Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból megvalósult a hazánk elektronikus közigazgatási fejlesztéseit egységesítő keretrendszer. A közel 900 millió forint összköltségvetésű kiemelt projekt kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága.A projektzáró sajtótájékoztatón 2009 március 17-én délben,  Dr. Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, infokommunikációért felelős kormánybiztos, Dr. Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója és Matisz János a VÁTI Kht. ügyvezető igazgatója ismertették a közigazgatás területén megvalósuló fejlesztések jelentőségét, valamint bemutatták a projekt főbb eredményeit.

  Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból megvalósult a hazánk elektronikus közigazgatási fejlesztéseit egységesítő keretrendszer. A közel 900 millió forint összköltségvetésű kiemelt projekt kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága.A projektzáró sajtótájékoztatón 2009 március 17-én délben,  Dr. Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, infokommunikációért felelős kormánybiztos, Dr. Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója és Matisz János a VÁTI Kht. ügyvezető igazgatója ismertették a közigazgatás területén megvalósuló fejlesztések jelentőségét, valamint bemutatták a projekt főbb eredményeit.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közigazgatás fejlesztési területének célja a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása, az eddigi hivatal- és ügyközpontú közigazgatási folyamatok ügyfélközpontúvá alakítása. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) a magyar közigazgatást eljárásainak megújításával és a közigazgatásban dolgozók hozzáállásának, képzettségének fejlesztésével sarkallja nagyobb teljesítményre. Így lesz az ügyét intéző állampolgárból megbecsült ügyfél, a szigorú hivatalnokból készséges szolgáltató. Ehhez elengedhetetlen egyrészt az informatikai (szabványosított fejlesztések, alkalmazások és minőségbiztosítási rendszerek), másrészt a szabályozási (a szolgáltatásokban és infrastruktúrában meglévő párhuzamosságok felszámolása) feltételek megteremtése.

A hazai közigazgatási informatikát jelenleg különálló, szigetszerű, együttműködésre alig alkalmas alrendszerek, valamint alacsony szinten elektronizált back-office folyamatok jellemzik. Az elindított közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, ügyfélcentrikus fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, és hatékony technológiai eszközök alkalmazásával.

Dr. Baja Ferenc, infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kiemelte: az elektronikus közigazgatási keretrendszer megvalósulása jelentős lépés a szolgáltató állam kialakítása felé. A projekt eredményeként létrejött 20 új szabványt, 100 új dokumentumot, és az ezek alapján felálló egységes keretrendszert a Közigazgatási Informatikai Bizottság 2009. március 12-én elfogadta, és Ajánlásként adja ki. Így a projekt keretében elkészült szabványok, eljárásrendek és követelmények alkalmazása a központi közigazgatás mintegy 140 intézménye számára kötelezővé válhat az e-közigazgatási fejlesztéseik során, és iránymutatóul szolgálnak majd legalább 2000 önkormányzat számára is.

„Az Államreform és az Elektronikus Közigazgatás Operatív programok egymásra építik fejlesztéseiket. Az ÁROP keretében egyszerűsödött, átdolgozott eljárások megjelennek az EKOP új rendszereiben. Az elektronikus közigazgatási keretrendszer projekt szabványai is az EKOP fejlesztéseiben érvényesülnek majd" – mondta dr. Bálint Ákos, Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője.

Az Államreform Operatív Program „Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása" kiemelt projektjének feladata elsősorban a technikai interoperabilitási (különböző rendszerek együttműködő-képessége) szabványok kidolgozása, továbbá a szemantikai és a szervezeti interoperabilitás követelményeinek meghatározása volt. A kidolgozott szabványok a www.ekk.gov.hu honlapon egy minden fejlesztő által elérhető követelménytárban kerülnek közzétételre.

Mivel a későbbi projektek résztvevőinek alkalmazniuk kell az e-közigazgatási keretrendszer előírásait, ezért a projektmenedzsment módszertan és a szakmai monitoring rendszer kialakítása is a projekt részét képezte.

„Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása" projekt

Előzmények

            Magyarország az E-kormányzat 2005 Stratégiájában kiemelt figyelmet fordított az elektronikus kormányzati szolgáltatások megvalósítására. A középpontban az EU által meghatározott 20 leggyakrabban igénybevett szolgáltatás állt. A szolgáltatások magas színvonalon megvalósultak, aminek eredményeként Magyarország az EU országok rangsorában a korábbi sereghajtó helyről 2005. végére a középmezőny élére került, és az ENSZ 2006. évi országjelentése alapján is jelentőset lépett előre a világ országai között.

            A 2005 végéig kialakított, önállóan működő szolgáltató rendszerek további jelentős fejlődést már nem tettek lehetővé. Az elmúlt két évben a szolgáltatások száma némileg nőtt, és a korábban indított elektronikus szolgáltatások minősége is javult, azonban ezek az eredmények az indikátorokra csak minimális mértékben hatottak. Ennek eredményeként Magyarország az EU-országok középmezőnyének végére csúszott vissza.

            Az okokat elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a fejlődés legfőbb gátja az egyes ágazati rendszerek közötti interoperabilitás hiánya. A közigazgatási reformmal párhuzamosan minőségileg új alapokra kell helyezni az elektronikus közszolgáltatások fejlesztését. Az eddig egymástól függetlenül működő ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatásokat fel kell váltani az élethelyzethez kapcsolódó szolgáltatásokkal. Az ilyen típusú szolgáltatások alapvető feltétele, hogy az eddig önállóan – „szigetszerűen" – működő elektronikus szolgáltatások között olyan kapcsolat jöjjön létre, amelyek biztosítják a különböző szervezetekhez köthető adatok elérését, és emberi beavatkozás nélküli feldolgozását. Az elképzelés megvalósítása csak a technikai és a szemantikai interoperabilitás feltételeinek megteremtése útján lehetséges.

A fentieket figyelembe véve az E-közigazgatás i2010 Stratégia az interoperabilitás megteremtésével összefüggő feladatokat kiemelten kezeli. Alapvető feltétel, hogy az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során olyan szabványok, követelmények és eljárásrendek legyenek meghatározva, amelyek egységesen használhatók, és biztosítják a különböző rendszerek között szükséges adatcsere megvalósítását. Ennek érdekében első lépésként a nemzeti interoperabilitási keretrendszer szerepét betöltő Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer létrehozása valósul meg, és ennek eredményeire építve alakíthatók ki az interoperábilisan működő közigazgatási szolgáltató rendszerek.

Az Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer célja

Az E-közigazgatási Keretrendszer létrehozásának elsődleges célja azoknak a szabványoknak, követelményeknek és előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az elektronikus közigazgatás teljes fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projekt-menedzselési és monitoring platformot. Ennek a célkitűzésnek a megvalósulása és következetes érvényesítésének biztosítása megfelelő garanciát jelent ahhoz, hogy az önállóan megvalósuló szakágazati, illetve önkormányzati alrendszerek fejlesztése, továbbfejlesztése eredményeként interoperábilis, biztonságos és korszerű elektronikus közigazgatási rendszer jöjjön létre.

A Keretrendszer célja továbbá, hogy megteremtődjenek a pán-európai szolgáltatások feltételei, ezért kialakítása során figyelembe vettük az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (European Interoperability Framework) párhuzamosan folyó kidolgozásának eredményeit is.

A Keretrendszer tartalma

            A Keretrendszer egyes részei együttesen biztosítják azt a szakmai, technológiai, módszertani tudáshátteret és kompetenciát, amely az e-közigazgatási szolgáltatások egységes platformjának létrehozásához, valamint az egységes platform előírásainak, szabványainak és követelményeinek a központi, szakágazati és önkormányzati alrendszerekben történő érvényre juttatásához szükséges.

            A fentiek érdekében az Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer az alábbi főbb fejezeteket tartalmazza:

  • Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása
  • Technikai és szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása
  • Alkalmazásfüggő IT biztonsági követelmények meghatározása
  • Fejlesztési módszertan és alkalmazásfejlesztési keretrendszer
  • Szabványtár működtetési és gondozási rendszerének kialakítása
  • Projektmenedzsment módszertan és szakmai monitoring kialakítása

Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása

            A cél a folyamatok korszerűsítését segítő módszertan és a folyamatok formális leírását támogató eszközkészlet kidolgozása, kiválasztása.

            A közigazgatás ügyintézési folyamatainak elektronizálása nem jelenti automatikusan sem a közigazgatás belső hatékonyságának, sem az ügyfelek elégedettségének növekedését. Az elektronikus közigazgatás kiépítésének, amely mind az EU, mind a hazai fejlesztési stratégiák egyik kiemelt prioritása, az állampolgárok, és a vállalkozások igényei alapján kell megtörténnie, annak érdekében, hogy megvalósuljon a szolgáltató állam modellje, illetve hogy megtakarításokat lehessen elérni a többszörözések kiszűrése és a folyamatok egyszerűsítése által.

            A szolgáltatási folyamatok egyszerűsítésének fő célja a folyamatok integrálási lehetőségeinek (interoperabilitás) feltárása, és az esetleges átfedések, ellentmondások megszüntetése. Kiemelt cél az ügyféligények által vezérelt folyamatok kialakítása, az ügyfél oldali adatszolgáltatás és az ügyfél részvételének minimalizálása az ügyintézési folyamatokban, valamint az ügyintézési folyamatok élethelyzethez, a megoldandó problémához való igazítása.

            Ezen a területen nagy előrelépést adhat, ha a leggyakrabban keresett szolgáltatások elektronizálásának továbbfejlesztése abban az egységes szemléletben történik, hogy a kialakítandó szolgáltatások minél egyszerűbb, a felhasználók számára minél kevesebb ráfordítással járó folyamatokra épüljenek.

            Mindezekre tekintettel a fő cél olyan eszközrendszer és módszer kidolgozása volt, amely támogatja a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások folyamatainak megújítását, szükség szerint újraszabályozását, és az egyes folyamatok egységes keretrendszerben történő formalizált leírását.

            Csak formalizált leírás segítségével biztosítható az egyértelműség, a dokumentáltság, a módosíthatóság és a követhetőség. Megfelelő formális leírásból nemcsak kód generálható automatikusan, hanem a folyamatok konzisztenciája, vagy esetleg magasabb összefüggések is ellenőrizhetők.

            Az egységes keretrendszerben elkészülő követelményspecifikációk egységes struktúrát és kiszolgálási, illetve mérési keretrendszer létrehozását teszik lehetővé, amelyek megalapozzák a jogszabályi változások rugalmas, gyors követését.

            A szabványosításban, egyszerűsítésben és megosztásban rejlő hatékonyság az intézmények összekapcsolása révén, a központi infrastruktúra, a szolgáltatási portfolió és a tudásbázis lehető legszélesebb körű kihasználásával erősíthető.

            További cél, hogy a kidolgozott módszert, illetve eszköz- és követelményrendszert meg kell ismertetni a közigazgatási informatikai projektek gazdáival és potenciális szállítóival. Ehhez el kellett készíteni a vonatkozó ismertetőket, mintapéldákat, oktatási segédanyagokat.

Technikai és szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása

            Az interoperabilitás figyelembe vétele a fejlesztések során alapvető fontosságú. Hosszútávon életképes és hatékony e-közigazgatási rendszer csak úgy képzelhető el, ha a rendszerfejlesztés minden résztvevője magáévá teszi az interoperabilitás elvéből eredő követelményeket. Mindennek előfeltétele az interoperabilitás követelményrendszerének meghatározása, publikálása, valamint megfelelő módszertani útmutatók elkészítése.

            Az interoperabilitásnak több szintje van, a Keretrendszer kidolgozása során elsősorban a technikai és szemantikai szintekre vonatkozó követelményrendszer kidolgozása volt a cél. A szervezeti interoperabilitás kidolgozása politikai szinten – az államreform program keretén belül, a közigazgatás korszerűsítése címen folyik.

            A technikai interoperabilitási szint az egyes alrendszerek közötti kommunikáció megteremtése. Ide tartoznak a különböző kommunikációs protokollokat, biztonsági megoldásokat és alapvető adatformátumokat leíró szabványok, ajánlások és egyéb tájékoztató anyagok.

            A szemantikai interoperabilitási szint az egyes kommunikáló alrendszerek között átvitt adatok azonos értelmezését írja elő, és ezt az előírást kell megvalósítani. Ebbe a szintbe elsősorban a különböző szabványos adatformátumok, illetve a keretrendszerben használandó adatsémák meghatározása tartozik.

            A feladatok megvalósítása során:

  • elkészült az interoperabilitási követelményrendszer specifikációja és előírása,
  • a bevizsgálási és tanúsítási módszertan és eljárás,
  • módszertani útmutató az interoperabilitásra történő tervezés és fejlesztés segítéséhez,
  • szabványok és előírások gyűjteménye a technikai interoperabilitási szinthez, a központi, szakrendszeri és önkormányzati rendszerekhez,
  • szabványok és előírások gyűjteménye a szemantikai interoperabilitási szinthez, a központi, szakrendszeri és önkormányzati rendszerekhez.

Alkalmazásfüggő IT biztonsági követelmények meghatározása

            A közigazgatásban alkalmazott rendszerekkel szemben támasztott követelmény, hogy informatikai biztonsági szempontból megfelelőek legyenek. Az IT biztonság önmagában nem értelmezhető, figyelembe kell venni a konkrét környezetet. Fontos, hogy a biztonságnak tudatosan kell megjelennie a tervezési, fejlesztési, üzemeltetési folyamat minden fázisában, nem lehet utólag vagy külön megvalósítani.

            Ebből következik, hogy a fejlesztési projektekben meg kell jelennie az IT biztonsági lépéseknek és követelményeknek, valamint ezek ellenőrzésének és betartatásának. A jogszabályi környezettel összhangban ki kellett dolgozni azokat a kötelezően betartandó előírásokat, módszereket, amelyekre a fejlesztési projektekben figyelemmel kell lenni.

            A követelményrendszer alapján a fejlesztési projektekben kötelezően erőforrást kell allokálni az IT biztonsággal kapcsolatos tervezési, kivitelezési és üzemeltetési lépésekre.

            A követelményrendszer:

  • figyelembe vette a jogszabályi környezetet;
  • a legjobb gyakorlatból indul ki, a nemzetközi és hazai szabványok alapján;
  • figyelembe veszi a működési környezetet, valamint a terület műszaki és üzemeltetési sajátosságait;
  • kiterjed a pályáztatás és a működés teljes életciklusára, úgymint tervezés, fejlesztés, megvalósítás, tesztelés, működtetés, fenntartás, valamint ellenőrzés, monitoring és audit;
  • strukturáltan került kidolgozásra;
  • kockázati alapú megközelítést követel meg;
  • kiterjed az üzletmenet folytonosság kérdéseire, valamint
  • saját életciklusára és menedzsmentjére.

A fentiek figyelembe vételével a Keretrendszer tartalmazza az e-közigazgatási projektek IT biztonsági követelményrendszerét, a biztonsági tervezési útmutatót, a biztonsági alapkövetelményeket a szolgáltatásmenedzsment és az üzemeltetés terén, az IT biztonsági követelményrendszer érvényesítésének módját, az IT biztonsági politika, az IT biztonsági stratégia és az IT biztonsági szabályzatok követelményeit, valamint különböző útmutatókat a biztonsági szintek meghatározásához, és a különböző biztonsági szintekhez tartozó technológiai követelmények lírását.

Fejlesztési módszertan és alkalmazásfejlesztési keretrendszer

            A fő cél olyan alkalmazás-fejlesztési keretrendszer és ezen belül megfelelő fejlesztési eszközrendszer és módszertan kifejlesztése volt, amely igazodik a szolgáltatás-orientált működési módhoz és rendszerarchitektúrához.

            Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének körülményei és követelményei a következők:

            Az e-közigazgatás fejlesztése folyamatos feladat, amelyet a kormányzat rendszeresen karbantartott stratégia mentén, koordináltan hajt végre. Az aktuális feladatok az e-közigazgatásban meglévő alrendszerek (szakrendszerek) integrációját igénylik, hiszen számos, a szakrendszereken átívelő szolgáltatás szerepel az elérendő célok között. Párhuzamosan több, az alrendszerekre vonatkozó fejlesztési projekt indul, az integrációt tehát menet közben, fokozatosan és folyamatosan lehet és kell végrehajtani.

Az integrációban résztvevő alrendszerek különböző szervezetek felügyelete alá tartoznak, célszerű ezért az integráció során lazán csatolt alrendszerekre törekedni, azaz megtartani az alrendszerek függetlenségét, de megszabni a csatlakozási felületeket. Az integrált rendszernek nyitottnak kell lennie, hiszen egyrészt egyre több új hazai szereplő bekapcsolódása várható (pl. önkormányzatok, illetve regionális központok), másrészt a páneurópai szolgáltatásokhoz való csatlakozás igénye a határon túlnyúló kapcsolódási lehetőséget is megköveteli.

Az integrált rendszernek könnyen módosíthatónak kell lennie, mert a jogszabályok változása gyakori, a párhuzamosan zajló projektek pedig akár jelentős változásokat is hozhatnak a jogi, szervezeti környezetben. A fejlesztések során kiemelten kell kezelni a felhasználók igényeit, és a nekik nyújtott szolgáltatások minősége kell hogy legyen a fejlesztés egyik legfontosabb szempontja.

Az integráció során csak olyan megoldásokat szabad alkalmazni, amelyek garantálják a biztonságot és a személyes adatok védelmét.

A nemzetközi tapasztalatok, a szakmai trendek szerint a nagyméretű, funkcionalitásukban változó, rugalmas bővíthetőséget igénylő rendszerek integrációját az Enterprise Architecture (EA) szemlélettel és az ezt támogató eszközkészlettel javasolt megvalósítani. Ezt a megközelítést a világ számos, fejlett elektronikus közigazgatással rendelkező országában alkalmazták a közigazgatási rendszer fejlesztése során. A rendszerarchitektúra és a fejlesztési technológiák tekintetében a Service Oriented Architecture (SOA), az Enterprise Service Bus (ESB), valamint a Service Oriented Enterprise (SOE) megközelítések ajánlottak.

Fontos emellett, hogy a központi rendszer és a szakrendszerek alkalmazás-fejlesztései is korszerű technológiai alapokon korszerű módszerekkel és eszközökkel történjenek. Ebben a vonatkozásban elsősorban a modell-alapú, objektum-orientált fejlesztést támogató eszközök, technológiák és dokumentációs módok a javasoltak (UML, MDA). A fejlesztési keretrendszer egységes elvek szerint képes támogatni az integrációs és az alkalmazás-fejlesztési feladatokat.

A szabványtár működtetési és gondozási rendszerének kialakítása

            Nagyon fontos szempont, hogy az interoperabilitást biztosító e-közigazgatási keretrendszer elemeit az érintettek, a közigazgatási szervezetek munkatársai és a potenciális fejlesztő cégek is megismerjék. Ennek érdekében a fejlesztéshez és üzemeltetéshez szükséges szabványok, követelmények, eljárásrendek, ajánlások és egyéb információs anyagok publikálására a keretrendszer kialakításával egyidejűleg követelménytár kerül létrehozásra, meghatározva az ezt működtető szervet felépítését és feladatait, valamint a szükséges infrastruktúrát.

            A követelménytár az e-közigazgatási keretrendszer számára lényeges dokumentumokat tárolja, elsősorban a következő területekre koncentrálva: architektúra, technikai és szemantikai interoperabilitás, folyamat-leírás és folyamat-modellezés, valamint IT biztonság.

            A keretrendszer szempontjából minden műszaki és egyéb előírás jól meghatározható életciklussal rendelkezik. A cél egy olyan szervezet és háttér-infrastruktúra létrehozása, amely megvalósítja a követelménytárban tárolt információk és dokumentumok életciklusának menedzselését, és megfelelő minőségű publikálását.

Projektmenedzsment módszertan és szakmai monitoring kialakítása

            A sokszereplős, komplex közigazgatási folyamatok egységes szemléletű elektronizációja, és ennek központi koordinációja és felügyelete jól szervezett projektet, tervszerű működést igényel. A szakágazati fejlesztési projektek összefogása megköveteli az egységes közigazgatási standard projekt-karta kialakítását és karbantartását.

            A közigazgatás, a közszolgáltatások korszerű elveken alapuló, hatékony és polgárbarát működésének biztosítása érdekében jelentősen fejleszteni kell az elektronikus közigazgatást, amelynek során közigazgatási szinten az ügyfolyam egységesítésének, szabványosításának irányába kell haladni, a szolgáltatásokat pedig közelebb kell vinni a társadalomhoz.

            Az e-közigazgatás kifejezés mára gyűjtőfogalommá vált, amely több, párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni. Egyebek mellett beleértjük a közigazgatás átfogó reformját és a technológia modernizációját.

            A technológia korszerűsítése többek között jelenti a termékek és/vagy szolgáltatások kialakítására, fejlesztésére, karbantartására (együttesen: létrehozására) irányuló módszertanok egységesítését, továbbfejlesztését is. A módszertan magába foglalja egy termék vagy szolgáltatás létrehozásával kapcsolatos tevékenységek leírását, azok sorrendjét, az alkalmazott technikákat, módszereket és eszközöket, valamint a felhasznált, illetve létrehozott munkaanyagokat.

            Általában véve az informatikai rendszerek létrehozásának nem létezik egységes, minden helyzetben jó, vagy legalább kielégítő eredményt szolgáltató módszertana. Ennek oka, hogy mind az alkalmazási terület, mind a megvalósítás eszközkészlete és háttere rendkívül heterogén. Ha azonban mindkét vonatkozásban specializálunk, azaz leszűkítjük az alkalmazási területet az e-közigazgatásra, az eszközhátteret a modern internetes technológiákra, akkor jó esélyünk van az adott területen alkalmazható rugalmas módszertan definiálására.

            A termék/szolgáltatás létrehozása projekt keretében zajlik le. A projekt magába foglalja mindazon erőfeszítéseket, szervezeteket, erőforrásokat, amelyek az adott termék/szolgáltatás létrehozása céljából szükségesek. A módszertan tartalmazza a projekt létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos technikákat és módszereket.

            A módszertanokat és azok gyakorlati alkalmazásait vizsgálva megállapíthattuk, hogy a módszertanok legkevésbé kidolgozott részei az alkalmazási terület felmérésével, illetve a projekt megszervezésének és lebonyolításának szervezeti, szabályozási vonatkozásaival kapcsolatosak. Az elkészített módszertani útmutató és támogató keretrendszer ezen hiányosságok kiküszöbölését célozza meg. Ennek keretében készült el a projekt vezetésével, lebonyolításával kapcsolatos módszertan, a termék/szolgáltatás kiválasztásával, felmérésével kapcsolatos módszerek, valamint az üzembe helyezés módszere.

            A keretrendszer kialakításához kapcsolódó ezen feladatok megvalósítása során elkészült a jelenlegi projektirányítás és menedzsment elemzését tartalmazó tanulmány, meghatározásra került a kívánatos projektirányítás és menedzsment víziója. Megfogalmazásra kerültek a követelmények, felállításra került a projektirányítás metamodellje. Mindezeket oktatási anyagok, demók és tutoriálok egészítik ki.

Az e-közigazgatási szakágazati projektek folyamatos informatikai szakmai koordinációja, felügyelete

            Az e-közigazgatás céljai akkor valósulnak meg, ha a központi közigazgatási, illetve a regionális és helyi fejlesztések meghatározott, az érintettek által megismerhető szakmai alapokon állnak, és így az alrendszerek interoperabilitása és IT biztonsága biztosítható, és a fejlesztés korszerű módszertanok alapján, rugalmas architektúra kialakításával, hatékony technológiai eszközökkel történik.

            A legfőbb problémát az okozhatja, hogy az egyes kiemelt fejlesztési projektek csak a saját feladataikkal foglalkoznak, mintha nem egy összefüggő, komplex rendszer alrendszerei lennének. Ezért elengedhetetlen egy program szintű irányító, koordináló és felügyelő központi szervezet, mert az e-közigazgatási és önkormányzati rendszerek megvalósítása csak a résztvevők szoros kooperációja és koordinációja esetén lesz sikeres.

            Azoknál az összetett és elosztott információs rendszer fejlesztéseknél, ahol a kialakítandó rendszer több alrendszerből áll, fejlesztését több, önálló közigazgatási szervezet irányítja, és szerteágazó körnek nyújt szolgáltatást, ezeknél a rendszerfejlesztéseknél a fejlesztéseknek szigorú és következetes szakmai kritériumrendszerét kell létrehozni, és be kell tartani a fejlesztés logikai menetét.

            Az e-közigazgatási és önkormányzati szolgáltatás-fejlesztések esetében ez a kritériumrendszer azt jelenti, hogy a szolgáltatási folyamatokat, valamint az olyan követelményeket – mint az interoperabilitás, az IT biztonság, a fejlesztés-módszertan – kell először meghatározni, és csak ezt követően kezdődhet az egyes központi és ágazati szakrendszerek és önkormányzati rendszerek tervezése és megvalósítása.

            A kiemelt projektgazdákkal együttműködve célszerű kialakítani azoknak a szabványoknak, eljárásrendeknek, követelményeknek az ún. minimálisan szükséges körét, amelynek megvalósításával biztosítható az interoperábilis és biztonságos e-közigazgatás létrejötte.

            Az e-közigazgatási fejlesztések sikerességének biztosításához nem elégséges összehangolt és egységes szempontokat követő informatikai fejlesztési módszertanokat és technológiákat alkalmazni. Ehhez szükség van a kifejlesztett rendszerek megfelelő üzemeltetésének biztosítására is. Ehhez már a fejlesztést megelőző projekt-kezdeményezési, szállító-kiválasztási szakaszban meg kell határozni a rendszer későbbi üzemeltetésének követelményeit, feltételrendszerét. A rendszerek fejlesztésével párhuzamosan az előírt üzemeltetési követelményeknek megfelelően részletesen ki kell dolgozni a fejlesztett rendszer üzemeltetésre történő átadási és üzemeltetési feladatait, a támogatandó üzemeltetési folyamatokat, a szállító és megrendelő üzemeltetési időszakra vonatkozó felelősségi körét és feladatait, valamint biztosítani kell a jelzett feladatokhoz szükséges erőforrásokat.

            Az Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer kialakítása az előzőekben ismertetett elvek és tartalmi elemek alapján valósult meg, dokumentumai elkészültek. A keretrendszer dokumentumainak összeállításánál figyelembe vettük az European Interoperability Framework 2.0 verziójának, valamint a Semantic Interoperability Framework Európai Unió IDABC Unit-ja keretén belül párhuzamosan folyó kidolgozása során szerzett tapasztalatokat és információkat. Az E-közigazgatási Keretrendszert az EU vonatkozó követelményeivel összhangban, ahhoz igazítva, de a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével alakítottuk ki.

Célunk az volt, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a magyar közigazgatás minden szervezete egységes elvekre és szabványokra épülő, hatékonyan és biztonságosan működő, ugyanakkor az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit maximális mértékben figyelembe vevő rendszereket fejlesszen ki, és üzemeltessen. Fontos szempont, hogy ezek a rendszerek és elektronikus szolgáltatások képesek legyenek együttműködni a kapcsolódó európai rendszerekkel és szolgáltatásokkal, biztosítva ezzel a pán-európai szintű elektronikus szolgáltatások kialakítását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük