Ökumenikus megemlékezés Veszprémben a Donnál elesettekről
2 perc olvasás
Az áldozatokra a veszprémi bazilikában emlékeztek a történelmi egyházak püspökei és a hívek.
Az áldozatokra a veszprémi bazilikában emlékeztek a történelmi egyházak püspökei és a hívek.
A veszprémi katonák a Vitéz Jány Gusztáv vezette 2. magyar hadsereg hetedik hadtestjében érkeztek Oroszországba 1943 január 12-én – idézte az eseményeket az emlékezés kezdetén Katona János alezredes. Már kora reggel tüzérségi támadást indítottak az oroszok a magyar csapatok ellen. A veszprémi zászlóalj az offenzíva középpontjában helyezkedett el, s a katonáknak esélyük sem volt a megmaradásra.
Márfi Gyula érsek imájában kérte Istentől, hogy az ártatlan áldozatokat segítse eljutni az örök élet boldogságába, majd a 137. zsoltár soraival (a babyloni fogságba esés történetével) vont párhuzamot a hazájától, templomától elszakított fogoly zsidó nép, és a kiszolgáltatott magyarok hazaszeretetből hozott doni áldozata, tragédiája között.
Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke Pál apostol Szeretethimnuszával, a hit, remény, szeretet szavaival üzent az emlékezőknek. A hit nyitás Isten felé, a szeretet embertársaink felé, a remény pedig a jövő felé, mondta. E három segít elhordozni az élet próbatételeit, a szenvedéseket is, így voltak ezzel bizonyára a Don mellett harcoló katonák is, akik halálukkal is tanítanak minket a megtartó, az élő hitre.
Isó Zoltán evangélikus lelkész felidézte a katonák kiszolgáltatott helyzetét a harcmezőn, amikor már látták, hogy nem menekülhetnek a halált hozó fegyverek elől. Talán nagyon egyedül érezhették magukat a közeledő halál árnyékában, amellyel mindeninek magának kell megküzdeni. De akik hittel éltek, azoknak a halál elfogadása is könnyebb volt, hiszen tudták, nincsenek egyedül, Isten nem hagyja el soha az embert.
Az ökumenikus megemlékezésen az oltár előtt egy gyász-posztamensen hófehér liliomok, égő mécsesek, egykori, a tragédiáról hírt adó újságcikkek kópiái mellett meggyújtották a húsvéti gyertyát is az áldozatok emlékére.
Toldi Éva/Magyar Kurír
;){kind=link}