégették, 27 százalékát pedig újra feldolgozták, vagy komposztálták.

Jelentéstevő: Caroline Jackson (EPP-ED, UK)

Jelentés: (A6-0162/2008) – A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata

A Tanács által 2007. december 20-án elfogadott közös álláspont a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0162&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0281

Caroline Jackson

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Jackson&partNumber=1&language=HU&id=1370

Szigorúbb uniós vízminőségi előírások

Mintegy 33 szennyező anyag – főleg növényvédő szerek és nehézfémek – jelenlétét kell vizsgálni a jövőben a folyókban, tavakban és a partvonal menti tengervizekben. A most második olvasatban az EP elé kerülő, a Tanáccsal már egyeztetett jogszabálytervezet szerint a tagállamoknak 2018-ra jelentős előrelépést kell felmutatniuk az előírások betartásában.

Az EP és a Tanács tárgyalódelegációi megállapodtak a vízminőségi irányelv részleteiről. Erről a kompromisszumról szavaz most a parlament.

Több anyagot vizsgáljanak 2018-ig

A tagállamoknak 2018-ig jelentős előrelépést kell felmutatniuk a vízminőség területén. El kell érniük, hogy ne lépjék túl az egyes anyagok megengedett maximális koncentrációját, és az éves átlagos értékeket is tilos lesz átlépniük. A jogszabálytervezet által felsorolt 33 veszélyes anyag közül 13-at – köztük a kadmiumot és a higanyt – már eddig is elsőbbségi veszélyes anyagként tartottak számon.

A képviselők azt kérik a Bizottságtól, vizsgálja meg, ki lehet-e bővíteni a veszélyes anyagok listáját további 13 anyaggal (pl. dioxinok, PCB, biszfenol). A Bizottság a 13 újabb anyagról az irányelv hatályba lépése után két évvel, 2011-ben dönthetne. A Bizottság az új anyagokra 2013-ban új környezetvédelmi előírást javasol. A tagállamoknak 2015-re kell benyújtaniuk vízgyűjtő-gazdálkodási terveiket.

Keveredési zónák

A szennyezési források közelében nem lehet gyorsan alkalmazkodni az új környezetvédelmi előírásokhoz. Vannak úgynevezett keveredési zónák, ahol a szennyező anyagok koncentrációja átlépheti a megengedett határértéket. A keveredési zónák értéktúllépése csak abban az esetben lesz megengedett, ha a felszíni víz egésze emiatt nem lépi át a megengedett határt.

A képviselők garantálnák, hogy a tagállamok az elérhető legjobb vízgazdálkodási technikákat alkalmazzák keveredési zónák megállapítása során. A keveredési zónák kiterjedését csökkentő intézkedéseket részletezni kell az adott állam vízgazdálkodási tervében.

A szennyezés feltérképezése

2009-re a tagállamoknak térképekkel ellátott leltárt kell készíteniük a szennyező anyagok és elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásáról, kiöntéséről, az általuk okozott károkról, a bióták és az üledékek állapotáról a folyómedrek mentén és a környező területeken.

Hatályba lépés

Az irányelvet várhatóan 2008-ban fogadják el, és leghamarabb 2010-ben léphet hatályba.

Jelentéstevő: Anne Laperrouze (ALDE, FR)

Jelentés: (A6-0192/2008) – A vízre vonatkozó környezetminőségi normák

A Tanács által 2007. december 20-án elfogadott közös álláspont a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, valamint a 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK, 86/280/EGK és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2008-0192&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0129

Anne Laperrouze

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Laperrouze&partNumber=1&language=HU&id=28209

2010: a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve

Az EP szakbizottsága után a plénum is támogatásáról biztosíthatja azt a tervet, hogy 2010-et az EU szentelje a szegénység és a kirekesztés elleni harcnak. Becslések szerint 78 millió EU-polgárt fenyeget a szegénység – közülük 19 millió gyermek.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az EU és a tagállamok egyik legfontosabb célkitűzése – áll az EP plenáris ülése elé terjesztett jelentésben.

A Bizottság a 2005-2010-es szociális menetrendjében azt javasolta, hogy 2010 legyen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Az erre az eseménysorozatra szánt 17 millió euró az eddigi legnagyobb összeg, amelyet európai évek megrendezésére szántak. (2008 egyébként a kultúrák közötti párbeszéd európai éve.)

Az európai év célja, hogy „a szegénység megszüntetésében játszott kiemelt szerepe révén megerősítse az unió szolidaritás, társadalmi igazságosság és az erősebb társadalmi összetartás megteremtése iránti elkötelezettségét, összhangot teremtsen az unió átfogó célkitűzései között, és növelje azok támogatottságát" – áll a jelentés indokolásában. Az eseménysorozatnak továbbá „fel kell hívnia a nyilvánosság figyelmét az európai szegénység és társadalmi kirekesztés tényére, és közvetítenie kell azt az üzenetet, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés a társadalmi és a gazdasági fejlődést is veszélyezteti".

Az Európai Parlament szakbizottsága támogatta az Európai Bizottság elképzeléseit. A jelentéstevő, Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (néppárti, görög) úgy vélte, „az európai év kezdetétől fogva világossá kell tenni, hogy annak célja nem csak a súlyos szegénység elleni küzdelem, de a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése is".

A képviselők külön figyelmet szentelnének többek között az iskolát korán elhagyók és a munkanélküliek problémáinak is.

Jelentéstevő: Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (EPP-ED, EL)

Jelentés: (A6-0173/2008) – A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről 2010

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 16., hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0173&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0278

Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=GR&partNumber=1&language=HU&id=28571

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat