Magyar Atlanti TanácsA Magyar Atlanti Tanács 2007. május 11-én tartotta ?Tõkekivitel és gazdaságdiplomácia" címû konferenciáját Budapesten. A magyar tõkekivitelt az elmúlt években dinamikus fejlõdés jellemzi a régióban egyedülálló módon. A konferencián neves hazai elõadók elemezték a gazdaságdiplomácia és a tõkemozgások közötti összefüggéseket, a magyar vállalkozások külföldre irányuló befektetéseinek motivációit, gazdasági és társadalmi hatásait.

  Magyar Atlanti TanácsA Magyar Atlanti Tanács 2007. május 11-én tartotta ?Tõkekivitel és gazdaságdiplomácia" címû konferenciáját Budapesten. A magyar tõkekivitelt az elmúlt években dinamikus fejlõdés jellemzi a régióban egyedülálló módon. A konferencián neves hazai elõadók elemezték a gazdaságdiplomácia és a tõkemozgások közötti összefüggéseket, a magyar vállalkozások külföldre irányuló befektetéseinek motivációit, gazdasági és társadalmi hatásait.

A Magyar Atlanti Tanács nagy szakmai érdeklõdés mellett megtartott konferenciáján Hardy Ilona, a szervezet alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott: ?A tõkekivitel növekedése hazánk integrálódását jelzi az európai és a térségbeli országok körébe annak ellenére, hogy a tõkeexport egyelõre töredéke a tõkeimportnak. Magyarország az elsõ a közép-kelet-európai térségben, ahol megindult a tõkeexport dinamikus fejlõdése. Magyarország tõkekivitelének 80%-át 10-15 olyan nagyvállalat adja, mint a MOL, az OTP, a TriGránit, a Richter Gedeon, az Egis, a Graphisoft és a Danubius. A célországok között elsõsorban Oroszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Ukrajna szerepel. Nagyon fontos leszögezni, hogy a tõkekivitelt jellemzõen nem magyarországi beruházások helyett választják a nagyvállalatok. A legfontosabb hajtóerõ a piacszerzés, hiszen Magyarországon növekedési korlátokba ütköznek, újabb piacokat és profitbõvülést külhoni terjeszkedéssel tudnak csak elérni. Emellett természetesen a költségcsökkentés is többnyire jelentõs motivációként jelentkezik. A magyarországi tõkekivitel állami ösztönzését szolgáló intézményrendszer felállt és mûködik. A finanszírozási eszközök biztosítását az Eximbank és a Corvinus Rt. végzi, utóbbi rövidesen MFB Invest néven folytatja tevékenységét. Az ITDH szerepe az információnyújtás, a MEHIB pedig a kockázatmegosztás terén vállal fontos feladatot. A Külügyminisztérium a gazdaságdiplomácián keresztül segíti, hogy a célországokban hatékonyan érvényesüljenek a magyar gazdaság érdekei."

Magyar Atlanti Tanács Konferencia Budapest 2007 május 11.

A konferencián kormányzati és gazdaságdiplomáciai szakértõk számoltak be a tõkeexport elõsegítése érdekében tett erõfeszítésekrõl, valamint tõkeexportõr vállalatok vezetõi mutatták be a térségben szerzett tapasztalataikat. A konferencia nyitóelõadását Veres János pénzügyminiszter tartotta, ezt követte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Csillag István, az Eximbank Zrt. és MEHIB Zrt. elnöke, Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje, Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ügyvezetõ igazgatója, Czakó Borbála, londoni magyar nagykövet, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, Bojár Gábor, a Graphisoft Nyrt. elnöke, Wolf László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese és Székely Árpád, moszkvai magyar nagykövet elõadása.

Simor András megállapította, hogy a közvetlen tõkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelembevétel növekedése következtében már középtávon is érzõdnek kedvezõ hatások: mérséklõdik a folyó fizetési mérleg hiánya, így csökken a gazdaság külsõ finanszírozási igénye. A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolt arról, hogy 2005-2006-ban számottevõen növekedett a magyar intézményi befektetõk külföldi, portfólió jellegû részvényvásárlása. Az MNB elnöke szerint 2007-2008-ban a választható nyugdíjpénztári portfóliós rendszer bevezetésének hatására ez a tendencia tovább erõsödhet, 2007-2009 között éves átlagban akár a GDP 0,7 százalékával emelkedhet a portfólió jellegû részvénykiáramlás. Simor András középtávon a nem adóssággeneráló tõkekiáramlás és a jövedelem-bevétel növekedésére számít.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a mûködõtõke-kivitelben mind az ágazati szerkezetben, mind földrajzi szempontból változás várható. Az ágazatok között nagyobb szerephez jutnak a különbözõ szolgáltatások, míg földrajzi téren az EU túlsúlyának megmaradása mellett valószínûleg egyre jelentõsebb lesz Kína és India szerepe. Vértes András a tõkeexport nemzetgazdaságra gyakorolt kedvezõ hatásai között a nemzeti presztízs emelkedését és a profit hazahozatalát, hátrányai között a tõkekivonást és a foglalkoztatási veszteséget említette. A vállalatok szempontjából Vértes szerint a tõkekivitel elõnyei között szerepelnek a kedvezõ vételárak és adók, alacsonyabb munkaerõköltségek, a lazább versenyszabályozás, valamint a telítetlen piacok.

Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Fõosztályának vezetõje elõadásában kiemelte, bár az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a legfontosabb gazdasági partnereink, az Európán kívüli, különösen a távol-keleti és az Öböl-térség felé való nyitás jelentõsége egyre nõ. Hangsúlyozta, a külpolitika és a külgazdaság a jelenlegi nemzetközi trendek között szétválaszthatatlan, ezért rendkívül fontos a kormányzaton belül a gazdasági és a külügyi tárca együttmûködése, amely az egységes külképviseleti rendszerben testesül meg. A Külügyminisztérium és valamennyi külképviselet arra törekszik, hogy gyors és pontos információkkal lássa el, és mindenben segítse a tõkekivitelben gondolkodó hazai vállalatokat céljaik elérésében.

A gazdaságdiplomácia szerepérõl szólva Székely Árpád moszkvai magyar nagykövet is hangsúlyozta a külképviseletek tevékenységében a hiteles tájékoztatás, az érdekvédelem és a koordináció fontosságát. A nagykövet – Oroszország jelenlegi helyzetének rövid vázolása után – rámutatott, hogy az Oroszországba irányuló magyar export az utóbbi években dinamikus növekedést mutatott, a gépipar és az elektronika területén pedig különösen látványos elõretörésnek lehetünk tanúi.

A Magyar Atlanti Tanács civil szervezetként 1992 óta segíti hazánk közeledését az euro-atlanti közösséghez. A Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy ennek a folyamatnak a gyakorlati kérdéseit világítsa meg, megalapozott ismeretekkel és hiteles információkkal ellátva az érdeklõdõket.

A konferencia prezentációi hamarosan elérhetõek lesznek a Magyar Atlanti Tanács honlapján: http://www.mat.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük