A romák szociális helyzetéről és munkaerő-piaci hozzáférésük javításáról készített parlamenti jelentést Kósáné Kovács Magda (szocialista). A képviselők többek között célirányos oktatáspolitikával, adókedvezményekkel, mikrohitelekkel tennének azért, hogy a szegénységben élő romák kitörhessenek a kirekesztettségből.

 

A romák szociális helyzetéről és munkaerő-piaci hozzáférésük javításáról készített parlamenti jelentést Kósáné Kovács Magda (szocialista). A képviselők többek között célirányos oktatáspolitikával, adókedvezményekkel, mikrohitelekkel tennének azért, hogy a szegénységben élő romák kitörhessenek a kirekesztettségből.

A Kósáné Kovács Magda által jegyzett, a parlamenti plenáris ülésén szerdán, kézfelemeléssel megszavazott véleményadó jelentés szerint „szükség van az összehangolt megközelítésre a roma közösségek munka- és megélhetési feltételeinek javítása érdekében". Ennek – vélik a képviselők három célt kell kitűznie: a romák gazdasági lehetőségeinek bővítését, az emberi erőforrások kiépítését és a társadalmi tőke és a közösségépítés erősítését.

Gyakran nem jó az antiszegregáció

A jelentésben az áll, hogy a romákkal foglalkozó intézkedések számos esetben nem javítottak a romák helyzetén. A szöveg szerint „a tagországok szegregáció leküzdésére szolgáló erőfeszítései ellenére a látszólag a szegregáció leküzdésére szolgáló számos és különböző rendszerek gyakran a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek kiemelésére szolgálnak, és rendkívül hátrányosan érintik a szegényeket, különösen a romákat, akik lefele tartó spirálba kerülnek".

Az EP szerint célirányos oktatási politikákra van szükség, amelyek foglalkoznak a roma családokkal, és ösztönzik az aktív részvételt. A képviselők olyan átfogó programcsomag kidolgozását javasolják, amely elősegíti és motiválja a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák közösségükbe való visszatérését és a közösségük keretében és érdekében végzett munkát.

Romák és a népességi piramis

A szöveg szerint az EP „tényként kezeli, hogy a roma polgárok egyes tagállamokban sajátos módon befolyásolják a népességi piramist". A parlament „tudomásul veszi, hogy a népességben a roma gyermekek aránya magas, ugyanakkor a születéskor várható élettartamuk akár tíz évvel is kevesebb, mint a többségi népességhez tartozóké".

A jelentésben az áll, hogy „a roma közösség – demográfiai sajátosságai miatt – aszimmetrikusan részesül a szociális juttatásokból". A szöveg kiemeli: „a szociális juttatások az egyéni élethelyzetből, a gyermekvállalásból, valamint a társadalmilag hasznos többlet vállalásából adódó terheket, illetve deficiteket kívánják ellensúlyozni".

Adókedvezmény romák foglalkoztatására

A képviselők előmozdítanák a romák szakképzési programokban való részvételét. Az EP arra szólítja fel a tagállamokat, hogy többek között adóügyi kedvezmények révén dolgozzanak ki ösztönzőrendszert a roma nőket foglalkoztató vállalkozások számára.

Mikrohitelek

A jelentés szól a mikrohitelek fontosságáról. Ezek a képviselők szerint „elindíthatják a legszegényebbeket a személyes felelősség, a vállalkozói készségek és kreativitásuk kifejlesztése útján, beleértve az önálló vállalkozás költsége saját részének fedezésére irányuló hitelnyújtást".

Romák a médiában

Az EP arra szólítja fel a tagállamokat, „tegyék meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a médiában és a kommunikációs technológia valamennyi formájában megszüntessék a romaellenes gyűlöletet, illetve a romák elleni megkülönböztetésre és erőszakra való felbujtást". A parlament „sürgeti a tömegtájékoztatást, hogy alakítson ki helyes gyakorlatokat annak érdekében, hogy a munkatársak felvételi aránya tükrözze a társadalom egészének összetételét".

Helyi foglalkoztatás

A parlament „úgy véli, hogy sokkal fontosabb prioritásként kell kezelni a helyi foglalkoztatást, a vállalkozások és a helyi kisiparosok ösztönzését, illetve a munkák ellátásához szükséges alapvető készségek elsajátítását".

Segítség kell a kitöréshez

Jelentése indokolásában Kósáné Kovács Magda azt írja, „Európa legnagyobb lélekszámú kisebbségének élethelyzete nyugodtan nevezhető fejlődő világbelinek. Ez az állítás nem csak az oktatási, lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási stb. mutatók tekintetében igaz, hanem abban az értelemben is, hogy ennek a mintegy 10-12 millió embernek azonnali, koncentrált, célzott külső segítség nélkül nincs esélye a szegénységből és kirekesztettségből való kitörésre."

A jelentéstevő úgy véli, „az ilyen szintű társadalmi leszakadás a romák emberi méltóságnak és esélyegyenlőségnek az alapvető érvényesülését gátolja". Kósáné hozzáteszi: „Európa évtizedekkel túlhaladta már azt az időpontot, amikor óvatos távolságtartással szemlélhette, hogy területén, ilyen gazdasági potenciál mellett, generációkon átörökített teljes társadalmi leszakadásban ekkora tömegek tengődjenek."

Európai ügy a romaügy

„Az uniós intézmények romapolitikája a romák integrációját elsősorban az új tagországok és a tagjelölt országok regionális ügyének tekinti. A közelmúltban több régi uniós országban történtek felhívják a figyelmet arra, hogy a romaügy európai ügy. A felelősség közös, elsősorban azért, mert a frissen csatlakozott és a tagjelölt országokban a romák helyzete a bővítés után vagy annak reményében sem változott meg alapvetően; integrációjuk megtorpant vagy el sem kezdődött, ezért eddig sosem látott roma exodus indul meg a régi tagállamok felé" – írja Kósáné Kovács Magda.

Interjú Kósáné Kovács Magdával az EP honlapján

http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/016-51268-068-03-11-902-20090309STO51242-2009-09-03-2009/default_hu.htm

Jelentéstevő: Kósáné Kovács Magda (PES, HU)

Jelentés (A6-0038/2009) – A romák társadalmi helyzete és az uniós munkaerőpiachoz való jobb hozzáférésük

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. március 9., hétfő

Jogalkotási figyelő

Kósáné Kovács Magda

Gazdaságélénkítés eladósodás nélkül

A versenyképesség növelését, a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzését tartják kiemelt célnak ez EP-képviselők. A parlament jelentéstervezete szerint csökkenteni kellene a munkára rakódó adókat, és el kell kerülni a túlzott eladósodást.

Elisa Ferreira (szocialista, portugál) jelentésében foglalta össze véleményét az EP az Európai Bizottság által javasolt uniós gazdaságélénkítési tervről. A képviselők szerdán, 526-105 arányban, 22 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget.

A parlament szerint a fellendülési tervnek elsődlegesen az Európai Unió gazdaságának és versenyképességének ösztönzésére kell összpontosítania, és a pénzügyi piacok normális működésének lehetővé tételével, a befektetések megkönnyítésével, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés lehetőségeinek növelésével kell ellensúlyoznia a gazdasági hanyatlást.

Túlzott teher lehet az államadósság

A testület „aggodalommal állapítja meg az államadósság és a költségvetési hiány gyors növekedését, és aggódik amiatt, hogy az államadósság túlzott teherré válhat a jövő generációi számára".

A jelentés szerint „a pénzügyi rendszerbe történő jelenlegi kivételes állami beavatkozás legfőbb indoka a magánszemélyek és vállalkozások – köztük a kkv-k – megtakarításainak, valamint a számukra történő hitelnyújtás védelme".

Ellenőrizni a bankokat

A képviselők úgy vélik, „a szabályozóknak és a megfelelő tagállami hatóságoknak alaposan ellenőrizniük kell a bankok és bankárok utóbbi hónapokban végzett tevékenységét, valamint ki kell deríteni, hogy elítélendő magatartás, vagy netán bűncselekmények járultak-e hozzá a bankrendszer összeomlásához".

A parlament „óv az uniós versenyszabályok indokolatlan lazításától, mivel az gyengítheti a belső piacot". A szöveg „hangsúlyozza, hogy a közösségi versenypolitika alóli ideiglenes kivételeket és az azoktól való eltéréseket vissza kell fordítani, és a szabályos állapotot egyértelműen meghatározott időrendben vissza kell állítani". Az EP „aggódik amiatt, hogy a gazdasági visszaesésre adott nemzeti válaszok protekcionizmushoz és a verseny torzulásához vezethetnek, ami hosszú távon súlyosan aláásná az unió polgárainak gazdasági jólétét".

Munkát sújtó adók csökkentése, új tagállamok

A szöveg arra kéri a tagállamokat, „a vásárlóerő növelése és a kiskereskedelmi termékek iránti kereslet ösztönzése érdekében vegyék fontolóra az alacsonyabb jövedelmek esetén a munkával kapcsolatos adók csökkentésének lehetőségét".

A jelentésben az áll, hogy „a jelenlegi igen nehéz körülmények között az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférésre azoknak a tagállamoknak van szükségük, amelyek nemrégiben csatlakoztak az Európai Unióhoz és amelyek nem tagjai az euróövezetnek".

Fokozódó szegénység

A szöveg „hangsúlyozza, hogy a válság rendkívül kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatást gyakorolt számos tagállamra, és komoly a kockázata annak, hogy a növekedés és a stabilitás meggyengül, a szegénység pedig fokozódik".

A parlament úgy véli, „hogy az eurót és az euróövezetet is érintő továbbgyűrűző hatásokra lehet számítani". Az EP ezért közösségi szintű és összehangolt megközelítét kér „a kollektív felelősség megvalósítása érdekében", és „kéri a Bizottságot, hogy tekintse át és vonja szorosabbra az érintett tagállamok stabilizálását célzó valamennyi eszközt, ideértve az átváltási árfolyamok stabilizálását is".

Nemzetközi szerepvállalás

A szöveg „határozottan ösztönzi az Európai Uniót, hogy játsszon vezető szerepet a nemzetközi fórumokon, különösen a pénzügyi stabilitási fórumon és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) belül, illetve a G20 elkövetkező találkozóin". Az EP „különösen fontosnak tartja az árfolyamok és a pénzügyi piacok többoldalú felügyeletének megerősítését, és emlékeztet, hogy a szabad tőkeáramlás idején a konvergencia jelenti a valóban egyenlő feltételek, illetve az átfogó szabályozó és felügyeleti keret lényegét".

Jelentéstevő: Elisa Ferreira (PES, PT)

Jelentés (A6- /2009) – Európai gazdaságélénkítési terv

Európai gazdaságélénkítési terv

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. március 11., szerda

Jogalkotási figyelő

Elisa Ferreira

Lassítja a válság az új tagállamok felzárkózását az EP szerint

A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt elfogadott EP-állásfoglalás a hitelezés újraindulását, az európai szolidaritás és a „zöld gazdaság" erősítését sürgeti. A képviselők a szegénységet és a munkanélküliséget tartják a legnagyobb veszélynek.

579 igen, 94 nem, 21 tartózkodó vokssal fogadta el az EP szerdán a március 19-20-án összeülő uniós állam- és kormányfői csúcsnak címzett állásfoglalását. Az egyik előterjesztő képviselő Herczog Edit (szocialista) volt.

A parlament „új pénzügyi struktúra kialakítását kéri olyan átlátható és hatékony szabályozás bevezetésével, amely leginkább szolgálja a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók érdekeit".

Hitel

A képviselők elvárják, hogy „a pénzügyi szektor – amely állami támogatásban részesült – elégséges hitelt nyújtson a vállalkozásoknak, különösen a kkv-knek, valamint a háztartásoknak".

Az EP „figyelmeztet a csökkenő beruházások és fogyasztói kiadások csökkenésének ördögi körére, amely munkahelyek elvesztéséhez, visszafogott üzleti tervekhez és kevesebb innovációhoz vezet majd, ezzel valószínűleg mély és hosszan elhúzódó recesszióba taszítva az EU-t".

Világ

A képviselők összehangolt európai álláspont kialakítását sürgetik, nehogy a válságból való kilábalás „egymással esetlegesen ütköző és költséges nemzeti tervekhez vezessen". Ez ugyanis – véli az EP – „aláásná az egységes piacot, a gazdasági stabilitást, a gazdasági és monetáris uniót, továbbá az EU globális szerepét".

Zöld new deal

A parlament szerint „a megújuló energia, az energiahatékonyság és a környezetvédelem adhatja meg az ösztönző intézkedések stratégiai irányát, amelyek kiváló minőségű, környezetbarát munkahelyeket hoznak létre".

„Európának egy zöld new dealre van szüksége, amely kezeli a gazdasági, környezeti és szociális válságot" – áll az állásfoglalásban.

A képviselők szerint „az éghajlatváltozás elleni küzdelem félretétele és a környezetvédelmi beruházások felfüggesztése közvetlen és nemzedékeken átívelő hatásait tekintve egyaránt katasztrofális hiba lenne".

Szegénység és munkanélküliség

„A gazdasági válság hatásai közül az EU-ban a szegénység növekedése a legnagyobb probléma" – vélik a képviselők, hozzátéve: „létfontosságú megállítani a munkanélküliség növekedését".

A parlament szerint „a szegénység csökkentésének és megelőzésének leghatékonyabb módja a teljes foglalkoztatáson, a kiváló minőségű munkahelyeken, a társadalmi integráción, a vállalkozásösztönző intézkedéseken, a kkv-k szerepén és a befektetések ösztönzésén alapuló stratégia".

Pénzügyi felügyelet

Az EP „középtávon elengedhetetlennek tartja a pénzügyi felügyeleti struktúra európai szintre emelését, a hatékony versenyjogi szabályokat, valamint a pénzpiacok megfelelő szabályozását és átláthatóságuk javítását a jelenlegi válság megismétlődésének elkerülése érdekében".

Az állásfoglalás „felszólítja a tagállamokat és az Európai Uniót az EU költségvetésének átdolgozására, hogy lehetővé váljon a kihasználatlan pénzügyi források felhasználása".

Új tagállamok

Az EP „aggodalmának ad hangot a pénzügyi válság hatásainak tekintetében a növekvő regionális egyenlőtlenségek miatt, amit többek között a tagállamok hitelképessége közötti különbségek is tükröznek".

A képviselők szerint „a válság több új tagállamban is rendkívül káros gazdasági és társadalmi következményekkel jár, és ez nagymértékben lassítja a korábban csatlakozott 15 uniós tagállamhoz történő felzárkózásukat".

Ez „az euróra és az euróövezet államaira is kihatással lehet" – véli a parlament, amely ezért kéri, „hogy olyan európai szolidaritási intézkedéseket hozzanak, amelyek célja az euróövezet védelme és az Európai Unió belső egységének megerősítése, különös tekintettel a közép- és kelet-európai gazdaságok hatékonyabb támogatására".

Lisszaboni stratégia

A parlament „sajnálja, hogy mindössze egy év maradt a lisszaboni stratégiára előírt időtartamból, és a világosan meghatározott célokat nem érték el, a programterületeken pedig elégtelen az előrelépés". A képviselők „véleménye szerint a tagállamok elmulasztották azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek közelebb hozzák a lisszaboni stratégia céljait".

Az állásfoglalás ugyanakkor „javasolja, hogy a 2010-ben kezdődő, lisszabon utáni menetrendről folytatott gondolkodás a jelenlegi lisszaboni stratégia általános szerkezetén alapuljon (versenyképesség és az európai iparágak környezetbarát átalakítása, több és jobb munkahely, társadalmi integráció, fenntarthatóság)".

Euromatrica: teherautó-útdíj a lég- és zajszennyezés alapján

A 3 és fél tonnánál nehezebb teherautók után fizetendő útdíjat részben az általuk okozott lég- és zajszennyezés alapján kell kiszabni az EP által első olvasatban megszavazott irányelv szerint. Csúcsforgalom idején „torlódási díjat" is lehet (de nem kell) fizettetni, ennek kiszámítási módját azonban a képviselők törölték a szövegből. A parlament a korábbinál több utat vonna be a szabályozásba.

Saïd El Khadraoui (szocialista, belga) a témafelelőse az 1999-es „euromatrica-irényelv" Európai Bizottság által javasolt felülvizsgálatának.

Az EP szerdán 359 igen, 256 nem, 86 tartózkodó vokssal fogadta el első olvasatban az irányelvet.

A jelen állás szerint a szabályozás fő pontjai:

  • a lég- és hangszennyezést díjkivetés alapjául szolgáló külső költségnek (externáliának) tekintik
  • a torlódásokhoz való hozzájárulás alapján csúcsidőkben szintén lehetne díjat kivetni
  • a bevételeket a „zöldebb" szállítási módok támogatásába kell fektetni

Eddig

A meglévő irányelv (1999/68/EC, módosítva: 2006/38/EC) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy díjakat vessenek ki a 12 tonnánál súlyosabb nehézgépjárművekre. Ezek a díjak a transzeurópai hálózatba tartozó utak fenntartásának költségeihez hivatottak hozzájárulni.

Az Európai Bizottság beterjesztett javaslata megengedné a tagállamoknak (de nem kötelezné őket), hogy további díjakat állapítsanak meg a légszennyezés, a hangszennyezés, a forgalmi dugókhoz való hozzájárulás alapján, és hogy ezeket kiterjesszék a 3,5-12 tonna közötti teherautókra, valamint a transzeurópaiakon túl más, a nemzetközi árufuvarozásban jelentős szerepet játszó utakra is.

Az új szabályok a 12 tonna felüli járművekre 2011-től, a 3,5 tonnánál nehezebbekre pedig egy évvel későbbtől vonatkoznának.

A városoknak továbbra is joguk lenne arra, hogy bizonyos helyi díjakat szabjanak ki.

Légszennyezés! Hangszennyezés! Torlódás?

Az Európai Bizottság javaslata tartalmazta a lég- és hangszennyezés, valamint a torlódáshoz való hozzájárulás bevonását a jogszabályba, nem támogatta viszont a széndioxid-kibocsátás figyelembe vételét. Ez utóbbit a plenáris ülésen a képviselők többsége is elvetette.

Vita alakult ki a torlódási díj kapcsán is. A szakbizottsági szinten még az a kompromisszum született, hogy ezt akkor lehet alkalmazni a teherautóknál, ha az összes többi járműre is hasonló díjat vetnek ki. Egyes módosító indítványok a torlódási díjat egyértelműen elvetették volna. Végül mindkét javaslat elvérzett a plenáris szavazáson.

A végeredmény szerint lehetséges lesz torlódási díjat fizettetni, erről és a számítási módról azonban az egyes tagállamok szabadon dönthetnek.

Intelligens díjszámítási rendszer

Az irányelv egy díjkiszámítási módszert is javasol. Eszerint a díjak függnének a jármű környezetvédelmi besorolásától (Euro 0-tól Euro 6-ig), a használt út típusától, és az úthasználat hosszától is. A megfelelő díjtételt elektronikus rendszer számítaná ki.

„A szennyező többet fizet"

A bizottsági hatástanulmány szerint az euromatrica árának kiszámítási módja alapján az úthasználat teljes költsége mintegy 3 százalékkal nőne a díjak alkalmazását választó tagállamokban.  Az erősen szennyező járművek után (Euro 0) többet, a környezetbarátok után kevesebbet vagy semmit nem fizetnének. A torlódási díjnál hasonló az elv: a csúcsidőn kívül olcsóbb lenne a közlekedés.

A zöldebb közlekedésre fordítanák a bevételt

Az EP támogatta, hogy a díjakból származó bevételek „pántlikázottak" legyenek, vagyis hogy azokat csak a járművek környezetbarátságának növelésére és az alternatív közlekedési infrastruktúrák kifejlesztésére lehessen fordítani.

Jelentéstevő: Saïd El Khadraoui (PES, BE)

Jelentés: A6-0066/2009 

a nehézgépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2009. március 10., kedd

Jogalkotási figyelő

Saïd El Khadraoui

Csökkenő olajtartalékok – mit lehet tenni?

A még feltáratlan és a nem hagyományos olajtartalékok megnyitását, az olajat nem vagy alig használó közlekedési módok alkalmazását, új vezetékek építését, a megújuló energia használatát javasolják az EP-képviselők. A parlament ugyanakkor kétli, hogy a bioüzemanyagok jelentenék a megoldást.

A kőolaj kitermelésének költségei 2005 óta megkétszereződtek, és hosszú távon az olajár folyamatos emelkedésével is kell számolni – áll a Herbert Reul (néppárti, német) által készített, szerdán, 471 igen, 190 nem, 16 tartózkodó vokssal megszavazott jelentésben. Becslések szerint az Európai Unióban az olaj iránti kereslet – elsősorban a közlekedés miatt – 2005 és 2030 között évente negyed százalékkal fog nőni, 2030-ra a kőolaj aránya az uniós energiakereslet 35 százalékát teszi majd ki, az uniós olajimport-függőség pedig 95 százalékra emelkedik.

Stabil olajárak

Az EP támogatná egy az olajfelhasználó és olajtermelő országok részvételével tartandó csúcstalálkozó összehívását annak érdekében, hogy az olajkereslet és -kínálat között egyensúly jöjjön létre, és hogy a termelő országok ne tarthassák mesterségesen magas szinten az olaj világpiaci árát. Az árak stabilizációjához elengedhetetlen a piac és a termelés és a készletek átláthatóságának javítása is – vélik a képviselők.

Új lelőhelyek és nem hagyományos olajforrások kiaknázása

A parlament az olajtársaságoktól azt várja, hogy „az utóbbi időszakban termelt jelentős nyereségüket forgassák vissza új olajtartalékok feltárásába és az energiatakarékos technológiák és olajhelyettesítők kutatásába".

A diverzifikáció érdekében az EP kéri a nem hagyományosnak számító olajforrások, például az olajhomok és olajpala kereskedelmi hasznosítását is, valamint a környezetbarát kitermelési eljárások kifejlesztését.

Közlekedés – olaj nélkül

A képviselők szerint bizonytalan, hogy mikor és mekkora űr keletkezik majd az olaj piacán a bővülő kereslet és a csökkenő kínálat között, ezért mindenképpen csökkenteni kell az olajfelhasználást. Az első generációs bioüzemanyagok közép- és hosszú távon azonban nem biztos, hogy alkalmasak az olaj helyettesítésére – olvasható a jelentésben -, ezért fokozni kell a szintetikus üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokat.

Emellett olajat egyáltalán nem vagy csak kisebb mértékben használó, fenntarthatóbb közlekedési és szállítási módokat kell használni, mint például a vasúti vagy a vízi közlekedés, vagy éppen a gyaloglás, a kerékpározás, a tömegközlekedés vagy a közös gépkocsihasználat – így a szöveg. A képviselők szerint a várakozási idők és az elterelések csökkentését szolgáló modern forgalomirányítási rendszerek fejlesztésével, környezetbarát logisztikával is jelentős energiamegtakarítást lehetne elérni.

Megújuló energiaforrások

A jelentés felszólítja a tagállamokat az alternatív energiaforrások pénzügyi támogatására és az energiahatékony áruk és szolgáltatások vásárlásának népszerűsítésére. Az olajból és más, magas széndioxid-kibocsátást okozó energiahordozókból előállított energia használatát csökkenteni kell, és szénsemlegesebb megoldásokra kell áttérni – áll a jelentésben.

Új olajvezetékek

A parlament továbbra is kiemelt európai projektként kezelné az Odessza és Gdansk, valamint a Constanța és Trieszt közötti új olajvezetékek megépítését.

Jelentéstevő: Herbert Reul (A6-0035/2009)

Jelentés: Az olajjal kapcsolatos kihívások

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. március 9., hétfő

Jogalkotási figyelő

Herbert Reul

Elfogadta az EP a tengerhajózási csomagot

Kompenzáció jár majd a hajóbalesetekben megsérült utasoknak, EU-s feketelistát készítenek a nem megfelelő minőségű hajókról, új szabályok a lajstromozó ország kötelezettségeire – többek között ezekkel foglalkozik az EP-ben megszavazott „harmadik hajózási csomag".

Az EP összesen hét jelentésről szavazott.

Paolo Costa (liberális, olasz) jelentése a hajóüzemeltetőknek az utasokat érő károkért való felelősségéről szól. Dominique Vlasto (néppárti, francia) a kikötő szerinti állam ellenőrzési kötelezettségeivel, Dirk Sterckx (liberális, belga) a segítségre szoruló hajókkal, Luis de Grandes Pascual (néppárti, spanyol) a lajstromozó ország által elvégzendő vizsgálatok biztonsági követelményeivel foglalkozik.

A tengeri balesetek kivizsgálásáról szóló jogszabály parlamenti felelőse Jaromír Kohliček (GUE/NGL, cseh). A lajstromozó országok kötelezettségeiről Emanuel Jardim Fernandes (szocialista, portugál), a polgári felelősség kérdéseiről Gilles Savary (szocialista, francia) írt.

Részletes sajtóközlemény (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-51397-068-03-11-910-20090310IPR51396-09-03-2009-2009-true/default_en.htm

EU Parlament Sajtószolgálat /Perger István

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük