Révay András: Itt A Nyilam, Mibe Lőjem?

Petőfi híres kérdését könnyen megválaszolhatják azok, akik részt vettek Zamárdiban az V. Avar Íjász Kupa versenyein. Majdnem ötvenen érkeztek az ország minden részéből, hogy ennek az ősi sportnak hódoljanak. (Az első rész: http://www.euroastra.info/node/63570 )

A résztvevők a versenynek helyet adó Szent Kristóf Pincészetnél gyülekeznek. Részvételi korhatár szinte nincs is. Az egészen apró gyerekek, a fiatal lányok, a nagypapa korú felnőttek mind kipróbálhatják képességeiket, persze azért nem mindegy, ki, milyen íjat vesz a kezébe. Szerencsére van kitől tanácsot kérni. Hermann Wildpanner íjászatvezető a sport igazi szerelmese – és már húsz éve elkötelezett gyakorlója is. Talán meglepő, hogy honfoglaló őseink tudományát most egy osztrák embertől tanulhatják el a magyarok, de az eredményt tekintve ennek talán nincs is jelentősége. Az íjászat – ezt mély meggyőződéssel állítja – megnyugtat, nagyon jó hatással van a gondolkodásra. Először egy könyvben látott – később kiderült, teljesen használhatatlan -tanácsokat arról, hogyan legyünk olimpiai bajnokok. Időbe telt, míg megtalálta a saját útját. Ausztriában egy egész falu várja az íjászokat, kezdetben ott szerzett barátokat, közben átjárt Magyarországra is.

(loves) Felfedezte a Pincészet fölötti erdőt, ahová igazi, puskás vadászok is szívesen jönnek. Ő volt az első, aki – a tulajdonossal együttműködve – íjászokat hozott ide és egyetértésben a vadásztársasággal kialakította azt a területet, ahol vadász íjászatra is lehetőség nyílik. Ma már bátran eljöhet ide az is, aki még sohasem próbálta. Egy óra ismerkedés után eldöntheti, akar-e ezzel többet foglalkozni. Átélheti, milyen csodálatos érzés az erdőben barangolni íjjal a kézben, ahogyan egykor őseink – vagy az ő őseik – tették. Ha pedig valaki a maradás mellett dönt, fiatal, de hozzáértő oktatók segítségével mélyedhet el az íjászat örömeiben. Ez a sport Ausztriában és Németországban már nagyon népszerű, Magyarországon még kevésbé. Pedig olcsóbb, mint a golf, miközben legalább annyira egészséges. Szabad levegőn sétálva, enyhe fizikai erőkifejtéssel jár, csak a havazás szab neki gátat.

Az V. Avar Íjász Kupa munkálatainak hátterébe a verseny biztonságtechnikai ellenőre Dombovári Lajos készségesen beavat. A verseny elnevezése sem véletlen, a környéken ugyanis hatalmas avar-kori sírleleteket találtak. A résztvevők már jó előre az interneten is tudomást szerezhetnek a rendezvényről. Arról, hogy van egy vállalkozó kedvű csapat, amelyik szeretné az íjászatot népszerűsíteni, alkalmat teremtve arra, hogy az íjászok összejöjjenek. A Zamárdiban szervezett versenyfajta, a vadász íjászat, ha nagyon ritkának nem is nevezhető, mégsem a legelterjedtebb módszer. Szaknyelven 3D íjászatnak is nevezik. Ez azt jelenti, hogy különféle állatfajták élethű makettjét készítik el puha műanyagból és kihelyezik azokat erdős területre.

Néhol az állatokat úgy elrejtik, hogy alig lehet észrevenni, tehát valódi vadász helyzetet modelleznek. Az íjászok kisebb csoportokban járják a terepet és lőnek az állatokon feltüntetett találati zónákra. Zamárdiban minden állatra háromszor lőhetnek és a találat helye szerinti pontokat beíró lapon rögzítik, összeadják. A csapatot „igazlátó" vezeti, ő jegyzi fel a pontokat is. A gyerekek, a kezdők és a tapasztalt íjászok más helyről lőhetnek, ezeket színes oszlopocskák jelzik, a legjobbak számára van, ahol negyven méter a táv. Ha a nyíl a középpontba csapódik be, akkor 4, ha célkörön belül, akkor 2, ha az állat testén bárhol, akkor 1 pontot kapnak. A Szt. Kristóf Kupát a legtöbb pontot gyűjtött íjász viheti el.

Függetlenül a Kupa megrendezésétől – időjárástól függően, előre egyeztetett időpontban – bárki, bármikor idejöhet, hogy gyakoroljon ezen a 14 lőállásos pályán. Akár még fegyvert is bérelhet, a legjobb, legmodernebb felszerelések között válogathat. A hiedelmekkel ellentétben, az íjászat nem tartozik a legdrágább sportok közé. Jó íjakat idehaza és külföldön is lehet venni, ezek ára persze különböző. Fajtáik sem egyformák, alakjuk, ívelésük ránézésre is különböző. Van magyar, szír, krími tatár, szkíta, török, besenyő, szarmata íj. Szakértő legyen a talpán, aki eligazodik közöttük! Régen ugyanis az emberek mindig abból készítettek íjat, amit a természetben találtak. Az angoloknál sok fa volt, az ő íjuk nagy, hosszú. A mongoloknál viszont kevés volt a fa, ők inkább állati alapanyagokból dolgoztak.

A mai „avar" típusú íj, üvegszál erősítésű fa. A modern íj kétoldalt laminált fából készül, az „ősi" csont és halenyvvel ragasztott fa, esetleg bőrrel bevonva. A húr már mindegyiken műanyag. Egy nyílvessző 6-7 euróba kerül és – a puskatölténnyel ellentétben – sokáig használható. Vannak persze egészen másfajta íjak is. Sokan kedvelik a „kerekes" típusokat, a számszeríjakat. Ezek már valóságos gépek. Puskatávcső erősíthető rájuk, sokkal messzebbre is hordanak, mint a kézzel megfeszített íj. A műanyag állatok tavasztól őszig kint vannak az erdőben, az íjásztársadalom erkölcseire jellemző, hogy soha egyetlen egyet sem lopott el senki. Baráti társaságok játszhatnak itt vadászatot és fogyaszthatnak el utána emlékezetes vadlakomát a Szent Kristóf Pincészet éttermében.

Az íjászverseny szellemiségét jól érzékelteti a győzteseknek átadott oklevél szövege is. A résztvevőről szólva ez áll rajta: „…becsülettel kiállott minden reá mért próbát és hozzá hasonlóan jeles társai közül kiemelkedvén (…) Legjobb megtisztelő címet érte el. Övezze ezért megbecsülés, melyet fogadjon szerényen. Kívánjuk, hogy nyilaitokat továbbra is vezérelje erős kar és nemes szív." Az eredményhirdetésén már jelen volt Csákovics Gyula, Zamárdi Polgármestere. A rendezvényt nem csak a sportolók, de Zamárdi szempontjából is nagy jelentőségűnek tartja, hiszen az itt élőket kötelezi az örökség, a Kárpát-medence leggazdagabb avar-kori temetője. Ez abban is megmutatkozik, hogy a szervezők a polgármesteri keretből anyagi támogatást is kapnak. Az Önkormányzat már egy avar tematikus történelmi park felépítését célzó pályázaton is dolgozik, melynek működtetésében hagyományőrzők is szerepet kapnának. Később az ottani rendezvényeket nemzetközivé kívánják bővíteni. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Zamárdiból származó neves műgyűjtővel, Zelnik Istvánnal, akivel közösen avar múzeumot szeretnének létrehozni a parkban.

A Szent Kristóf Pincészet nem csak az íjászversenynek ad otthont, valóságos kultúrközpontként is működik.. Az eredményhirdetés után például az „Onogur" Hagyományőrző Egyesület tagjai tartottak X. századi harcászati bemutatót, közelharci fegyverekkel. Lándzsa, kétkezes fokosbárd, egyenes kard, szablya használatát láthatta a közönség. Előbb lassú mozgással mutatták a fegyverek használatának technikáját, milyen a csuklóvágás, könyék vágás, utána pedig harcszerű küzdelemre került sor. Nem előre „megkoreografált" mozgást, hanem valódi „szabadharcot" mutattak, gyors pengeváltásokkal. A valódi csatákban sem volt ennél többre lehetőség. A felszerelés korhű volt, ezért a harcosok védőruhát viseltek. Ha majd elkészül a történelmi park, ők is szívesen látnak soraikban minden, az ősi magyar hagyományok iránt érdeklődő, azokat megőrizni, továbbadni kívánó embert.