EP-véleményezés történt Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási felkészüléséről.Ennek kapcsán az Európai Unió három tagjelölt országának csatlakozási felkészüléséről fogadtak el állásfoglalásokat az EP-képviselők csütörtökön.

 

EP-véleményezés történt Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási felkészüléséről.Ennek kapcsán az Európai Unió három tagjelölt országának csatlakozási felkészüléséről fogadtak el állásfoglalásokat az EP-képviselők csütörtökön.

A Horvátországról szóló állásfoglalást 548-40-34 (igen-nem-tartózkodás), a török felkészülést értékelőt 528-52-43, a Macedóniával foglalkozót pedig 478-92-42 arányban szavazták meg a képviselők.

Horvátország

Az EP dicséri Horvátországnak az elmúlt évben a csatlakozás érdekében tett lépéseit, és bízik abban, hogy Zágrábbal még 2009-ben be lehet fejezni a bővítési tárgyalásokat.

A képviselők szerint ugyanakkor folytatni kell a közigazgatás reformját, javítani kell a közigazgatási eljárások átláthatóságát, az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

A parlament „örömét fejezi ki, hogy a horvát kormány a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos jog végrehajtására irányuló cselekvési tervet fogadott el", és javulást ért el a kisebbségi oktatás területén, továbbá biztosította a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Az EP „mélységesen sajnálja, hogy a csatlakozási tárgyalások bilaterális kérdések miatt jelentős időre ténylegesen megakadtak", és „sürgeti a horvát kormányt és a szomszédos országokat, hogy sürgősen oldjanak meg minden vitás kérdést".

Törökország

Az Európai Parlament „aggodalommal figyeli, hogy Törökországban a harmadik egymást követő évben folyamatosan lassul a reformfolyamat, és felhívja a török kormányt, hogy tegyen tanúbizonyságot a 2005-ben vállalt reformfolyamat folytatására irányuló politikai elkötelezettsége mellett".

Az EP „sajnálja, hogy az alkotmány átfogó reformjára irányuló kezdeti erőfeszítések a fejkendőről szóló vitába torkolltak, és a társadalom további polarizálódásához vezettek". A képviselők sajnálják azt is, hogy „nem történt előrelépés a hadsereg módszeres és teljes civil ellenőrzésének kialakítása, valamint a hadsereg és a védelmi politika parlamenti felügyelete felé".

Az állásfoglalás szerint „a szólás- és sajtószabadságot még mindig nem tartják teljesen tiszteletben Törökországban", továbbá „a büntető törvénykönyv 301. cikkének 2008 áprilisában elfogadott módosítása nem volt elegendő, mivel a büntető törvénykönyv, a terrorellenes törvény illetve a sajtótörvény ezen és más cikkei alapján továbbra is vádat emelnek véleménynyilvánítást miatt".

Az EP „felhívja a török kormányt, hogy kezdeményezzen politikai lépéseket a kurd kérdés tartós rendezése érdekében". Ennek részeként kezelni kell „a kurd származású állampolgárok gazdasági és társadalmi problémáit, és érezhetően bővíteni kell kulturális jogaikat, beleértve a kurd nyelv tanulása valós lehetőségének megteremtését" – áll a szövegben. A parlament ugyanakkor elítéli a PKK és más terrorista csoportok által török területen elkövetett merényleteket.

A parlament „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EK-Törökország vámunió keretében tett számos kötelezettségnek Törökország nem tett eleget, ami torzította a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat". Az állásfoglalás megemlíti, hogy Ankara még nem hajtotta végre maradéktalanul a társulási megállapodást sem.

Az EP „nagyra értékeli Törökország erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a világ számos válságövezete, különösen a Közel-Kelet és Dél-Kaukázus számára, valamint az Afganisztán és Pakisztán közötti kapcsolatok vonatkozásában megoldás szülessen".

A parlament végül üdvözli, hogy a török parlament ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet.

Macedónia VJK

A parlamenti állásfoglalás „megerősíti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és az összes nyugat-balkáni ország európai kilátásaira irányuló teljes körű támogatását, amely létfontosságú a térség stabilitása, megbékélése és békés jövője szempontjából".

Az EP „üdvözli, hogy hét évvel az ohridi megállapodás után az ország parlamentje elfogadta a közigazgatásban és az oktatásban használt nyelvekről szóló törvényt".

A szöveg „üdvözli Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szomszédos EU-tagállamokkal együttműködve felülvizsgálják az esetleges történelmi ellentmondásokat és félreértelmezéseket, amelyek esetleg nézeteltéréseket okozhatnak".

A parlament „aggódik az országban élő roma kisebbség hátrányos helyzete miatt – többek között az Amnesty International utolsó jelentése fényében, amely szerint a roma nők 39 százaléka nem vagy csak alig részesül oktatásban, 83 százalékuknak még soha nem volt hivatalos munkaviszonya, valamint 31 százalékuk krónikus betegségben szenved, amely százalékos értékek strukturálisan magasabbak, mint a nem roma származású nők átlagértékei".

Magyar hozzászólók

Az állásfoglalások plenáris vitájában Szent-Iványi István a liberális képviselőcsoport vezérszónokaként azt mondta, „a horvát kormány érdemi lépéseket tett az igazságügyi reform területén, határozottan fellépett a szervezett bűnözés ellen, és eredményeket mutatott fel a korrupció elleni küzdelemben, ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások leálltak, a kétoldalú határvita miatt". A képviselő szerint ez az egész bővítési folyamat hitelességét veszélyezteti.

„Továbbra is hiszünk abban, hogy a tárgyalások az év végéig – az eredeti menetrend szerint – lezárhatók. Ehhez azonban további erőfeszítésekre van szükség" – mondta Szent-Iványi. Horvátország oszlasson el minden aggályt a hágai nemzetközi törvényszékkel történő együttműködés terén, segítse elő a menekültek visszatérését, a romák integrációját – tette hozzá.

Schmitt Pál (néppárti) szólt arról, hogy a horvát állam- és kormányfő, „valamint a parlament minden ellenzéki pártja is hozzájárult ahhoz, hogy az unió közvetítsen Horvátország és Szlovénia közti kétoldali határvita megoldásában a nemzetközi jog alapján". „Példátlannak tartom, hogy egy tagország bénítja az unió bővítését és megakadályozza 12 tárgyalási fejezet megnyitását, és teszi mindezt úgy, hogy annak idején 2001-ben, saját csatlakozási tárgyalásai során kijelentette, hogy nincsenek határvitái szomszédjaival" – fogalmazott a képviselő.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése óta Zágráb számottevő eredményt ért el igazságügyi rendszer, a közigazgatás átalakításában, korrupcióelleni fellépésben, a kisebbségi jogok biztosításában, a menekültek visszatérítésében, illetve a regionális együttműködés terén – mondta Schmitt Pál, aki szerint „hibát követ el az unió, ha megengedi Szlovéniának, hogy kétoldali vitájával hátráltassa a horvát tárgyalásokat". A képviselő úgy vélte, nem szerencsés, hogy az EP „három fontos, óriási történelemmel rendelkező ország sorsát így összemosva, egy kalap alatt tárgyalja".

Videojátékok: piros gomb a szülőknek

Egy „piros gombbal" akadályozhatnák meg a szülők, hogy gyerekük egy általuk nem megfelelőnek tartott videojátékkal játszhasson. Többek között ez áll az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazott véleményadó jelentésben.

A Toine Manders (liberális, holland) által jegyzett, csütörtökön, 552 igen, 12 nem, 6 tartózkodó vokssal elfogadott szöveg szerint „a videojátékok fontos serkentők, amelyek szórakoztató jellegükön kívül oktatási célokra is felhasználhatók", „serkentik az ismeretszerzést, továbbá az információs társadalom szempontjából fontos készségek – a stratégiai gondolkodás, a kreativitás, az együttműködés és az innovatív gondolkodás – elsajátítását". A jelentés kitér arra is, hogy a videojátékoknak terápiás, gyógyító hatása is lehet.

A parlament „üdvözli a Tanács és a Bizottság munkáját a videojátékokra vonatkozó uniós címkézési szabályok elfogadásának előmozdítása, valamint a gyermekeket célzó interaktív játékokról való önkéntes magatartási kódex létrehozása érdekében".

Nehéz szülői felügyelet

A képviselők emlékeztetnek: a szülői felügyelet egyre nehezebb, mivel az online videojátékokat nem egyértelmű és könnyen olvasható címkével ellátott csomagolásban forgalmazzák, és a gyermekek szüleik tudomása vagy beleegyezése nélkül is letölthetnek koruknak nem megfelelő videojátékokat.

Piros gomb

A parlament felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, az iparággal együttműködve vizsgálják meg a konzolokba vagy készülékekbe és számítógépekbe beépíthető „piros gomb" kidolgozásának lehetőségét. Ez meggátolná bizonyos játékok működését, illetve korlátozná a játékhoz vagy egyes részeihez történő hozzáférést.

Magatartási kódex, büntetőjog

A képviselők azt a javaslatot is támogatják, hogy „egy egész Európára érvényes magatartási kódexet vezessenek be a videojáték-kiskereskedőkre és előállítókra, az erőszakos tartalmú és káros videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésének megakadályozása érdekében".

A jelentés „felszólítja a tagállamokat, hgy hozzanak polgári és büntetőjogi jogszabályokat az erőszakos tv-, video- és számítógépes játékok árusításáról".

Becslések szerint a videojáték-iparág teljes bevétele 2008-ban meghaladja a 7,3 milliárd eurót.

Jelentéstevő: Toine Manders (ALDE, NL)

Jelentés (A6- /2009) – A fogyasztók – különösen a kiskorúak – védelme a videojátékok tekintetében

A fogyasztók – különösen a kiskorúak – védelme a videojátékok tekintetében

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. február 18.

Jogalkotási figyelő

Toine Manders

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük