Jelentős Fidesz-előny az EP-választás előtt
6 perc olvasás
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009 májusi adatfelvétele szerint tovább nőtt a két nagy párt közötti támogatottsági különbség. A Fidesz utoljára a 2008 márciusi népszavazás során tudta olyan mértékben mozgósítani és növelni szavazótáborát, mint a mostani EP-kampány hajrájában.
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009 májusi adatfelvétele szerint tovább nőtt a két nagy párt közötti támogatottsági különbség. A Fidesz utoljára a 2008 márciusi népszavazás során tudta olyan mértékben mozgósítani és növelni szavazótáborát, mint a mostani EP-kampány hajrájában.
Fidesz-MSZP: 71-17
Az általános közhangulat hónapok óta mélyponton van, de ez nem jár együtt a szavazói hajlandóság csökkenésével. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva gyakorlatilag nem változott a biztos szavazók aránya, a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének, akkor biztosan elmenne szavazni. A pártpreferenciákra ugyanakkor már nem áll a változatlanság. Az MSZP támogatóinak aránya 10 százalékra süllyedt, ami csak az idei év során a korábbi szavazók egyharmadának elfordulását jelenti. Ezzel párhuzamosan a Fidesz támogatottsága az év eleji szint másfélszeresére emelkedett, és a májusban mért 35 százalékos eredménnyel kitörni látszik a korábbi szűk, 25-30 százalék közötti támogatottsági sávból. A két nagy párt közti különbség növekedésében bizonyosan szerepet játszik a Pécsi polgármester-választás végeredménye is, kérdés ugyanakkor, hogy esetleges hasonló mértékű Fidesz-győzelem az EP-választáson képes-e megszilárdítani ezt a mértékű különbséget a két tábor mérete között.
A kispártok közül stabilizálni látszik harmadik helyét a Jobbik (3 százalék), míg a két parlamenti párt közül az MDF támogatottsága 2 százalék, az SZDSZ-é pedig csupán 1 százalék a teljes választókorú lakosság körében.
Összességében növekedett a biztos szavazó pártválasztók aránya, az elmúlt hónapok során most először lépte át a 40 százalékos küszöböt (41 százalék). Ezen a körön belül is hasonlóan szembetűnő a két nagy párt közti különbség növekedése az év eleje óta. A Fideszre 71 százalékuk szavazna most vasárnap, az MSZP-re pedig 17 százalék. Rajtuk kívül csak a Jobbik támogatottsága haladja meg májusban az 5 százalékos küszöböt (6 százalék), míg az MDF 2, az SZDSZ pedig 1 százalékon áll a biztos szavazó párválasztók körében.
A Bajnai-kormány megítélése is igen kedvezőtlen
Valamivel jobb az új miniszterelnök által vezetett kormány eddigi munkájának megítélése, mint amilyen a Gyurcsány-kormányé volt távozásakor, de ezzel együtt is a többség (62 százalék) inkább negatív véleményt alkot. Ugyanakkor érdekes látni, hogy a nagyarányú Fidesz-előny ellenére az ellenzék munkáját is a megkérdezettek több mint fele (59 százalék) negatívan értékeli.
Noha saját pártja szavazóinak többsége kiáll a Bajnai-kormány tevékenysége mellett, ugyanakkor a Fidesz-táboron kívül a pártválasztásukban bizonytalanok többsége is inkább negatív képet alkot a Bajnai-kormány munkájáról. Az ellenzék teljesítményével kapcsolatosan továbbra is megfigyelhető egy jelentősnek mondható elégedetlenség-potenciál a Fidesz-táboron belül. Májusi felmérésünkben a Fidesz szavazóinak egyharmada értékelte inkább vagy teljes mértékben negatívan az ellenzék munkáját.
Az emberek szerint a megoldás továbbra is az előrehozott választás lenne
A megkérdezettek többsége (57 százalék) támogatja az előrehozott választások gondolatát, míg a jelenlegi kormány hatalmon maradását csak 32 százalék látja a jobbik megoldásnak, 11 százalék pedig nem tudott véleményt nyilvánítani eben a kérdésben. A kormányváltó hangulat érzékelése is meglehetősen egyöntetű. A kérdezettek 61 százaléka tapasztalta úgy, hogy a szűkebb környezetükben azok vannak többségben (+2 százalékpont április óta), akik előrehozott választásokat akarnak, míg a kormány hatalmon maradását támogató hangulatot csak 17 százalék észlelt (-4 százalékpont). A különböző választói csoportok közül egyedül az MSZP-sek közt vannak többen azok, akik a kormánymegtartó hangulatot érzékelnek � de az ő esetükben is csak relatív többségről beszélhetünk (44 százalék).
Bajnai vagy Orbán? A válasz: Orbán
Az ismertség növekedésével párhuzamosan növekedett azok aránya is, akik inkább alkalmasnak tartják Bajnai Gordont a miniszterelnöki poszt betöltésére (36 százalék, +8 százalékpont), de ezzel együtt is azok vannak többen, akik szerint inkább alkalmatlan a Bajnai a kormányfői posztra (43 százalék). Orbán Viktorral szembe állítva Bajnai Gordont, az eredmények azt mutatják, hogy a Fidesz elnökének támogatottsága (47százalék) több mint kétszerese a miniszterelnökének (22 százalék), és a különbség jelentős mértékben (11 százalékponttal) nőtt a múlt hónaphoz képest.
Módszertan A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. május 11. és 25. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
